„Szőce” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 16:53-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Erre a kérdésre érdemleges választ nem tudtak adni a megkérdezettek. (1,2,4,5,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Károly, Török, Balaskó, Németh, Magyar, Papp családok olyan régi Szőcén élő családok, hogy senki sem emlékszik, hogy mikor települtek ide. A Márton családról tudják, hogy valamikor nagyon régen Kondorfáról költöztek Szőcére. Az itt említett családokon kívül más régi családot nem emlegetett egy adatközlő sem. (1,2,4,5,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban betelepültek volna a faluba. (1,2,4,5,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban elköltöztek volna a faluból máshova. (1,2,4,5,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyhátszentjakab hasonló Szőcéhez, mert közös a katolikus papjuk. Őrimagyarósd pedig abban hasonlít Szőcére, hogy mindkét helyen sok evangélikus él. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szőce az Őrségbe tartozik, ahova még Őriszentpéter, Bajánsenye, Nagyrákos, Szaknyér, Felsőjánosfa, Pankasz tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7,8) Egy adatközlő szerint Szőce a Hegyhát vidékhez tartozik, ami Körmend környékét jelenti, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab vidékét. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak a Hegyhát és Őrség vidékről beszélnek a megkérdezettek. (Odatartozó községek, lsd: I.6.) (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják híres a templomáról, Velemér a cserepeiről, Hegyhátszentjakab pedig újabban a Vadása tóról. Az informátorok szerint Szőce pedig arról híres, ogy erre menekült IV. Béla „kerál” a tatárok elől. A falun keresztül vezet a „kerál út”, amin még a régi király menekült. A régi „kerál út”-on létesített új kocsmát ezért „kerál ivó”-nak nevezték el. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falun belül a „fölszegieket” csúfolták, hogy „Fölszegi kobakok!” A szőceiek még torzsalkodtak olykor a hegyhátszentajakabiakkal, mert azok iparosok voltak, nem „pógárok”, azaz jobbágyok. (1,2,4,5,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Jelentős mértékben házasodtak a szőceik Hegyhátszentjakabról, Őrimagyarósdról, Jánosfáról és Csödéről. Kisebb mértéken a környékbeli egyéb falvakból is házasodtak, de nem említettek egyetlen egy olyan községet sem, ahonnan szándékosan, valami ok miatt nem házasodtak. (1,2,4,5,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszegre minden hónap második keddjén jártak, Körmendre minden hónap első hétfőjére és Zalalövőre évente négyszer jártak vásárba.

b) Piacra:

Piacra hétfőnként Körmendre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba július 26-án mentek Hegyhátszentjakabra, Szentháromság ünnepén Őrimagyarósdra, Viszákra és Iváncra augusztus 20-án és Halogyra és Nádasdra már nem emlékeztek, hogy mikor. Szőcén Szent Andráskor van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Eljártak Vasvárra Mária nevenapján és Csatárra augusztus 15-én. (1,2,4,5,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summás munkára hat hónapra elszegődtek Veszprém és Somogy megyébe, de azt hogy melyik községekbe, azt nem tudta egyik megkérdezett sem. Ez a summáskodás az 1930-as években még tartott, de soha sem volt jelentős mértékű a faluban. (Talán azért sem emlékeznek rá a megkérdezettek olyan pontosan, mert ők maguk sem szegődtek el soha.) (1,2,4,5,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Szőcére soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,4,5,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, a szőcei emberek soha nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ők maguk ezeket az eszközöket a körmendi vásáron szerezték be. (1,2,4,5,7)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméren és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak a régiek, amiket vándorárusok szállítottak a faluba. (1,2,4,5,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A veleméri és a magyarszombatfai cserepesek az 1960-as évekig jártak. A zalalövői meszesek 1950-ig jártak. Az ivánci „tyukászok” kb. 1945-ig jártak tojást és tyukot venni. Az üveges és drótos tótok az I. világháborúig jártak. „Ruhás” cigányok máig járnak a faluban, de hogy honnan jönnek, azt senki sem tudja. (1,2,4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Velemérről, Magyarszombatfáról, Zalalövőről, Iváncról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cserepesek, meszesek, tyukászok, üveges tótok, drótos tótok, "ruhás cigányok".

d) Mit árultak?

