„Telekes” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 29., 11:59-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Pesti János, 1921. Andrásfa, római katolikus
	(2.) Pesti Jánosné Tóth Gizella, 1923. római katolikus (3.) Vincze János, 1919. római katolikus (4.) Horváth Józsefné Gergelics Mária, 1916. római katolikus (5.) Mozsár Györgyné Mozsár Katalin, 1906. Karátföld, római katolikus
Gyűjtötte:	Joó Emese
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Telekes
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről semmit nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Simon, Lakatos, Vincze, Kaczor, Kálmán, Czövek, Lőrincz. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be nagyobb számban a faluba, más nemzetiségűek egyáltalán nem. Egyedül arról tudnak, hogy a II. világháború alatt több család jött Székesfehérvárról, akik vissza is mentek. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. Egyedül az a néhány család költözött ki, akik a II. világháború alatt jöttek Székesfehérvárról. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magukéhoz hasonlónak a közeli római katolikus falvakat tartják. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhát vidékéhez. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység: Őrség. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Tudomásuk szerint a falut a környékbeliek nem csúfolták, ellenben ők több falut is csúfolnak, leginkább Pácsonyt tartják buta, s ezért nevetséges falunak. Pácsonyt azért csúfolták, mert olyan buta falu volt, hogy amikor kizöldült a templom tornya bikát húzták föl, hogy lelegelje. Amikor szegény állat félholtan kidugta a nyelvét, azt hitték a jóllakottságtól teszi. Andrásfát azért csúfolták, mert az emberek a létrát keresztbe vitték az erdőn. Amikor megkérdezték őket, az egyik ember azt válaszolta: „mert így jobban elfér”. Heten vannak, mint a gersei ördögök. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak Andrásfáról, Petőmihályfáról, Hegyhátszentpéterről, Gersekarátról, Sárfimizdóról. Nem volt ebből a szempontból kizárt falu. A házasodás a falvak között mindig hasonlóan gyakori volt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régen Körmendre jártak havonta egyszer. „Megvoltak neki az emberekről megnevezett vásárai.” Pl. szeptember 29. Szent Mihály. Ugyanígy jártak újabban Vasvárra is, valamint Zalaegerszegre.

b) Piacra:

Körmendre hétfőn, Vasvárra szerdán, Zalaegerszegre pénteken.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Tekesen Szentháromságkor (Pünkösd utáni vasárnap), Vasváron, Csatáron Nagyasszonykor (szeptember 15.), Kisasszonykor (szeptember 8.), Mária napkor (szeptember 12.). Régen gyakori volt, hogy Búcsúszentlászlóra is elmentek.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászlóra szent tárgyak miatt zarándokoltak 1914-ig. Vasvárra Máriakor jártak. Azt tartották, hogy a szent kútban megjelenik Mária képe, ha belenéznek. Ilyenkor az asszonyok megmosdatták a lányokat a kút vízéből, ezeket a mosdatóasszonyokat alkalmilag keresztanyának mondták. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak úgy 20-30 férfi járt, 6 hónapra szerződtek. Leginkább Somogyba, Komáromra, Fejérbe: Székesfehérvárra, Csurgóra, Bodajkra. Grébicspusztára Jurcsek Imre gazdaságába, Csórra gróf Pappenheim gazdaságba, valamint Esterházy Pál birtokaira is sokan jártak. (3)

Cselédnek a lányok Szombathelyre, Körmendre, Zalaegerszegre jártak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Summásnak, cselédnek a faluba szinte alig jártak. Néha 8-10 kaszást fogadtak napszámosnak, mást nem említettek. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A faluból eladásra semmit sem készítettek.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

A gereblyét, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.

g) faboronát

A boronát, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.

h) egyebet?

A bognár helyben készített saját szükségletre szekeret, kereket, lőcsöt.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Favillát újabban gyárit vásároltak, régen azt is maguk készítették. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Zalából, főként az Őrségből szerezték be, a készítés pontos helyét nem sikerült megállapítani. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok a II. világháborúig jártak, utána maguk készítették. Jártak teknős cigányok, drótostót (edényfoltozó cigány), bosnyákok, akik süvegcukrot árultak, üvegesek, faszerszámárusok, fazekas, lókereskedő. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Teknős cigányok, drótostótok, edényfoltozó cigányok, bosnyákok, üvegesek, faszerszámárusok, fazekasok, lókereskedők.

d) Mit árultak?

