„Pókaszepetk” változatai közötti eltérés
a (→2.23. A fejőedény régi neve?) |
a (→2.24. A befogott marhát milyen szavakkal) |
||
| 225. sor: | 225. sor: | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Na-ne! | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| − | + | Hi! | |
| − | ====c) és balra==== | + | ====c) és balra==== |
| − | + | Nejde-ne! (1,2,3) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
A lap 2014. április 29., 07:21-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Külön volt Szöpökt és Pókafa. Pókafán nemesek voltak. A falu katolikus vallású. Később lett Szepekt, majd 1942-ben egyesülés folytán lett Pókaszepetk. Közjegyzőség volt, Zalaistvánd, Kemendollár, Gyűrüs tartoztak hozzá. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kozári, Ábrahám, Senkó, Halász, Bölecz. Izraeliták is laktak a községben. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nemzetiségiek nem települtek be. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falujukhoz leginkább közelinek tartják: Zalaszentiván, Zalabér, Pakod. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Szerintük nem tartoznak egy tájegységbe sem. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység (amelyről tudnak) Göcsej: Milejszeg, Rózsásszeg, Pálfiszeg. Kemenes alja: celldömölki részek. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Söjtör és Pókaszepetk volt a megye módosabb faluja. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szepetket külön nem csúfolták, de a környező falvakkal együtt volt mondóka: „Pénzes Istvánd, Kenyeres Szöpökt, Imitt-amott Pókafa, Egyenes Ollár, Dimbes-dombos Kemenc, Púpos hátú Vöckönd, Rongyszedő Lukafa, Kódis Alibánfa. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az összeházasodás szórványos volt. A környező falvakból házasodtak. Pl. Tilaj, Dötk, Pakod, Egervár. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárok voltak a faluban: március első hetében, szeptemberben és decemberben Luca napján állat- és kirakodóvásár.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Búcsúszentlászló, Sümeg (Mária búcsú, szeptember 12-én) (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Egy-két zsellér család szegődött el két hónapos munkára summásnak Veszprém, Somogy és Fejér megyébe. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A határszélről jöttek tótok napszámba és részes munkára. Többen jöttek aratni és csépelni summás munkára jöttek Göcsejből. Jöttek zsellérek az itteni uradalmakba. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Készítettek eladásra Pl. Németh Antal 1900-tól a II. világháborúig készített eladásra. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
igen (fűzkosarakat)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
igen
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A felvidékről és Göcsejből gelencsérek hozták a cserépedényeket és cserekereskedelem folytán értékesítették (búzát, babot adtak érte). (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos tótok, paprikások, meszesek, méterárusok
b) Honnan jöttek?
Paprikások, meszesek Sümegről. Méterárusok Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Drótos tótok edényt foltoztak. (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szepetknek külön hegye nincs, a lakosság hegytulajdona Zalaistvánd, Kemendollár, Vöckönd, Pakod község határaiban voltak és vannak. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Izraelita temető, római katolikus temetőből kettő: a szepekti nagy temető és a pókafai kisebb temető. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe: április 2-a Szentségimádás ünnepe. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Szántáshoz használtak 3 boronát összekapcsolva. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A gabonát inkább kézzel vetették a két világháború között. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mind a három féle kaszacsapót használták. Általános inkább a gereblyés volt. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Ilyen fajta kévekötőfát nem használtak a faluban. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A búzából vagy a rozsból 6-7 keresztet raktak össze. 1 kereszt 18 kéve. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, ismerik a kepe szót, sok keresztből lett a kepe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 140 cm körüli volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Csépelésnél állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. Egy géphez 4 nyársaló, egy nyársállogató és lajtorján vitték fel a kazalra.) (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése 1920 körül szűnt meg. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után, barázdába való vetése 1920 körül kezdődött a faluban. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kézzel kaszáltak, elhintették a füvet, utána megforgatták, míg meg nem száradt, petrencébe rakták és hosszú szekérrel hazaszállították. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A takarmányt az istállóba „vasvellával” és „favellával” hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
húzónyak
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
gúzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A kisebb gazdák szoktak – szalma hiánya miatt – az erdőn almozáshoz gyűjteni. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Tehenek a szekeret, lovak a kocsit húzták. Széna, szalma, kalászos gabona szállítására hosszú szekeret használtak. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A nyújtott szekér, vendégoldal nélkül 4 m volt. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A takarmányok lekötéséhez rudazó kötelet és hosszú láncot használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt volt a saroglya. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Fűzvesszőből készült, olyan formája volt, mint az ábrán.
b) Használtak-e kettőt is?
A szekérkasból kettőt is használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Az ökröket és a teheneket patkolták, főleg nyáron. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na-ne!
b) terelik jobbra
Hi!
c) és balra
Nejde-ne! (1,2,3)
