„Tanakajd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 22:03-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Tana és Kajd korábban két különálló falu volt, az 1930-as évek végén kapcsolták össze. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Berták, Foki, Doma, Sisak, Horvát, Huszár. (1) Pungor, Asbót, Varga, Kovács. (2) Sebestyén, Mikics, Kovács. (3) Sebestyén, Szekér, Doma, Barát, Kovács, Mikics, Sütő, Takács, Nagy, Csapó, Pék. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Tarnóczihoz és az Ambrózi uraságokhoz jöttek cselédek minden újévkor (később április 1-vel), s az előzőek elmentek. Közülük néhány család meghonosodott: Hersics, Molnár, Török. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt ilyen. (1,3,4) A TSZ elől elmentek, 5-10 év óta költöznek haza. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kajdhoz hasonló földműves falvak: Bozzai, Bőd, Vép. (2) Nem tudnak ilyet. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak ilyet. (1,3)

Gyöngyösmelléki tájba tartoznak bele. Saját faluján kívül ide tartoznak még: Táplánfa, Szentkereszt, Lipárt, Vasszécsény, Pecöl, Sárvár. Hasonló táj Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

A falu a Gyöngyös menti tájba tartozik bele a következő falvakkal együtt: Szőllős, Hermán, Szentkereszt, Szentiván, Táplánfa, Kajd, Lipárt, Szécsény. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyet. (1,3,4) Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tud. (1) Nemeskolta: nemes falu volt a Sorok mentén, Táplánfán született Széll Kálmán, a képviselő. Tanán lakott Ambrózi. (2) Szécsény, ott nagygazdák laktak. (3) Szécsény és Tanakajd az állattenyésztéséről. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud ilyet. (1)

Lisztes szécseny, korpás Lipót, hegyes Tana, ékes Kajd. (2)

Lipártiak megették a holdat. Disznószaros Lipárt (konda miatt). Lipártiakra mondták: pógyesz. Táplánfa: mesefalu. Bárdos dombon van, Bozzai lapba van, minden bolond abba van. Nárai: dobozos. Hegyes Tana, büszke Kajd. Vépiek keresztbe vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat, hogy el tudják vinni. Csikó fogó Szent János: Szent János szobor van Bakófánál egy kicsi, kápolnaszerű épületben. Egy csikó bement oda, a szűk helyen nem tudott megfordulni lés kijönni. Domákra mondták a faluban: Dül, mint Doma a ködnek. Baszhatod Doma a nemeslevelet a ládába! (3)

Nem tud ilyet. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Táplánfa, Szécsény. (1) Szécsény, Táplámfa, Vép, Lipárt, Szentkereszt, Vát. Bozzaiból nem házasodtak, mert „ott még a tyúkok is kurvák”. (2) Szécsény, Lipárt, Kajd. (3) Falun belül házasodtak. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathely (Szent György, András, Kisasszony), minden hónap első keddjén disznó és marha vásár. Egerszegre lóért.

b) Piacra:

Kedden és pénteken Szombathelyre.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szécsény, Lipárt, Vép, Táplánfa.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (Mária nevenapja, Nagyasszonykor), Cell. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Pestre mentek cselédnek. 1892-ben született a Tót néni, az ő lánykorában még eljártak summásnak. (1)

Nem mentek máshová, néhányan szolgáltak az itteniek közül is az Ambrózinál és a Tarnócinál. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Máshonnan nem jöttek. (1) Újlak, Olad. (2) Kenézből jöttek a Tarnócihoz (reggel jöttek, este mentek). Summásokat csak innen vett föl. (3) A grófhoz jöttek, de nem emlékezik, hogy honnan. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki el tudta készíteni magának, aki mégsem, az vándorárusoktól vette. (1,2)

Mindenki el tudta készíteni magának. (4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosarat készített: Kovács Ferenc (3)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Bognár: Kovács József. (1,2) Boritót, kosarat készített: Kovács Ferenc, Leigheb Péter. Bognár: Jánosi József. Kovács: Bíró Sándor. Kajdi kovács: Darics Lajos. (3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon készített cserépedényeket használtak, a szombathelyi piacon vették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Söprű, kosár: Balozsa. Drótostót, ablakos, meszes, tyukász (Pongor nevezetű Szécsényből jött, de Bécsben lakott), borárus Zalából. (1,2) Drótostót Szabolcs-Szatmár megyéből (tirpákok), ablakos, szitások, meszesek Zalából, Sümegből, cserépedény Jákról, tikász tőke nevezetű Lipártról és Ausztriából, söprű Zalából, Szemenyéről, Balozsameggyesről, pék Vépről, vászon szombathelyi zsidó, bor Szemenyéből, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekről, Újlakról. (3,4)

b) Honnan jöttek?

