„Pornóapáti” változatai közötti eltérés
a (→4.12) |
a (→4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)) |
||
| 472. sor: | 472. sor: | ||
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ||
| − | + | A legények álarcban, kifordított ruhában, láncos bottal a kezükben jártak a lányos házakhoz. Később inkább már csak a gyerekek szokása volt ez. (1,2,3,4) | |
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ||
A lap 2014. április 29., 18:38-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nagyon régi német nemzetiségi település, de magyarok is lakják. A hiecek a falu alapítói. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község legősibb családjai: Schmaizli, Schramml, Schnauzer, Möltsch, Potzmann, Grazl, Einfaidt, Reinhardt, Rozner, Steger, Schmidt, Hoffmann, Bruckner. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Mivel németajkú település, a magyarok betelepülése is jellemző, legtöbben Egervölgyből és annak környékéről. Ezenkívül Csehszlovákia területéről is vándoroltak be nagyobb számban 1948-ban. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A lakosság 1/3-át 1946-ban kitelepítették a faluból. Internálásuk azért történt, mert a hitleri uralom alatt szimpatizáltak a fasisztákkal. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Több falut is hasonlónak tartanak, mert ezek is német nemzetiségi települések: Pokolfalu (Höhl), Németlövő (Deutschschützen), Edlic (Abdaloz), Beled (Bildain). (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu az adatközlők szerint a Pinka-völgyében található. Népcsoporti hovatartozásuk német. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Tájegység-tagolódás szerint nem ismerik a vidéket. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Magát a falut nagyon híresnek tartják, hiszen a legrégebbi magyarországi harang található itt. Vaskeresztes a boráról híres, Ják pedig a templomáról. A falu régen nagyon gazdag volt (Pornóapáti) és innen mindent átvittek Felsőcsatárra. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falubeliek sohasem csúfolkodtak és nem emlékeznek, hogy őket is csúfolták volna. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régen nagyon gyakori volt az osztrákokkal való házasodás. Ma inkább Náraiból házasodnak. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyre szoktak járni vásárra keddi és pénteki napokon, de voltak Andrásnapi és farsangi napi vásárok. Ausztriából 1948-ig jöttek át vásárokra. (1,2,3,4)
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nemigen jártak máshová dolgozni, mert nagyon gazdag település volt mezőgazdasági és iparos tevékenység is folyt. (Található volt a faluban: 3 kocsma, 3 mészárszék, 2 bolt, bognár, kőműves, cipész, szíjjártó stb.) Arra emlékeznek, hogy a lakatos bejárt Szombathelyre dolgozni. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Náraiból és Vaskeresztesről, valamint a közeli falvakból jártak be dolgozni a fűrésztelepre. (2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját szükségleteikre készítettek mezőgazdasági eszközöket. Ezzel a téli időszakokban foglalkoztak. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Minden cserépedényt helyben készítették saját maguk részére, még kályhákat is. Híres kályhakészítő volt Gölnis Alajos. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások, meszesek, „Olcsó Jancsi”
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Paprikások, meszesek jártak a faluba. Az ún. „Olcsó Jancsi” használt, olcsó ruhákat árult. (1,2,3,4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Helyben nem volt senkinek szőlőbirtoka
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Vaskeresztesen jelentős számban volt a falubelieknek szőlője. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van, de ez már nagyon régi.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Németlövő és Pornó között a cisztercita rend épülete környékén találtak csontokat jelentősebb számban. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepei az alábbiak voltak: Könyörgési napok (3 nap május közepén) Szentségimádás (június 3-án éjfélig) Akkor tartották, ha a jégeső mindent elvert. Búzaszentelés előtti ünnep (betakarítás időpontjától függően.) (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általános használatban volt az ún. „háromszárnyas” borona. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A jellemző a vetőgéppel való vetés. Akinek ilyen nem volt a birtokában, kölcsönkért más gazdáktól. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A faluban gereblyés kaszacsapót használtak általánosan. Nagyon régóta ismerik. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen csak ezt a fajtát használták. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
3 kéve = 1 kepeszt 2 kepeszt = 1 kereszt (kreuz) (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik, de kepeszt formában. A termés mennyiségének meghatározásában nem használták. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 155 cm fölött volt. (1,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Mindig állandó emberek voltak a cséplőgéppel. A faluban két gazda is cséplőgéppel rendelkezett. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát csak nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése az ötvenes évek végén szűnt meg teljesen. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után való vetése a 30-as évek végétől általánosan elterjedt volt. (2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás munka menete: aratás, szárítás 3-4 napig szétterítve közben forgatták, boglyába (haifn) rakták, ha nagyon száraz volt a széna, nem rakták boglyába. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Gyakori eszköz a háti kosár volt (puglkoa). Ritkábban, de előfordult a talicska használata is. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Az iga (joh) feső fájára nem használtak külön kifejezést.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
n.a.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
A szeget igaszegnek nevezték (jeklnogl). A faluban a két marhát, két külön igába fogták. (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Kevés szalma esetén ősszen, de túlnyomórészt tavasszal felhasználták a fák leveleit alomként. Ezt csalinak nevezték (lave). (1,2,3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Két féle tartóláncot használtak a szügyre: a vastagabbat szekér húzásakor (komet), a gyengébbet kocsi húzásakor (ksie). (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A nehéz szekeret (vohm) mezőgazdasági munkákra használták, a könnyű szekeret (krinjavu), a tulajdonképpeni kocsit emberek szállítására használták. Ismeretes volt még a hintó (kalés) ami a módosabbaknak jutott. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 400 cm hosszú volt. Jellemző, a nyújtott hosszú szekér. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására kizárólag a rudazókötél szolgált. (haisoll) (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája (voumkoa): kör alakú volt a kosár és az ülőkéje külön részt képezett. Hátulra még tettek ülődeszkát is. (1,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha a marhának puha vagy gyenge volt a patája, megpatkolták, de csak félpatkóval. Főleg nyáron volt jellemző. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve: zséter (seitkte) (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
„neee”
b) terelik jobbra
„hig”
c) és balra
„hajsz” A becce nevet nem ismerik. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hívógatása: „cocám nee”. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúk hívogatása: „píii pi pi pi pí” (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutya hívogatása a nevén történik vagy „kutyulim gyere ide”. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Csak lent termesztettek a faluban valaha, de ez olyan régen volt, hogy nem emlékeznek a törő fajtájára. (1,2,,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Kerekes rokkát használtak, mégpedig a b) változatot az ún. ferde rokkát. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A falu határán két elkülönülő házcsoport volt, ami ma a községhez tartozik
a) Hogy hívták ezeket?
