„Velemér” változatai közötti eltérés
a (→b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?) |
a (→a) 1910 körül:) |
||
| 365. sor: | 365. sor: | ||
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
| − | ====a) 1910 körül: ==== | + | ====a) 1910 körül: ==== |
| + | szombat-vasárnap (mivel 2 naposak voltak) | ||
====b) 1930 körül: ==== | ====b) 1930 körül: ==== | ||
A lap 2014. április 30., 13:15-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. szeptember |
| Adatközlők: | (1.)Varga Sándor, 1913. Velemér, református, Velemér, Belső út |
| (2.)Varga Sándorné Vas Irén, 1923. Velemér, református, Velemér Belső út | |
| (3.)Gyenese Gyula, 1902. Velemér, református, Velemér Gyenese-szer | |
| Gyűjtötte: | Gyécsek Andrea |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Velem%C3%A9r |
| weboldal: | http://velemer.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nagyon régi, létezése a XIII. századtól biztos, mert akkor épült ma is álló temloma. A Velemér szó „fehér fényt” jelent. Lehet, hogy neve Valamárra, a 476 után Pannóniába érkező kelet-gótok vezérére utal. A falu temploma 1233-ban vagy 1238-ban épült, iskola, könyvtár, harangláb is állt mellette, de ezek már leégtek, villám vágott beléjük. E híres templom kezdetben katolikus volt, majd református lett, s most ismét katolikus. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Both, Vas (több ilyen nevű család is van), Genese (róluk szerek is vannak elnevezve). Beköltözött családokról nem tudnak. (1,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Betelepülés régen nem volt, most inkább: sok család telepszik meg itt Pestről, Szombathelyről. Ezek magyarok. (1,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után jó pár családot telepítettek ki Hortobágyra, illetve sokan a kitelepítés híre elől menekültek el. A falu lakóinak száma ekkor kb. felére csökkent. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Velemérhez hasnlónak tartják Gödörházát, Magyarszombatfát. Ezek régi fazekas falvak, az ásatások során talált cserepek, fazekak szerint már a római korban űzték itt a mesterséget. (1,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele a falu semmilyen tájegységbe. Az Őrség része. (1,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli népcsoport a vendek, akik ma Jugoszlávia területén élnek. Ilyen falvak: Kőkényes, Szerdahely, Pártosfalva, Csekefa. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres falvak, községek Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér, a fazekasság miatt. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ezt szokták mondani a faluról: „Mindenki fazekas, csak az öreg bíró bugyiga csináló”. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Leginkább a helybeliekkel házasodtak, néhányan hoztak asszonyt Kisszerdahelyről, Domokosfáról. Ezek valamikor az Őrséghez tartoztak, ma Jugoszláviához. (2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szentgyörgyvölgyre, Csesztregre, Őriszentpéterre, Bajánsenyére: országos állat- és kirakodóvásár volt ezekben a falvakban, évente 3-4-szer mentek ide
b) Piacra:
Piacra nem jártak, ami kellet, azt megtermelték
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A helyi búcsúkra jártak, augusztus 20-án Szent Istvánkor és Szentháromság vasárnap tartanak búcsút a régi templomnál
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró helyre nem jártak, mivel református falu (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A summások Fejér, Veszprém megyébe jártak, csépelni a Somogyba mentek egészen Nagybajomig. (1,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Mindenki a saját maga számára készített kocsikast, szövőbordát, favillát, fagereblyét, faboronát, kosarakat. Itt mindenki ezermester volt. (1,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Helyben készített cserépedényeket használtak, sőt ezeket tavasszal kocsin eladásra vitték a Somogyba. Kukoricát, búzát, rozst hoztak cserébe. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Edényfoltozók, drótostótok
b) Honnan jöttek?
Edényfoltozók, drótostótok jöttek Trencsény megyéből. Az edényfoltozók Kolompár cigányok voltak. „Drótozni, foltozni!” – kiabálták a drótos tótok. (2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényfoltozók, drótostótok
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Mindenkinek volt szőlője a veleméri határban, pár gazdának 1-2 köz Gödörházán, Magyarszombatfán is volt. (1,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetője volt/van a falunak.(2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Egy temetője volt/van a falunak.A 30-as években a régi templom mellett találtak csontokat, koponyát (emberit). (2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak nincs fogadott ünnepe, református falu. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Mindenki 2-3 boronát használt, melyet maguk készítettek fából, vasfogakkal. (1,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt az általános a két világháború között
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
ritkán a gépi is előfordult. (1,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Minden háznál használták a villás, gereblyés kaszacsapót és a hajmókot is. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak olyan kévekötőfát, melynek vastagabb végén levő lapos nyílásba a sarlót be lehetett dugni. (1,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból egyaránt 21 kévét raktak egy keresztbe. Területtől függően 2-7 kereszt alkotott egy kepét. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe 2-7 egymásba rakott keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 2 m volt. (1,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor kalakában jártak a géppel. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül villával hordták kazalba. Voltak, akik nyársat használtak. (1,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termesztése az 50-es években szűnt meg a TSZ alakulásával. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A II. világháború után kezdődött a burgonya eke után, barázdába való vetése, addig luggatták (ásóval, kapával lyukat készítettek, belerakták a krumplit, majd betemették). Általánossá az 50-es években vált. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Elhintették a rendeket, az időjárástól függően forgatták (ha esett, akkor 4-5 ször), összegereblyézték, boglyába hordták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt ölben, kosárban, villával, szénahordóban hordták be a kazalból az istállóba. Mindegyik egyformán gyakori volt, egyidejűleg használták családonként más-mást. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