Cserepet, meszet, ruhát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt jelentős.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sokkal jellemzőbb volt, hogy őrimagyarósdiaknak és hegyhátszentjakabiaknak volt itt szőlője egész jelentős mennyiségben, mint az ittenieknek más falvak határában. A többi környékbeli falu lakosainak is volt egy-egy kis földje általában a szőlőhegyen, de az előbb említett két falunak volt a legtöbb szőleje a szőcei határban. (1,2,4,5,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1 db temető (evangélikus, római katolikus, vegyes) van a faluban. Régről sem emlékeznek más temetőre.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontot nem találtak nagy mennyiségben sehol a határban, csak egy-két emberi csontot a római katolikus templom udvarában. (1,2,3,,4,5,6,7,8)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt a régiek emlékezete szerint sem soha fogadott ünnepe a falunak. Arra még emlékeznek az idős emberek, hogy jégverés ellen megkongatták a harangokat. (1,2,4,5,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak általánosan egymáshoz erősítve 2-3 vasboronát a szántás elegyengetésére a két világháború között. Ezt két (vagy három) leveles boronának hívták. (1,2,4,5,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a kézi vetés volt az általános.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés csak az 1930-as évek végén egy-két gazdánál jelent meg. (1,2,4,5,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Pontos időt egyik adatközlő sem tudott mondani, de egybehangzó véleményük szerint a villás a) kaszacsapót használták a legtöbben, a gereblyés b) kaszacsapót a legrégebb idők óta, és elvétve lehet látni „kajmó” c)-vel történő kaszálást is. (1,2,3,4,5,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötőfát, amelynek a vastagabb felén luk lett volna a sarló számára. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A régi időkben 17 kéve jelentett búzából és rozsból egyaránt egy keresztet. Ezt követte a 21 kévés kereszt. Meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet hagytak a mezőn, ennek neve „kepe” volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, ami a mezőn meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet jelent. Ezt a kifejezést nem használták a termény mennyiségének a megjelölésére. (1,2,3,4,5,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Sajnos egyetlen egy csépet sem találtam már a faluban, hogy lemérhettem volna a nyélhosszúkat. Az adatközlők becslése alapján a csépek nyélhossza 150-160 cm között mozgott. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén állandó banda járt a cséplőgéppel. (1,2,4,5,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt gabonát mindig nyárssal a) hordták kazalba. A nyársasnak két asszony segített, egy a szalma felbökésénél, egy pedig a fej fölé emelésnél. A nyársas aztán a terhét a feje fölött vive vitte a szalmát a kazalba. (1,2,4,5,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. az 1950-es évek végéig termeltek hajdinát a faluban. (1,2,3,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1920-as évek elején kezdődött az eke után való ültetése a burgonyának és az 1930-as évek legvégére lett általános. (1,2,3,4,5,7)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A renden egyszer forgatták a szénát és három nap után petrencébe gyűjtötték. (1,2,4,5,7)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

„Vellával” és nagy „kosárral” hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6,7,8)

Egy adatközlő szerint a régiek kézzel hordták a takarmányt. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafölső, nyaka, vonyófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4,5,7)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nagyon sokan gyűjtöttek ősszel „csalit”-ot, falevelet.

c) Melyik évszakban?

Aztán almozásra használtak tél végén és tavasszal. (1,2,4,5,7)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

1930 körül csak tartóláncot használtak a ló befogásánál.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A nyakló csak 1945 körül terjedt el. (1,2,3,4,5,7)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi mindig ló húzta és személyszállításra használták, a szekeret pedig zömében marha húzta és teherszállításra használták. (1,2,4,5,7)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Mérés szerint 410 cm volt a szálastakarmányt szállító hosszú szekér. Csak nyújtott szekér volt, a vendégoldallal való szállítást nem is ismerték. (1,2,4,5,7)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat a szekér hátulján csak „rudazó kötéllel” szorították le. (1,2,4,5,7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya enyhén ívelt volt Szőcén. (1,2,4,5,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) ábrán látható típusú szekérkas volt használatos.

b) Használtak-e kettőt is?

Előfordult ritkán, hogy néhányan kettőt is használtak belőle egyszerre. (1,2,4,5,7)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, sokan talpaltatták a vonómarhát, a tehenet is. Főleg tavasszal, mert akkor kezdődtek a munkálatok. (1,2,4,5,7)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hikk!

c) és balra

Balra: Hakk!

A „böcce” szót ismerik, a kis borjút hívják így. Ezt a szót nem kapcsolják össze egyetlen terelő szóval sem. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne, coc-coc, cocám-ne. (1,2,4,5,7)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi, pizs-pizse-pizse, pitye-pitye-ne. (1,2,4,5,7)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere esz, esz, eszne. (1,2,4,5,7)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú kendervágót használtak a kendertöréshez. (1,2,4,5,7)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az álló a) rokka volt az általános, de előfordult elvétve a fekvő c) rokka is. Mindkét fajtát csak rokkának nevezték. (1,2,4,5,7)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?