„Nagygeresd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 01:43-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu legrégebbi családjai a Németh, Horváth, Varga, Béres, Istenes, Bencsik és Sárosi családok. Hogy honnan kerültek Nagygeresdre, arra már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5,6,7) Az egyik adatközlő Pomogyi József tanár egyéni kutatásokat végzett, mely szerint a XVIII. század elejéig létezett egy Geresd nevű család a faluban. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Az adatközlők szerint nem hasonlít Nagygeresdre más falu. (2,3,4,6) Egy informátor, Pomogyi József énektanár szerint Zsédeny regölése (szövegben és énekben egyaránt) szinte teljesen megegyezik Nagygeresdével. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.

b) Piacra:

Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

1945 előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között csak ritkán, a gazdagok használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Akkor még az egy faborona használata volt az általános. (2,3,5,6,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés, a kézi vetés ritka volt. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nagygeresden általános volt a hajmók c), és a kétfogú gereblyés kaszacsapó (b-hez hasonló) használata. Mindkét eljárás olyan régi eredetű, hogy nem tudja egy adatközlő sem, hogy mióta használják Nagygeresden. (2,3,5,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, majd mindenki olyan kéve kötő fát használt, aminek a vastagabb felén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (2,3,5,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve jelentett 1 kepét és 10 kéve 1 lábat. A kévék száma nem változott az emlékezettel elérhető időkben. 3-8 összekapcsolt keresztet kepének hívták. (1,2,3,4,5,6,7)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, ami 3-8 összekapcsolt keresztet jelentett. Nem használták ezt a kifejezést a termény mennyiségének meghatározásához. (2,3,5,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Nagygeresden nem találtam sajnos már egyetlen csépet sem, de a megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csép nyelének 17 maroknak kellett lennie, ami kb. 144-155 cm közötti hosszúság lehet. (2,3,4,5,6,7)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből a gépi cséplés esetén. Kölcsönbe jártak dolgozni. (2,3,5,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de a nyárs használatának kezdeti időpontját a megkérdezettek egyáltalán nem tudták. A 3,5-4 m hosszú rudat valaki átdöfte egy nagy adag szalmán, a rudat vizszintesen tartva úgy, hogy a rúd hegyénél két földbe vert karó „ellentartotta” a szalmát. Aztán a szalmát a nyárssal magasan a fejfölé emelve a kazalhoz ment a nyársas és rádobta terhét a kazalra. (2,3,5,6,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A megkérdezettek közül senki sem emlékszik, még megközelítő pontossággal sem arra, hogy mikor szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után, barázdába való vetése az I. világháború után kezdődött, de csak az 1940-es évek második felében vált általánossá. (2,3,5,7)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát a renden szárították 2-3 napig, aztán favillával megforgatták. A forgatás után megint hagyták 1-2 napig száradni, utána pedig boglyába hordták. (2,3,5,7)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ha az istállóhoz közel volt a kazal, akkor villával, vagy kosárban hordták a takarmányt a jószágnak, ha pedig messze volt, akkor meg bakszekérrel. Ez a két módozat volt ismert a faluban, de a bakszekérrel történő volt az elterjedtebb. Hogy melyik eljárást honnan ismerték meg, azt egyik adatközlő sem tudta megmondani. (2,3,5,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3,4,5,6,7)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használtak régen almozáshoz falevelet.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

csak kevesen és ritkán

c) Melyik évszakban?

Főként aszályos és után ősszel a szegények. (2,5,7)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

1930 körül a ló befogásához az a) típusú szerszámot használták Nagygeresden. (2,3,5,7)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teherszállításra használták, a kocsit pedig személyszállításra. A kocsi elé mindig lovat kötöttek, a szekér elé pedig általában marhát, de előfordult, hogy módosabb gazdák lovat kötöttek a szekér elé is. (1,2,3,5,6,7)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. A hosszú, nyújtott szekér az elterjedtebb és a régibb, a vendégoldallal való szállítást csak egy-két gazda csinálta és csak az utóbbi kb. 50 évben. (2,3,5,7)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Általános volt a csak kötéllel való leszorítása a nyomórúdnak, de előfordult, hogy „csigát” használtak a nagyobb hatékonyság érdekében, ami egy farúdra erősített fakarika volt. A fakarikán egy mélyedés vezette a kötelet. (2,3,5,6,7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt saroglyát használtak. (2,3,5,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A faluban mindenki b) típusú szekérkast használt.

b) Használtak-e kettőt is?

Nem használt senki sem két szekérkast. (2,3,5,7)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Évszaktól függetlenül megtalpaltatták azt az ökröt és azt a tehenet is, amelyik „fúrt” a lábával és ezért kisebesedetta lába. (2,5,7)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: „zsééter/zséjter”. (1,2,3,5,6,7)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hajsz! A becce szót ismerik, de nem kapcsolják össze egyetlen indító szóval sem. A kis borjút hívták így. (1,2,3,4,5,6,7)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót így hivogatták: „Coca-ne!”. (2,3,4,5,6,7)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkot „Tyu-tyu-ne!” szavakkal hivogatják. (2,3,4,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát vagy neve szerint hívják, vagy „Ne!” kiáltással. (1,2,3,4,5,6,7)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótipusú törőt használtak: „Kendervágót”. (2,3,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A faluban mindenki a) tipusú rokkát használt. Egyszerűen csak: „rokka” névvel illették. (1,2,3,4,5,6,7)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?