„Nemescsó” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→2.29.) |
(→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) |
||
| 256. sor: | 256. sor: | ||
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | Nem volt elkülönülő házcsoport. A falu határa mindig itt volt. (1) | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
A lap 2014. április 27., 15:45-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. július |
| Adatközlők: | (1.) Avar Kálmán, 1923. Nemecsó |
| (2.) Avar Kálmánné, 1925. Nemescsó | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község híres családjai: Zeiberer, Ördögh, Pati, Simon, Eksz, Kajtár, Komjáthy, Pungor. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt nagyobb beköltözés. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A 70-es évektől volt kiköltözés Kőszegre, Lukácsházára leginkább. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu Kőszegpaty, Pusztacsó. Mindkettő szintén tősgyökeres maradvány. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik a falu semmilyen tájegységhez. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység a hegyaljai. Népcsoport a német-horvát rész. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község maga Nemescsó, mert artikuláris hely volt. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falubelieket semmivel. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak más falvakból házasodni. Leginkább: Meszlen, Lukácsháza, Doroszló. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra és piacra Kőszegre jártak.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúba a környékbeli falvakba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhely Vasvár, Csepreg, Máriacell volt. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem nagyon szoktak eljárni dolgozni. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide a Zalából jártak summások kb. 30 fő. (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Kocsikasokat stb. nem készítettek a faluban. (1,2)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket a vándorárusoktól szerezték be. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, drótosok, cserepesek. (1,2)
b) Honnan jöttek?
1945-ig jártak az Őrségből vándorárusok
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, drótosok, cserepesek. (1,2)
d) Mit árultak?
mész, cserép
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Itt nincs szőlő. A csóiaknak máshol sem nagyon van szőlőjük. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
2 temető van. A régi a templom mellett, az új a falu határán. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep Péter-Pál, Rózsafűzér. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kb. 80 % kézzel vetette a gabonát. (1)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
20%-ban?
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót is. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötő fát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
10 kévét raktak egy keresztbe. A keresztek a föld nagyságától függtek. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor kaláka járt a géppel. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése a 40-es években szűnt meg. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése az 50-es években kezdődött. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: szétterítették, forgatták, boglyába hordták. Állványt nem használtak. (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi takarmányt villával hordták az istállóba. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igabélfa
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A tölgyfa levelét szokták használni almozáshoz. (1)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásához szügykarikát alkalmaztak. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret teherszállításra, a kocsit személyszállításra alkalmazták. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Vesszőből font szekérkas formája. (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A kényesebb tehenet szokták patkoltatni. (1)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee! A becce szó kisborjút jelenti. (1,2)
b) terelik jobbra
jobbra: Hik!
c) és balra
balra: Hajsz!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coc-coc. (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi. (1,2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szokták hívni. (1,2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és len töréséhez tilolót és gerebent használtak. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Régen álló rokkát használtak. (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Nem volt elkülönülő házcsoport. A falu határa mindig itt volt. (1)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