Teknőt, süvegcukrot, üveget, faszerszámot, cserépedényeket, lovat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőleje a község 80-90 %-ának van Petőmihályfán, néhánynak a község határában a telekesi hegyen. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A község határában csak egy temetőről tudnak, a mairól. Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A Czövek családnak volt fogadott ünnepe. Czövek Albert gyerekei sorra meghaltak, ezért a család harangot hozatott Romából hogy megmaradjanak. Ezek után már nem haltak meg a gyerekek, sőt ikrek is születtek. A harang elé a falu zászlókkal, szobrokkal vonult. Így van ma a templomtoronyban két harang. Szent Vendelről megoszlanak a vélemények: Szent Vendelt nem szerették, mert „egyszer régen malacot vett az egyik szegény ember, azt megdöglött a malac. Azt szólt a szegény ember: Biztos, hogy a Vendelnek nem veszek több malacot! A Vendel visszaszólt: Ha csak egyet veszel, azt elviszem, és neked nem marad. De ha kettőt veszel az egyik megmarad.” (1,2) Szent Vendel megvédi az állatokat. (3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+A község keletkezéséről semmit nem tudnak. (1,2,3,4,5)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Simon, Lakatos, Vincze, Kaczor, Kálmán, Czövek, Lőrincz. (1,2,3,4)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem települtek be nagyobb számban a faluba, más nemzetiségűek egyáltalán nem. Egyedül arról tudnak, hogy a II. világháború alatt több család jött Székesfehérvárról, akik vissza is mentek. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+A faluból nem költöztek el nagyobb számban. Egyedül az a néhány család költözött ki, akik a II. világháború alatt jöttek Székesfehérvárról. (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+A magukéhoz hasonlónak a közeli római katolikus falvakat tartják. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Hegyhát vidékéhez. (1,2,3,4,5)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Közeli tájegység: Őrség. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Híres községről nem tudnak. (1,2,3,4)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Tudomásuk szerint a falut a környékbeliek nem csúfolták, ellenben ők több falut is csúfolnak, leginkább Pácsonyt tartják buta, s ezért nevetséges falunak. Pácsonyt azért csúfolták, mert olyan buta falu volt, hogy amikor kizöldült a templom tornya bikát húzták föl, hogy lelegelje. Amikor szegény állat félholtan kidugta a nyelvét, azt hitték a jóllakottságtól teszi.
+Andrásfát azért csúfolták, mert az emberek a létrát keresztbe vitték az erdőn. Amikor megkérdezték őket, az egyik ember azt válaszolta: „mert így jobban elfér”.
+Heten vannak, mint a gersei ördögök. (1,2,3,4)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Házasodtak Andrásfáról, Petőmihályfáról, Hegyhátszentpéterről, Gersekarátról, Sárfimizdóról. Nem volt ebből a szempontból kizárt falu. A házasodás a falvak között mindig hasonlóan gyakori volt. (1,2,3,4,5)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Régen Körmendre jártak havonta egyszer. „Megvoltak neki az emberekről megnevezett vásárai.” Pl. szeptember 29. Szent Mihály. Ugyanígy jártak újabban Vasvárra is, valamint Zalaegerszegre.
 ====b) Piacra: ====
+Körmendre hétfőn, Vasvárra szerdán, Zalaegerszegre pénteken.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Tekesen Szentháromságkor (Pünkösd utáni vasárnap), Vasváron, Csatáron Nagyasszonykor (szeptember 15.), Kisasszonykor (szeptember 8.), Mária napkor (szeptember 12.). Régen gyakori volt, hogy Búcsúszentlászlóra is elmentek.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Búcsúszentlászlóra szent tárgyak miatt zarándokoltak 1914-ig. Vasvárra Máriakor jártak. Azt tartották, hogy a szent kútban megjelenik Mária képe, ha belenéznek. Ilyenkor az asszonyok megmosdatták a lányokat a kút vízéből, ezeket a mosdatóasszonyokat alkalmilag keresztanyának mondták. (1,2,3,4)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Summásnak úgy 20-30 férfi járt, 6 hónapra szerződtek. Leginkább Somogyba, Komáromra, Fejérbe: Székesfehérvárra, Csurgóra, Bodajkra. Grébicspusztára Jurcsek Imre gazdaságába, Csórra gróf Pappenheim gazdaságba, valamint Esterházy Pál birtokaira is sokan jártak. (3)
+Cselédnek a lányok Szombathelyre, Körmendre, Zalaegerszegre jártak. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Summásnak, cselédnek a faluba szinte alig jártak. Néha 8-10 kaszást fogadtak napszámosnak, mást nem említettek. (1,2,3,4)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+A faluból eladásra semmit sem készítettek.
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+A gereblyét, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.
 ====g) faboronát ====
+A boronát, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.
 ====h) egyebet?====
+A bognár helyben készített saját szükségletre szekeret, kereket, lőcsöt.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Favillát újabban gyárit vásároltak, régen azt is maguk készítették. (1,2,3,4)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+A cserépedényeket Zalából, főként az Őrségből szerezték be, a készítés pontos helyét nem sikerült megállapítani. (1,2,3,4,5)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Vándorárusok a II. világháborúig jártak, utána maguk készítették. Jártak teknős cigányok, drótostót (edényfoltozó cigány), bosnyákok, akik süvegcukrot árultak, üvegesek, faszerszámárusok, fazekas, lókereskedő. (1,2,3,4)
 ====b) Honnan jöttek? ====
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Teknős cigányok, drótostótok, edényfoltozó cigányok, bosnyákok, üvegesek, faszerszámárusok, fazekasok, lókereskedők.
 ====d) Mit árultak? ====
+Teknőt, süvegcukrot, üveget, faszerszámot, cserépedényeket, lovat.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Szőleje a község 80-90 %-ának van Petőmihályfán, néhánynak a község határában a telekesi hegyen. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+n.a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A község határában csak egy temetőről tudnak, a mairól. Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A Czövek családnak volt fogadott ünnepe. Czövek Albert gyerekei sorra meghaltak, ezért a család harangot hozatott Romából hogy megmaradjanak. Ezek után már nem haltak meg a gyerekek, sőt ikrek is születtek. A harang elé a falu zászlókkal, szobrokkal vonult. Így van ma a templomtoronyban két harang.
+Szent Vendelről megoszlanak a vélemények:
+Szent Vendelt nem szerették, mert „egyszer régen malacot vett az egyik szegény ember, azt megdöglött a malac. Azt szólt a szegény ember: Biztos, hogy a Vendelnek nem veszek több malacot! A Vendel visszaszólt: Ha csak egyet veszel, azt elviszem, és neked nem marad. De ha kettőt veszel az egyik megmarad.” (1,2)
+Szent Vendel megvédi az állatokat. (3,4,5)
 ==2. Termelés, munka ==