járom, iga, vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaküllő (1,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak almozáshoz fák leveleit, kellett trágyának. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel az erdőn összeszedték a bükkfa leveleit, a levélszínben tárolták. (1,2)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül a ló befogásánál kötelet használtak. A szügyre erősített tartólánc csak a háború után volt jellemző. (1,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügyre erősített tartólánc csak a háború után volt jellemző. (1,3)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: tehén húzza, széna-, trágyahordásra alkalmas Kocsi: hintó, kiskocsi (nem alkalmas az előbbiekre) ló húzza (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A kiskocsi vagy kocsiszekér 2,8-3 m-es. A hosszúoldalas szekér 3,5-4 m-es, ezt használták széna-, kepehordásra. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazókötelet használtak. Más eszközt nem ismernek. (1,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Itt nem használtak saroglyát. (1,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Kettő vesszőből készült szekérkast használtak. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Itt nem patkolták a vonómarhát, de Magyarszombatfán a tehenek hátsó lábát igen. (1,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve föjőke. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
na hej, na
b) terelik jobbra
csáli
c) és balra
hokk (1,2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
cöcöcöcö... coca, coca gyere cocám! (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi ne, ne. (1,2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát egyszerűen a nevén hívogatják. Csöpi, gyere ide! (1,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Itt csak lent termeltek. Ezt nyeles sukkal törték, tiluval tilolták. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferde és álló rokkát használtak a faluban. (1,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Az első házak a mai falu határában fekvő hegyen voltak. Ezt Zsidódombnak nevezték, őrhelyekkel volt teli valamikor. Régi tűzhelyet, fazékcserepeket is találtak itt. Ez volt a falu régi helye. Velemér szeres település, az egyes szereket a falu régi családjairól nevezték el. (1,2,3)
b) Miért volt így?
Az első házak a mai falu határában fekvő hegyen voltak.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Az első házak a mai falu határában fekvő hegyen voltak. Ezt Zsidódombnak nevezték, őrhelyekkel volt teli valamikor. Régi tűzhelyet, fazékcserepeket is találtak itt. Ez volt a falu régi helye.(1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Ma is van még a faluban boronából készült lakóház, még pedig az, amelyikben Varga Sándor született. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstös konyhás házakban az ajtón engedték ki a füstöt. Zárt kéményt régóta építenek, már az I. világháború előtt is ezek voltak. (1,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szoba + konyha + kamra résznek egy-egy bejráata volt a legrégebbi házakon, ezek egy folyosóra nyíltak. (1,2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban régen keresztmestergerendás ház, földfalu házaknál is előfordult. (1,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelytek már az I. világháború előtt általánosak voltak, Varga János szülőházában is már ez volt. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kb. az 1950-es években lett általános a „kockaházak” építése. Egysoros házakat a 40-es évek óta nem építenek. (2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen ház, Sebők Jánosé, de már régen lebontották. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét a konyhában a padlószintre építették. Gyakori volt azonban, hogy a kemencét az udvarban vagy a kamrában állították fel. (2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem voltak ilyen pajtájú házak, kizárólagos volt az egyenes vonalú építkezés. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villa két ágát akasztották a fazék fülébe, amikor kemencében, kályhában vagy nyílt tűzön főztek. Csak egyszerűen fazékkiszedő villának nevezték. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem, csak lereszelve savanyítottak tarlórépát és káposztát. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem, csak lereszelve savanyítottak tarlórépát és káposztát. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése az 50-es években szűnt meg, ekkor számolták fel a falu és a környék malmait. (1,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartó használtak vagy egyszerűen fali polcra rakták fel a kenyereket. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. Cserépköpülőjük volt csak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Ilyen hajdina- és kölestörőt használtak. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából készítettek gánicát, hajdinaprószát, rétest (töltelékkel töltve), hurkatöltésre is alkalmazták. A hajdinát liszttel sűrítve zsíralátéttel főzték, pirították, vízzel felengedték, megtörték, sózták, fogyasztották. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre, vasárnapra egyaránt, ezt perecnek nevezték. (2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsót gyermekkoruk óta (1920-as évektől) fogyasztják, hogy mikor kezdődhetett születésük előtt, az nem tudják. Sok paprikából, pár paradicsomból, 1-2 fej hagymából készül, tojással vagy kolbásszal ízesítve. (1,2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot nyersen szintén gyermekkoruk óta fogyasztanak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra diós, mákos, lekváros, mazsolás kalácsot, rétest, perecet, palacsintát sütöttek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Valamikor nagyon régen (már csak a szülőktől hallották) ünnepre is, templomba is viseltek a férfiak széles gatyát. Rostoslábú gatyának hívták. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
hogy hány szélből készült nem tudják. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A derékban rögzített réklit a II. világháború után váltotta fel az egész ruha. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Veleméren minden háznál szőttek vásznat az asszonyok. Kb. az 50/60-as években szűnt meg ennek gyakorisága. (1,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az udvaron kívüli fejkendőviselet a 60-as években szűnt meg, az idősebbeknél még ma is jellemző. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Nem volt szokásban a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb eksüvőt 1910 körül tavasszal, májusban és ősszel tartották. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron ritka volt, a sok munka miatt nem értek rá. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat-vasárnap (mivel 2 naposak voltak)
