„Zalatárnok” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 27., 10:45-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.) Lévay Pál, 1912. Zalatárnok, róm.kat.
	(2.) Kanta István, 1903. Zalatárnok, róm.kat.
	(3.) Toplak Józsefné sz. Pálfy Franciska, 1899. Zalatárnok, róm.kat.
Gyűjtötte:	R. Nagy Erzsébet
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalat%C3%A1rnok
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudják, hogyan keletkezett a község. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A régi családok elhaltak már, nevükre nem emlékszik. Nem voltak jelentősebb családok. (1) A község régi, jelentősebb családjai: Becs, Gombos, Pálfy, Doszpot. Utódaik még élnek. (2) A község régi, jelentősebb családjai: Boldics, Papp, Varga, Tóth, Pálfy, Lévay. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla, hogy a faluba nagyobb számban valamikor betelepültek volna. (1,3) Sümeg mellől (Gyepükaján) több család költözött be a faluba, pl. Lévayék is. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban nem költöztek el a faluból. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magukéhoz leginkább közelinek tartott falvak: Szentkozmadombja (1,2,3), Oroklán, Vakola (1,3), Lickóvadamos, Tófej, Baktüttös (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe. (1) Göcsej tájegységbe tartozik a falu. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tud közeli tájegységekről. (1,3) Közeli tájegységek: Nova, Gutorfölde. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tud híres községről. (1) Gutorfölde erdőségéről, malmairól, fűrésztelepéről volt híres. (2) Vörösfalu – ma már nem létező falu –, ahol a Szentgyörgy templom volt és híres volt fazekasműhelyéről. A törökök égették fel. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zalatárnokot nem csúfolták. (1,2,3)

– „Iborfia (Gellénháza) belefér egy tarisznyába.” – olyan kicsiny helységek voltak. (2) „Mukucsfél meg Gellénháza belefér egy tarisznyába.” (3)

– „Lickó, Vadamos, ide kutya ne ugass!” (3)

– „Kisszigeten megnyújtották a bürüt” (bürü = deszka, palló) Kisszigeten a patak felett a palló elkopott, ezért újat akartak csináltatni rá a kisszigetiek. Az új pallót rövidre vágták, meg akarták nyújtani: két végére lovakat kötöttek, azok húzták, a kovács meg kalapáccsal ütötte középen, hogy megnyúljon a „bürü”. A végén a palló eltörött. (2)

– „Hernyékiek feltekerték a gyalogutat, vászon gyanán.” – A holdvilágnál fehérnek látszott a gyalogút, a hernyékiek fel akarták tekerni, mert azt hitték, hogy vászon. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Külső, szomszédos falvakból házasodtak általában, nem volt megszabva, vagy gátolva, hogy honnan hozzanak párt maguknak. Bak, Baktüttős, Nova, Gutorfölde. (1) Kissziget, Mikekarácsonyfa, Kozmadombja, Nagylengyel. (2) Kozmadombja, Lickó, Tüttős, Bak, Nova, Oroklán. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nova (évente 3-4-szer, pl. szept. 28.) (1,3); évente 5 vásár volt. (2); Zalaegerszeg (minden hónapban) (2,3); Söjtör (évente 3-4 vásár) (1,3); csak két vásár évente (2); Szentbalázs (2); Pacsa (2).

b) Piacra:

