„Vasszécsény” változatai közötti eltérés
a (→3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)) |
a (→3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.) |
||
| 339. sor: | 339. sor: | ||
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ||
| − | + | Vesszőíves kenyértartót használtak, de a létraforma alakút is, ahol minden fokára helyeztek el kenyeret. (4,5) | |
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ||
A lap 2014. április 27., 13:22-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. április |
| Adatközlők: | (1.)Sütő Vincéné, 1921. Vasszécsény, római katolikus, Vasszécsény, Lipárt u. 12. |
| (2.)Horváth László, 1907. Vasszécsény, Dózsa Gy. u. 20. | |
| (3.)Szalai József, 1922. Vasszécsény, Kossuth L. u. 14. | |
| (4.)Oláh Ferencné Kiss Julianna, 1896. Vasszécsény, evangélikus, Vasszécsény, Dózs Gy. u. 1. | |
| (5.)Kőműves Jánosné Szalai Ilona, 1925. Vasszécsény, római katolikus, Vasszécsény, Kossuth L. u. 21. | |
| (6.)Kőműves János, 1924. Vasszécsény, római katolikus, Vasszécsény, Kossuth L. u. 21. | |
| (7.)Savanyú Lajos, 1906. Ják, római katolikus, Vasszécsény, Dózsa Gy. u. 33. | |
| Gyűjtötte: | Szekér István, Maár Rita, Keszi Edit, Hatt Zsuzsanna, Buch Éva |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vassz%C3%A9cseny |
| weboldal: | http://www.vasszecseny.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régen Lipárt külön község volt. A felszabadulás után összevonták és most Lipárt csak úgy szerepelt, mint utca. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Sütő, Horváth, Szalai. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Tanakajd, Csempeszkopács a többiek messzebb vannak. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudja. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudja, nincsen. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nincsen. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudja. (1)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Nem volt előítélet. Tanakajdról, Vasszécsényből, Táplánszentkeresztről, Rumból. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Cell, Búcsúszentlászló (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Helyben masinálni, Táplánszentkeresztre kapálni jártak. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jártak, nem voltak itt olyan nagy gazdaságok. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nincs válasz.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Jákon, szombathelyi piacon vásárolták. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Köszörűs, bádogos, drótos tótok, méterárusok.45-től nem járnak. (1)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Köszörűs, bádogos, drótos tótok, méterárusok.(1)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem voltak szőlőhegyek, csak a házaknál, lugasban volt szőlő. (1)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető van, nincs más temető. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem találtak csontokat. (1)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Az állatok védőszentjének napja Szent Vendel. Keresztelő Szent János búcsúja. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Hármas boronát nem nagyon használtak, nehezen tudták alkalmazni a kisgazdaságokban. A 30-as, 40-es évektől már akadt egy-kettő, de nem terjedt el, csak a kettes borona. (2) Hármas boronát nem, csak ketteset. A hármas csak az uradalmakban volt jellemző. (3) Igen, fokozatosan tértek át az egyre nagyobb számú boronára, előszőr egyet, majd 2, 3-at. Ez a földterület nagyságától függött és rendszeresen alkalmazták. (4,6,7)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézit csak ott alkalmaztak, ahol nagyon pici földdarabokra nem tudott rámenni a vetőgép. (2,3,4,6,7)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés az általános. (2,3,4,6,7)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót, itt hajmóknak ismerik a nevét. Kb. 80 éve használják ezt az eszközt. (2,6,7) Igen, használták mind a három fajtát. Aratógráblának nevezték. Az egész faluban elterjedt volt. (3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak ilyet. Együtt lehetett szállítani a sarlóval. Szorításra használták. (2,3,4,6,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Mindegyikből keresztet raktak. 20 kéve = 1 kereszt. 10-12 kereszt = 1 kepe. A kepe nagysága függött a termény minőségétől (vastag volt a búza vagy vékony). (2) Nem volt meghatározott szám, hogy mennyi kévét raknak össze a mezőn (csak az, hogy 20 kéve = 1 kereszt). (3) 20 kéve volt egy kereszt – 10 kéve az fél kereszt. 