„Pókaszepetk” változatai közötti eltérés
a (→4.12) |
a (→4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)) |
||
| 461. sor: | 461. sor: | ||
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ||
| − | + | Miklós-nap nem voltak szokások. (1,2,3) | |
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ||
A lap 2014. április 29., 07:48-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Külön volt Szöpökt és Pókafa. Pókafán nemesek voltak. A falu katolikus vallású. Később lett Szepekt, majd 1942-ben egyesülés folytán lett Pókaszepetk. Közjegyzőség volt, Zalaistvánd, Kemendollár, Gyűrüs tartoztak hozzá. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kozári, Ábrahám, Senkó, Halász, Bölecz. Izraeliták is laktak a községben. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nemzetiségiek nem települtek be. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falujukhoz leginkább közelinek tartják: Zalaszentiván, Zalabér, Pakod. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Szerintük nem tartoznak egy tájegységbe sem. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység (amelyről tudnak) Göcsej: Milejszeg, Rózsásszeg, Pálfiszeg. Kemenes alja: celldömölki részek. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Söjtör és Pókaszepetk volt a megye módosabb faluja. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szepetket külön nem csúfolták, de a környező falvakkal együtt volt mondóka: „Pénzes Istvánd, Kenyeres Szöpökt, Imitt-amott Pókafa, Egyenes Ollár, Dimbes-dombos Kemenc, Púpos hátú Vöckönd, Rongyszedő Lukafa, Kódis Alibánfa. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az összeházasodás szórványos volt. A környező falvakból házasodtak. Pl. Tilaj, Dötk, Pakod, Egervár. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárok voltak a faluban: március első hetében, szeptemberben és decemberben Luca napján állat- és kirakodóvásár.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Búcsúszentlászló, Sümeg (Mária búcsú, szeptember 12-én) (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Egy-két zsellér család szegődött el két hónapos munkára summásnak Veszprém, Somogy és Fejér megyébe. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A határszélről jöttek tótok napszámba és részes munkára. Többen jöttek aratni és csépelni summás munkára jöttek Göcsejből. Jöttek zsellérek az itteni uradalmakba. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Készítettek eladásra Pl. Németh Antal 1900-tól a II. világháborúig készített eladásra. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
igen (fűzkosarakat)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
igen
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A felvidékről és Göcsejből gelencsérek hozták a cserépedényeket és cserekereskedelem folytán értékesítették (búzát, babot adtak érte). (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos tótok, paprikások, meszesek, méterárusok
b) Honnan jöttek?
Paprikások, meszesek Sümegről. Méterárusok Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Drótos tótok edényt foltoztak. (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szepetknek külön hegye nincs, a lakosság hegytulajdona Zalaistvánd, Kemendollár, Vöckönd, Pakod község határaiban voltak és vannak. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Izraelita temető, római katolikus temetőből kettő: a szepekti nagy temető és a pókafai kisebb temető. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe: április 2-a Szentségimádás ünnepe. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Szántáshoz használtak 3 boronát összekapcsolva. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A gabonát inkább kézzel vetették a két világháború között. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mind a három féle kaszacsapót használták. Általános inkább a gereblyés volt. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Ilyen fajta kévekötőfát nem használtak a faluban. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A búzából vagy a rozsból 6-7 keresztet raktak össze. 1 kereszt 18 kéve. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, ismerik a kepe szót, sok keresztből lett a kepe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 140 cm körüli volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Csépelésnél állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. Egy géphez 4 nyársaló, egy nyársállogató és lajtorján vitték fel a kazalra.) (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése 1920 körül szűnt meg. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után, barázdába való vetése 1920 körül kezdődött a faluban. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kézzel kaszáltak, elhintették a füvet, utána megforgatták, míg meg nem száradt, petrencébe rakták és hosszú szekérrel hazaszállították. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A takarmányt az istállóba „vasvellával” és „favellával” hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
húzónyak
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
gúzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A kisebb gazdák szoktak – szalma hiánya miatt – az erdőn almozáshoz gyűjteni. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Tehenek a szekeret, lovak a kocsit húzták. Széna, szalma, kalászos gabona szállítására hosszú szekeret használtak. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A nyújtott szekér, vendégoldal nélkül 4 m volt. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A takarmányok lekötéséhez rudazó kötelet és hosszú láncot használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt volt a saroglya. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Fűzvesszőből készült, olyan formája volt, mint az ábrán.
b) Használtak-e kettőt is?