Balozsáról, Szécsényből, Zalából, Szabolcs-Szatmár megyéből, Sümegből, Jákról, Lipártról, Ausztriából, Szemenyéről, Balozsamennyesről, Vépről, Szombathelyről, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekből, Újlakról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótostótok, ablakosok, meszesek, tyukászok, borárus, pékek, zsidók.

d) Mit árultak?

Söprűt, kosarat, meszet, baromfit, bort, szitát, cserépedényt, pékterméket, vásznat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem tudja. (1) Ott, ahonnan nősült. (2) Szécsény, Vép, Táplánszentkereszt. (3) Vép, Bárdos, Kenéz. (4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Annak volt itt földje, aki innen nősült. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető Kajdon, egy pedig Tanán volt. (1,2,3,4) Kiskajdon is volt temető, csak a majorban lakók temettek oda. 7-8 éves korában még ápolták a sírokat, de még ma is látszik a helye. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt ilyen ünnep. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem tudja. (1) Gyerekkorában a faboronát már csak a tehenes kisparasztok használtak. (2) Mindenkinek volt 3 levelű boronája. (3) Használtak 2-3 levelű boronát, gyerekkora óta emlékezik rá. (4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Gyerekkorában mindenki kézzel vetett. (2) Már gyerekkorában sem igen vetettek kézzel. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A szegényebbeknek később sem volt, de volt, aki kölcsön kért és így ő is géppel vetett. (2) Gépük csak a nagyparasztoknak volt, voltak, akik összeálltak és közösen vettek egyet. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nem tudja. (1) Az ő általuk használt változatnak csak 3 foga volt, „bicigli”-nek hívták. (2,3,4) Takarmányhoz használtak ilyet is: c) (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2) Használtak ilyet. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 kepeláb 10 kéve. 2 lábas kepe: 20 kéve, 3 lábas kepe: 28 kéve. 2 kepeláb volt egy kereszt (általában). Papot nem használtak, botot tűztek bele helyette. (1,2,3,4)

8-10 kepe után szakították meg a sort. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztbe rakott gabonakévéket hívták kepének. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m. (1,3) 180 cm. (2,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem tudja. (1) Mindig eke után rakták, már gyerekkorában is. (2) 1940-es évektől rakták eke után. (3) Gyerekkora óta eke után rakják. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, petrencébe rakták. (1) Renden forgatták, ha megázott börzölték. Petrencébe vagy baglyába rakták. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. (1) Talicska, tikászboritó, villa. (2) Talicska. (3) Talicska, hátaskosár. (4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

sökfa (1); n.a. (2,3); nem volt neve (4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

és (1,4); korfőszeg (2); n.a. (3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

szögek (1); igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták, nincs erdő a közelben. (2) Használták, mert nagy volt a szegénység, „csalit”. (3) Nem használták. (4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Amikor a szalma elfogyott, akkor használtak. (1)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Kométot használtak. (1) Nagygazdáknak komét volt, azzal jobban a ló a terhet. Volt magyaros szerszám is kiskocsira. Ezen a szügyellő bőrből volt, a rajta lévő szügykarikába akasztották a tartóláncot. Eleinte az estráng is kötélből volt, csak később lett lánc. (2) Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. A magyaros szerszámon a szügyellő bőrből volt, a húzólánc láncból. (3) Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. (4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

