„Vasszentmihály” változatai közötti eltérés
a (→4.4.) |
a (→4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)) |
||
| 382. sor: | 382. sor: | ||
====a) 1910 körül: ==== | ====a) 1910 körül: ==== | ||
| − | + | vendéghivogatók énekszóval járták végig a házakat | |
====b) 1930 körül: ==== | ====b) 1930 körül: ==== | ||
| − | + | meghívó küldése (3) | |
===4.6. === | ===4.6. === | ||
A lap 2014. április 27., 16:32-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | n.a. |
| Adatközlők: | (1.)Sábler Gyula, 1906. katolikus |
| (2.)Jászberegi Zoltán, 1914. katolikus | |
| (3.)Jászberényi Istvánné Mesterházi Rozália, 1919. katolikus | |
| Gyűjtötte: | n.a. |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasszentmih%C3%A1ly |
| weboldal: | http://www.vasszentmihaly.hu/pages/telepules.aspx |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nincs válasz.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Vasszentmihály régi családjai: Domján, Kovács. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be a faluba sehonnan sem nagyobb számban. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Csak 1956-ban hagyták el a falut nagyobb számban, ma csak dolgozni járnak máshová (Körmend, Szombathely). (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Rönök, Rátót, Gasztony. Ezek egy tanácshoz taroznak. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele nagyobb tájegységbe, de Nemesmedvessel egybeépült. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység Szentgotthárd környéke. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Közeli híres község Rábagyarmat, mert itt élénk kulturális élet folyik. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut semminek. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Gyakran házasodtak a környékbeli falvakkal (Gasztony, Rátót, Rönök). (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
A 30-as években még a faluban is volt vásár. (3)
b) Piacra:
Körmendre jártak
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvárra, Szentimrére
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Munkába gyakran jártak Márialigetre, Németországba. (2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba máshonnan nem jöttek dolgozni. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Igen.(1)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Igen.(1)
f) fagereblyét
Igen.(1)
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az általuk használt cserépedényeket az Őrségben, Kétvölgyön készítették. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluba üvegesek, drótosok, edényfoltozók, fazekasok jártak. (3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
üvegesek, drótosok, edényfoltozók, fazekasok
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Az 1900-as években néhány családnak Szentmihályon volt szőlője, de ez elpusztult. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak csak egy temetője volt és van. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe Szent Mihály napja, ő a névadó, Szent Flórián napján pedig a tűzoltók ünnepét tartják. (3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kizárólagosan használtak, faboronát egyet, vasboronát kettőt. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a gabonát feles arányban vetették kézzel és géppel. (2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A két világháború között a gabonát feles arányban vetették kézzel és géppel. (2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás kaszacsapót használtak aratáskor. (2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak sarlóval ellátható kévekötőfát. (2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
22 kévét raktak egy keresztbe. 3-4, esetleg 7-8 keresztet egy kepébe. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe 3-4 összerakott kereszt. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 155 cm fölött volt. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda által fogadott állandó munkások jártak a géppel csépelni. (2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termesztése a 60-as években szűnt meg. (2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években lett általánossá a burgonya eke után való vetése. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet naponta többször megforgatták, kosarakban a pajtába hordták. (2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt kosárral, villával, ölben vitték az istállóba. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ha kevés volt a szalma, a fák leveleit is használták almozáshoz (csali). (2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál alkalmaztak szügyre erősített tartó láncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherszállításra alkalmazták. Kocsi: személyszállításra. (2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszú szekér 400-450 cm hosszú. (2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötél segítségével történt. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettő szekérkast. (1)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ritkán tehenet is patkoltak. (2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hajszt! (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne. (3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi. (3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják. (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tilótípusú törőt használtak. (3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő típusú rokkát használtak. (3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Külön házcsoport a falu határában nem volt. (2)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Vasszentmihály mindig itt volt. (2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A 60-as években bontották le az utolsó boronából készült lakóházat. (3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a falba rakták. Kizárólag zárt kéményt már több mint 100 éve építenek. (1)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek egy bejárata volt. Az ajtók a tornácra nyíltak. (1)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Kereszt-mestergerendás ház nem volt. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Több mint 100 éve általános a rakott sparhelytek használata. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kockaházak építése a XVIII. század közepétől általános. (1)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház a faluban, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Mind a három mód előfordult. (2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt kiugró középrészes pajta és L alaprajzú pajta. (2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Használtak fazékkiszedő villát, egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Káposztát egészben savanyítottak egészben.(3.)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Tarlórépát csak reszelve savanyítottak. (3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Egyéb formájú kenyértartót használtak. (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (rajz) (3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört nyelű és forgórészeknél keskenyített típusú törőket használtak.(3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Fogyasztottak hajdinából készült kását, ezt hurkába is rakták. Főzték, szárították, törték. (3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, fonott perec, öntött perec. (3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsót gyermekkoruk óta ismerik. (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát, paradicsomot rendszeresen gyermekkoruk óta fogyasztanak. (1,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos beigli került a karácsonyi asztalra. (3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Nem tudják. (3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szoktak. (3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Még most is szokásban van. (3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül télen, farsangkor tartották a legtöbb esküvőt. (3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap(3)
b) 1930 körül:
szombat (3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Régen a lakodalmat a háznál, mindkét fél házánál tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés, a vacsora 8 órakor volt. Egy lakodalom legalább két napig tartott. (3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma a lakodalmat vendéglőben tartják, néhány helyen otthon. (3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
vendéghivogatók énekszóval járták végig a házakat
b) 1930 körül:
meghívó küldése (3)