15 kereszt egy vég volt. (4,6) A terület nagyságától és az időjárástól függöt, ki hány kévét rakott. (7)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, ismerik. Inkább meghatározatlan számú kereszt, sokban függött a termény minőségétől. A termés mennyiségének meghatározására inkább a keresztet használták. Amikor keresztbe szedték a búzát, azt úgy hívták, hogy kepélés. (2,3,4,6,7)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Általában 140 cm alatt volt, de sokban függött az egyéni ízléstől és a testmérettől is. A magasabb emberek a hosszabbakat kedvelték. (2,3,4,6,7)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Társas gépet vettek, kalátkába álltak. A tulajdonosok adták az embereket. A gépész és az etető az mindig azonos volt (szakképzettségük miatt), a többi ember változó volt (ha nem tudott menni az eredeti csapat). (2,3) Ha lehetett, állandó csapat járt csépelni, rokoni kapcsolat nem állt köztük, „munkatársak” voltak. Aratóknak hívták őket és általában bércséplést végeztek, vagy pedig kölcsönbe. (4,6,7)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát egyéni gazdálkodók nyárssal hordták kazalba. Az uradalmakban pedig az elevátort alkalmazták. Ez már a 20-as években használatos volt. (2,3,4,6,7)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek a hajdinát e területen, viszont 1945-ig termeltek az uradalomban. (2,3,4,7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1920-as évek után már általánossá vált az eke utáni vetés. (2,3) Kb. 80 éve lett általános e fajta vetés, Savanyú Lajos véleménye pedig: a 30-as, 40-es években terjedt el, az addig kézzel történő burgonya vetése (eke után barázdába). (6,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénát júniusban lehetett kézi kaszával lekaszálni, aztán villával elterítették, 2-3 napig hagyták száradni (az időtől és a széna vastagságától függően), utána megforgatták, összegyűjtötték, baglázták (2-3 napig tart e folyamat), utána pedig szekéren behordták. A széna neve: szülesség. (2,3,4,6,7)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Egyéni gazdálkodóknál 3 féle eszközzel: nagyobb méretű kosárral, bakszekérrel vagy burítóval vagy borító (így hívták a nagyobb kosarat). Uradalmakban ökörfogattal és hosszúszekérrel. (2,3,4,6,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonókészülék (2)felsőigafa (3)igabéfa (6,7)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg, igatű (2)középszeg,(3) igaszeg (3,6,7)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
külső szög (2)nyakszeg (3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem sokszor, de előfordult, ha nagyon rossz volt a termés (ilyenkor erdőből próbáltak hozni, de az kicsit messzebb volt). (2,3) Fák leveleit nem használták, mert rossz trágyát adott, szalmát alkalmazták (búza és rozsszalmát). Hegyháton élő emberek használtak falevelet (völgy), de ezt is vegyítették szalmával. (4,6,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Ritkán.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot. A középső volt általános használatban (képen látható), ezt az eszközt bőrből (magyar szerszám) vagy fából és láncból (komét) készítették. (6,7) Általában nem használtak, de vannak kivételek. (2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mindennapi használatra, munkára, teherhordozásra Kocsi: búcsúra jártak vele, ünnepeken használták, vendégségbe, közlekedésre. (2,3) A szekérnek 4 kereke, 2 oldala és 2 végzáró deszkája (subergy) volt. A kocsinak 4 kereke és két ülése (féderes volt = rugózott). A kocsit csak emberszállításra használták. (4,6,7)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
5-5,5 m hosszú volt. Az egyszerű szekérből csinálták nyújtó rudakkal. A nyújtórudas és a vendégoldalas megoldás egyaránt elterjedt. (2,3) A sukk helyett ők suggot ismernek, de ők már méterben számították a szekerek hosszát. A hosszúszekér (szalmaszállítás) 4 métertől 7-8 méterig terjedt a hossza, a rövidszekér 3-4 méteres volt. (6,7)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Egyenes vagy enyhén ívelt (subernek is hívták). (2) Enyhén ívelt volt. (3) Mindenféle változata létezett a saroglyának, ez a tehertől függöt (létezett rácsos saroglya is). (6,7)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Vesszőből készült, a formája kocsikas (ebből alakult ki a könnyűszekér). Formája hasonló a suberhoz. Egyet használtnak belőle (fonták). (2,3) Kocsikas volt a szekérkas neve, karéjból volt fonva, a kiskocsin 3 ilyen kas fért el (személyszállításra használták – beleültek). „Ezen jártunk kurizálni szombattól hétfőig” – Kőműves János. (6)
b) Használtak-e kettőt is?