1930-as évektől használják a magyaros szerszámot.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér elé tehenet fogtak be, a kocsi elé lovat. Személyszállításra jobban szerettek kocsit használni. A középparasztoknak volt kisszekerük, búcsúba azzal jártak. Hintó is előfordult. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. Az 1920-as években már használtak vendégoldalt. (1,2) Mindig volt vendégoldal. (3) Nem volt vendégoldal. (4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3,4) Volt, aki csigát is használt. (3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem emlékezik rá, hogy milyen volt. (1) Akkora volt, mint a kocsi az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva. (2,3) Az eleje is be volt fonva.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt nem használtak. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1) Csak annak, amelyik keményebb úton járt. (2) Jobb első lábának a külső körmét, de nem mindegyiknek. (3) Ritkán fordult elő, csak a járása miatt esetleg a külső körmét. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Hik! Hik ne!

c) és balra

Hok! Hok ne!

Vissza: Humeg! Curik! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! (1) Hücs! (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi! (1,4) Tyutyu! (2) Hiba! (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről szólították. (1,2,3) Le! (4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Nem termeltek lent vagy kendert. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Nem fontak az asszonyok. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Kiskajdi major, Diós major, Szükös, Kukolla. (1) Koplaló, Szükös, Diós. (2) Kiskajd, Koplaló, Tüskés. (3) Ilona major: „Koplaló” Sarló Vendel tulajdona volt. Kiskajd (4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek, ilyen házakra. (1,3) 1937-ben bontották le az utolsó sövényfalu házat. (2) 1968-ban bontották le az utolsó sövényfalu házat. (4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az új kémény a falba került. (1,2,3,4) Előfordult, hogy a konyha közepére. (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Szoba-konyha, kamra (1,3) Szoba-konyha-szoba, kamra (2,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt ilyen ház, főleg a szabadkéményes házak épültek mestergerendával. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1920-as években általánosan elterjedt volt. Későn, az 1950-es években bontották le az utolsókat. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Amikor a cselédek elkezdtek építkezni, a háború után. A hajtott házak zöme 1965 körül épült. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Csak cserépkályhára emlékeznek, amit a konyhából kellett fűteni. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

1 m magas padkára. (1,3,4) A padka magassága 50-100 cm között változott. (1,2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Hosszúkás és kocka alakú pajták voltak. (1) Voltak torkos pajták. (2,3,4) A pajta két végéhez szoktak fészert építeni. (2) Ebből a fajtából is volt néhány, de kevés. Ma már csak egy ilyen áll. (rajz) (3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Még látott ilyet, de már nem használták. (1) Nem használtak ilyet. (2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Savanyították, de nem egészben. (1,4) A répát nem savanyították. (2) Kevet savanyítottak, a répát inkább földelték. (3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Savanyították, de nem egészben. (1,4) A káposztát hordóban savanyították (2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Még az 1950-es évek második felében sütöttek otthon kenyeret. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Általában egyéb típusút használtak. (1,2,3,4) Vesszőíves formájút is használtak. (2) Csillagos formájú is volt. (4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Két füle volt, 6-7 literes (2), 4-5 literes (4) a dongás vajköpülőnek. Egy füle volt, 7-8 literes. (3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használták. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem készítettek ilyen ételt. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Egyenes fonott kalács, kuglóf, vert perec. (1,2) A perecet lakodalomra csinálták. A vendéghívó a kampós botjára fölhúzta és a gyerekeknek odaszórta. (2) Langaló, vakarcs, szalados, egyenes fonott kalács. (3) Egyenes fonott kalács, vert perec, cukros perec, lángos. (4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paradicsom, paprika, hagyma, zsír. Régen volt, aki tett bele tojást, rizst. (1) Volt, hogy tojással csinálták. (2) 1926-ban a molnári masinálók tanították. Tejfölt, tojást tettek bele. (3) Mindig tettek bele tojást. (4) Mindig ették. (1,2,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyersen mindig megették a paprikát és a paradicsomot. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos, kakaós, lekváros kalács, bukta, almás, túrós lepény. (1) Diós, mákos beigli, piskóta, habart kőtt, mézes puszi. (2) Mákos, diós kalács, piskóta. (3) Torta, piskóta, hablegény. (4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A szüleinél idősebbek jártak benne aratni. (1) Csak a mezőre vették föl a bő gatyát. (2) Apja viselt bő gatyát ünnepre is. (3) Az öregek, apjánál idősebbek viselték, volt, aki ünnepre is. (4)

b) Hány szélből készült?