Zalaegerszeg (1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúszentlászló (1,2); Vasvár 82); Sümeg (2); Söjtör (3); Gellénháza (3); Gutorfölde (3); Gyalog lovaskocsikkal, később busszal jártak a vásárokra. Mindig máshová mentek. Főleg ősszel voltak a vásárok. (2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Sümeg – Nagyasszony és Kisasszony napján (szeptember 15, szeptember 8.) (1); Pusztacsatár – augusztus és szeptember (2); Búcsúszentlászló, Vasvár, Máriacell (3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból többen is elmentek summásmunkára és cselédkedni, odamentek amelyik uradalom felfogatta őket. Leginkább Baranya és Tolna megyébe. Mátyás napkor szegődtek el, általában 2 hónapig maradtak egy helyen. Szentgyörgy napján költözködtek más helyre. (1) Télen a favágók jártak Novára Gutorföldére dolgozni. Summásmunkára Baranya, Tolna megyébe jártak. Dombóvár környékére. Csépelni nem jártak el, inkább ide jöttek más helyekről, mert itt jó gazdák volta. Cselédeskedni innen nem jártak el, inkább ide jöttek ás vidékekről. (2) Summásmunkára jártak el Somogyba. Cselédkedni innen nem mentek, inkább ide jöttek. Szentgyörgy napkor hurcolkodtak a cselédek. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nagyon kevesen jártak munkára, csak a szomszédos községekből egy páran. (1) Budafáról, Pördeföldről, Hanna majorból jártak ide munkára. (2) Cselédeskedni Nováról, Pördeföldről. Aratók is jártak Nováról és Gellénházáról. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek eladásra eszközöket, mindenki a saját használati eszközét elkészítette magának. Esetleg aki nem tudott, az megkérte a rokonát és ő szívességből készítette el neki. (1) Volt bognár a faluban, aki boronát, stb. készített. Egy-két öregember értett csak hozzá (használati eszközök készítéséhez). 1910-12-ben már üzletekben lehetett kapni. (2) Nagyon kevés mennyiségben, de volt eladás. Inkább mindenki magának készítette el a használati eszközét. (3)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásárokban vették a cserépedényeket „edényesektől”. A vásárokon Vas megyéből volt sok árus és Pórszombaton volt edényes. (1) Nován volt cserepes. Sümegről is hoztak edényeket. Vásárokon voltak híres edényesek: a „kebeleiek” és az őrségiek. (2) Vándorárusok hozták az edényeket. Nován volt cserepes. (3)

1.16.

Paprikások Somogyból. Románok hoztak ruhákat, anyagokat, törülközőket, ágyneműhuzatokat. Cserepesek jártak, hoztak zsindelyt. Mesezesek. Tyukászok, akik baromfit vásároltak fel. Cigányok jártak, edényt foltoztak, drótoztak. Kiabálták: „Drótozok, fótozok!” (1) „Bálizsok” – késeket, borotvákat árultak. Tótok – ablakokat üvegeztek. Drótosok – edényeket javítottak, Nemesnépről jöttek. Rongyos zsidók – felvásároltak mindent és fehér tányért, gombokat, stb. adtak érte. A II. világháború után a vándorrusok nem jártak már. (2) Köszörűs és esernyőjavító cigányok jártak. A Balatonról pedig halárusok. A 30-40-es években már nem jártak. A háború után még jártak. (3)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A faluból majdnem mindenkinek van szőlője a környező hegyeken. Talán ha 10 gazdának nincs. A tófeji hegyen (1), a pusztaszentgyörgyi dűlőn és a durgai hegyen (2), a novai hegyen is van egy párnak (3).

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falubelinek is van szőlője a zalatárnoki hegyen. Tüttősieknek, lickóiaknak, gellénházaiaknak (3) és zalaegerszegieknek is sok szőlője van itt. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy új temető van a faluban, kb. 15 éve használják(3). Volt egy régi temető, „Rókaházi temető, a falu nyugati határán, nagyon elhagyatott helyen. (1,2,3). Volt egy zsidó temető is nagyon régen, 1-2 kereszt még meg van. (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Május 30-a fogadalmi ünnep. 1866-ban (1), 1868-ban fogadva (2): ebben az évben minden elfagyott, akkot tettek fogadalmat erre a napra, fagy és jégverés ellen. Régen nagy ünnep volt, ma is megtartják, de a fiatalabbak már nem nagyon (1,2,3). Áldozó csütörtökön (Húsvét után 10 nap kb.) a falu pénzt gyűjtött, hogy kápolnát építtethessenek, azóta ünneplik ezt a napot (1958 k.). (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak, hevederrel kapcsolták össze. (1) Nem használtak, csak uradalmakban volt ilyen. Csak a II. világháború után volt már minden háznál. (2) 2 levelű boronát csak az 50-es évektől használnak (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 155. sor: / 155. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Igen, használtak, hevederrel kapcsolták össze. (1)
+Nem használtak, csak uradalmakban volt ilyen. Csak a II. világháború után volt már minden háznál. (2)
+levelű boronát csak az 50-es évektől használnak (3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===