Az egyik egy bajor királyi major, a másik neve Tüskevár.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A település régen a mai réten volt található, de ezt a területet árvíz sújtotta az 1800-as évek közepén. Ezért a lakosság a mai területre költözött. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó favázas sövényházat 1960 körül bontották le. (1) A 70-es évek elején bontották le. (3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házakat úgy alakították át, hogy a kéményt a falba és a fal mellé is építették. Kéményes házakat már a háború előtt is építettek. A II. vh. után kizárólag zárt kéménnyel építenek. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Boltíves tornácról nyílott a konyha, a konyhából pedig az egy vagy két szoba. A kamra valamelyik szobából, illetve az udvar felől is nyílott. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Sok ilyen kereszt-mestergerendás ház volt. A legtöbbjét helyi mesterek csinálták. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A századfordulón terjedt el nagy számban a rakott sporheltek használata. (1,2,) Az 1910-es évek elején – ,, – (3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű házak építése a 60-as évek elején kezdett divatba jönni. A II. vh. után már nem építettek egysoros házakat. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem olyan régen még volt ilyen ház, már lebontották. Helyén új ház áll. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét, ami a sporheltbe volt építve, c) azaz normál magasságú padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Az ábrákon jelölt alaprajzok közül a b) volt jellemző. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villának az egyik ágát a fazékba akasztva használták. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak káposztát savanyítottak összevágva és egészben is fahordóban. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 70-es években szűnt meg a házikenyér sütése, vagyis akkortól, amikor megalakult a TSZ. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A kenyértartót zsombornak (brothelter) hívták. A formáját az a) és c) ábra mutatja. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, csak ilyen használtak. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A hajdinát csépelték esetleg lentörővel (plujne) törték. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából a következő ételeket készítették: hajdinagombóc (a hajdinát forró vízben leforrázták, és füstölthús-levesben tálalták) tészta (túróval) málé (töpörtyűvel) (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Alkalmakra kakaós tésztájú kuglófot szoktak sütni, jellemző volt még a hosszúkás fonott kalács, amit bablevessel fogyasztottak. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A háború után már készítettek lecsót. A lecsó összetételi aránya: 10 dkg zsír, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 40 dkg paprika, 25 dkg paradicsom (2 személy részére). Fogyasztották tojással, rizzsel, kolbásszal vagy leöntötték tejföllel. (1,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 30-as évektől kezdve fogyasztanak nyersen. (1,2) Közvetlenül a háború előtti időszaktól kezdve eszik nyersen. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A leggyakoribb a diós és mákos bejgli volt, amit mindig az ünnepi asztalra tettek. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen a gatya viselete hétköznapokon általános viselet volt, de már ünnepnapokon nem viselték. (1,3,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as években még volt aki viselte, de nem volt általános. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak, de a 20-as, 30-as években megszűnt ennek gyakorlata. (2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Sohasem volt ez kötelező. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régen szokás volt, de nem emlékeznek rá, hogy meddig. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvőt télen, azaz farsang idején tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Azonban ez nem azt jelentette, hogy más évszakban ne tartottak volna. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
A keddi napokon tartották 1910. körül a lakodalmakat,
b) 1930 körül:
1960 körül már áttértek a szombati napokra. (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél házánál tartották a lakodalmakat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
2 főétkezés volt, éjfél előtt a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A rokonság úgy oszlott meg, hogy a fiú rokonai a fiús háznál voltak, a lány rokonai a lányos háznál. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül a lakodalom Szombathelyen, vendéglőkben folyik.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A vendéghívó járja a házakat és hívja meg a rokonságot. Mindegyik háznál egy szalagot kötnek a botjára. Még a templomi esküvő után is, akik ott nem voltak jelen, elment a meghívottakért. Az első vendéghívás az esküvő előtt egy héttel történt.
b) 1930 körül:
Néha még ma is előfordul, hogy így tartják, de az elterjedtebb a vendéglős lakodalom Szombathelyen. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Ilyen szokásról nem tudnak. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Helybeli zenészek szolgáltatták a muzsikát az ún. „tröttyös zenekar”.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Stájer harmónikán, klarinéten és trombitán játszottak.
c) Hány főből állott a zenekar?
3
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Az 50-es évektől kezdve lépett be a tangó harmónika a zenekarba. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt a lucázás
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények szalmát szórtak a lányos házak elé. „Luca luca kity-koty tojjanak a tikok!” (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A településen nem volt szokás a regölés. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Régebben kevesebb, ma a lakosság (400 fő) kb. 5 %-a öreglegény (20 fő). (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
A tejesfazék nagyon gyakori használati eszköz volt, de az x-díszítést nem használták. (2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A legények álarcban, kifordított ruhában, láncos bottal a kezükben jártak a lányos házakhoz. Később inkább már csak a gyerekek szokása volt ez. (1,2,3,4)