2 széből volt. (2)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az adatközlők nemzedéke már az új divat szerint öltözött, a nők egyberuhát hordtak. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak. Az ő nemzedékük nem is termelt már lent, vagy kendert. (1,2,3,4) A szüleik nemzedéke még termelt kendert, Mihályfán szövették meg. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Sosem volt kötelező a fejkendő viselése az asszonyoknak. Akik 1940-es években születtek, már egyáltalán nem hordják. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobákban az ágyakat egymás végébe tették. Az 1960-as években már egymás mellé, párhuzamosan egymással. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Legtöbbet farsangon tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön sosem. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat (1,2,3,4) szerda, szombat, vasárnap (pénteken sose volt) (3)

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lányos háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Vacsora volt a fő étkezés. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1960-as évektől tartják vendéglőben a lakodalmat, kb. a 80 %. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Régen örömszülők, előtte egy hónappal. (1) Vendéghívó hívott régen, egy hónappal előtte. (2,3,4)

b) 1930 körül:

Manapság jegyespár, előtt egy hónappal. (1) Mostanában jegyespár. (2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Vépről, Balozsáról. (1,2,4). 1970-es évektől slágerzene.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, hegedű, bőg. (1,2,4) Vépről cimbalom, hegedű, bőgő, brácsa, pikula. Előfordult citera is, de az már régen volt. (3)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Luca reggelén (1,3)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Luca reggelén a gyerekek egy pusli szalmát kötöttek, azzal járták a házakat, köszöntőt mondtak. A legények szalmát szórtak a lányos házak udvarára.

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szálfa a tövibe!

Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

Annyi pénzük legyen, mint kútban a víz!” (1)

Legények a lányos házak udvarát fölszórták szalmával, a gyerekek köszöntőt mondtak Luca reggelén:

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Jó ülősek legyenek!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szélfa a tövibe!” (2)

Gyerekek reggel lucáztak, a legények este elhordták a kaput, szekeret, és a lányos házaknál szalmát szórtak.

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szálfa a tövibe!

Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a falu hossza!

Annyi pénzek legyen, mint a pelyva!

Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz!” (3)

Reggel a gyerekek csutak szalmára térdepeltek, úgy mondták a verset. (4)

A szokás az 1960-as évekig maradt fenn. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

a) 3-4 fő/60-70 család b) 5-6 fő/120 család (2)

a) 5 fő/250 fő b) 8 fő/220-250 fő (3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt ilyen. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen. (1,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

Szent Ivánkor volt ilyen, életében kétszer látta, gyerekkorában. (2)

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt köszöntés, csak ijesztgették a gyerekeket. Bekormozták az arcukat, derekukra, botjukra láncokat aggattak, azzal csörögtek. Bundát viseltek. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

3-4 pásztornak öltözött fiú betlehemet is vitt magával. Egyikük öregpásztort játszott. Mindnek volt szakálla, subát, kucsmát viseltek, botot vittek magukkal. (1,2,3,4)

„Hoppisten, jó estét, butelláris gazda! Terítse asztalát fehér abroszával, mert nem tudja, milyen őszszakállú pásztor lepi meg a házát! Gyere be pajtás!” (1)

„Happisten butelláris jó estét, gaza! Akkorát zökkentem, bökkentem kétek ajtajában… Gyere be, öreg! Mit álmodtál, pajtás? Akkora kolbászt kaptam…” (Amit kérni akartak a háznál, azt mondták.) (3)

„Happisten, jó estét, gazda! Terítse asztalát … bütykös korsaját tegye rá!” (4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudja. (1,4) Szent Vendel. (2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Ördöggel, krampusszal. (1) Mikulással. (2) „Gyünnek a pácsonyiak”. Az itteni Mikulások voltak a „legveszélyesebbek”. (3) Cigánnyal, kankussal. (4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,3,4) Karácsonykor a kórusról a lányok fejére dobálták a diót. (2,3)

b) Mikor, hol, miért?

Kórusról a lányok fejére.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tudja. (1) Fát vágó embert. (2,3,4)