A szekérkasból kettőt is használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Az ökröket és a teheneket patkolták, főleg nyáron. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na-ne!
b) terelik jobbra
Hi!
c) és balra
Nejde-ne! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coc, coc, coc ne! (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Hi pi-pi-pi! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Neve szerint, vagy gyere ide, vagy esz-ne! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez használták: kendervágó, tiloló, gereben. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A mai község határán egymástól elkülönülő házcsoportok voltak
a) Hogy hívták ezeket?
„Tasziló-puszta, Hervetfa, Sanyarú falu”
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a község helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült lakóház volt, 1945-46-ban bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Lebontották a szabad kéményt és helyébe „cilinder” kéményt építettek. Így alakították át a füstvezetékeket. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házakon minden ajtó a szabadba, a pitvarra nyílt. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Kereszt-mestergerendás ház volt elég sok a faluban. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A faluban a rakott sparheltek használata 1910-20 körül is még általános volt. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1950-es évektől már inkább a kockaházak építését kezdték meg. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen, volt olyan ház a faluban, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú (50 cm kb.) padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban középrészes, torkos pajta és L alaprajzú pajta volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát a faluban nem használtak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Répát csak legyalulva,
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztafejet egészben is savanyítottak. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1950 körül szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A faluban vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Egy füles, dongás köpülőt használtak a faluban. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina- és kölestörőt nem használtak a faluban. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Csak lisztből készítettek kását („gánica”). (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszúkás és kör alakú fonott kalácsokat és kiflialakú kalácsokat szoktak sütni ünnepekre. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót régóta készítenek. Hozzávalók: fél kg paprika, 20 dkg paradicsom, 15 dkg hagyma és zsír. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát nyersen régóta ettek, paradicsomot nyersen csak a 30-as évektől. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonykor diós és mákos kalácsot tettek az asztalra. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek felsőruhaként
b) Hány szélből készült?
4 szél. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok az 1940-es évekig viseltek derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban, az 1930-as években szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az asszonyoknak nem volt kötelező udvaron kívül a fejkendő. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokásban volt a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tenni még az 1960-as években is, sőt még egyes helyeken ma is van. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt februárban (farsangkor) és nyáron tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Decemberben nem tartottak esküvőt. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap
b) 1930 körül:
Szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat mindkét helyen tartották, először a menyasszonynál éjfélig, majd éjfél után a vőlegénynél. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül a lakodalom otthon a lakásban vagy sátorban zajlik le
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
De ma már inkább a kultúrházban vagy étteremben. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Két vőfény járt szalagos bottal és ők hívták a vendégeket, csütörtökön 10 nappal az esküvő előtt.
b) 1930 körül:
Meghívóval és a jegyespár mindenkihez elmegy meghívni személyesen is. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
A lakodalomban nem volt semmiféle törés. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A zenészek vidékről jöttek.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Apátiban volt zenekar: hegedű, cimbalom, nagybőgő. (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
3
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Luca napon, azaz december 13-án kotyoltak,
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Szalmát vittek, ráültek és ezen kotyoltak: „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tikok, Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát.” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Újév előtt
b) Meddig élt ez a szokás?
az 1960-as években megszűnt
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
gyerekek szoktak regölni
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegények voltak és most is vannak, a lakosság kb. 3 %-a. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem volt ismeretes az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós-nap nem voltak szokások. (1,2,3)