Egyet használtnak belőle (fonták). (2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Részben igen (kivételt képeznek azok a marhák, amelyeknek rossz a körme), inkább csak nyáron, nyár végén, kis mennyiségben. (2,3) Igen, a vonómarhát szokták patkolni, a külső patáját, évszaktól függetlenül. (6,7)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejőedény, fejőzséter, zséter, tejeskanna. (2,3,4,6,7)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, na!(2,3)Nye!(4,6,7)
b) terelik jobbra
Hikk!(2,3)Hokk! vagy Hagte!(4,6,7)
c) és balra
Híg! vagy Hígte!(4,6,7)Hakk!(2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koca-koca, koci-koci. (2) Coca-ne, koca-ne-ne. (3) Coca ne! Sűdő nye! Maci nye! Cocám ne! (4,6,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pitye ne, ne; pipe-ne-ne. (2,3) Tyutyu ne, pipi,pipikém! (4,6,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Általában név szerint hívják vagy füttyel. (2,3) A kutyát a neve szerint hívták. Pl.: Szuki, Burkus, Szultán vagy Gyere le! (4,6,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Lent nem termeltek. Kendertörés eszközei: tiloló, gereben, rokka. (2) Eszközök: tiloló, gereben, rokka, de a kendert kézzel is törték. (3) A kendert és a lent kaszálták, de a környéken nem termeltek kendert. (4,7)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Hajtós vagy a ferde rokkát alkalmazták az asszonyok fonáshoz. (2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Igen, voltak a határban több egymástól elkülönülő házcsoport – Császbánya. Majorok pl. Lesvármajor. (4,5)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu is mindig ezen a helyen állt, a kastély bizonyítja ezt, mely kb. 200 éves. (4,5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Zsuppos házat 15 éve bontottak, borona és favázas sövényházról nem tud. A faluban valószínű nem volt ilyen. (4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A falu 1914-es tűzvésze óta, a falu újjáépült, teljesen átalakították. A házban a tornác az udvarra néz, addig zárt veranda létezett. A konyha felett van a falban zárt kémény. (4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A konyha és a kamraajtó az udvarra nyílt. Zárt veranda nem volt. A szobák az előszobára nyíltak. A kamra régebben a háztól külön épült. (4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház, a házak „tömésesek” voltak. (4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek 1914 után terjedtek el, használták a faluban. (4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kocka” vagy „tömbházak” építése a II. világháború után vált általánossá, de inkább az 50-es, 60-as évek(et) említhetők. (4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A házukban is volt kemence, ahol a kenyeret az édesanyja sütötte. (4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemence magassága kb. 70 cm vagy ennél magasabb volt. „Derékmagasságú, hogy könnyű legyen vele a munka.” (4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajta téglalap alaprajzú, a hosszanti oldalakon középen ajtóval, kapuval. A pajta, kis melléképület volt a marháknak, ide rakták a töreket, a szénát az etetéshez. (4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem használtak, ruhával be tudtak nyúlni a kemencébe. „Nem használtam, mert úgy ki is borítottam volna az ételt...” (4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Igen.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben kis, és puha káposztafejeket savanyítottak. Téli savanyításra hordós káposztákat tettek el, hordóban tarlórépát is. (4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1970 körül szűnt meg a kenyér otthoni sütése, mivel van pék az asszonyok ide járnak. (4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót használtak, de a létraforma alakút is, ahol minden fokára helyeztek el kenyeret. (4,5)
