„Vásárosmiske” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 20., 16:13-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. november
Adatközlők:
(1.) Horváth Ede, 1929, római katolikus, Vásárosmiske, Petőfi u. 54.
(2.) Horváth Edéné Nagy Krisztina, 1936. Vámoscsalád; Vásárosmiske, Petőfi u.
(3.) Stocz László, 1922. római katolikus, Vásárosmiske, Kossuth u. 81.
(4.) Kiss Piuszné Stocz Mária, 1918. római katolikus, Vásárosmiske, Kossuth u. 81.
(5.) Jámbor János, 1946. római katolikus, Vásárosmiske, Kossuth u. 66.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1s%C3%A1rosmiske
weboldal:	http://www.vasarosmiske.hu/hu/bemutatkozas

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Vásározó joga volt a falunak – innen ered a neve. Valamikor Batthyány birtok volt, később egy Gyömörey nevezetű ember bérelte. A század elején kb. 1100 lakosa volt a falunak, ma mintegy 400-500 lelkes csak. (1,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Dan, Csajbók, Szalay, Stocz, Kolonics, Sámson, Szijjártó, Holpert, Bősze, Szabó és Horváth voltak. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A majorba költözött be egy-egy család, de nagyobb számban sosem jöttek. (1,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az adatközlőim tudni vélik, hogy valamikor a pest megyei Miskét, több vásárosmiskei család alapította. A fiatalok elszállingóztak a faluból. Részben az 1945-46-os évben Budapestre, részben beköltöztek Sárvárra, Szombathelyre, Celldömölkre. (1,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sitke, Kemeneskápolna és Mesteri gazdálkodásával hasonlít Miskére. Káld szintén anyaegyház, mint Miske. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik bele egyik tájegységbe sem. Kemenesalja és Hegyhát között fekszik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Hegyhátról és a Kemenesaljáról hallottak. A Hegyháthoz Sótony, Nyőgér, Ikervár, Bejcgyertyános tartozik. A Kemenesaljához a Celldömölki járás falvait sorolták. (1,3,4,5) Hallotta a Göcsej és az Őrség nevét is. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Miske vásárairól volt híres. Gércén voltak a legjobb verekedő legények. Köcskön voltak a legjobb táncos lányok. Egyházashetye Berzsenyi Dánielről híres. Sitke és Mesteri templomáról híres. Nagycenk a Széchenyi birtokról híres. Sárváron híres vásárok voltak. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Mesteri-i lakosokat szokták bosszantani: ég a lúdkatróc!? – Nagy riadalom volt Mesteriben, kihívták a tűzoltókat is, de csak a lúdkatróc égett. Hol laksz? – Kérdezték a gérceiektől. Gércén a jobbik szeren. A magyarázatát már nem ismerik. Bozótos kápolnaiak! Mondták a Kemeneskápolnaiaknak. Sok volt a vizenyős terület és ezeken nagyon buja volt a növényzet. Simonyiban kicsi a lány nagy a pina – a pöcsöd picin, felelték vissza. (1,2,3,4,5) Adatközlőim, arra nem emlékeztek, hogy a miskeieket is csúfolták volna.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Jobbára helyben házasodtak, de előfordult egy-egy esetben, hogy Mesteriből, Vámoscsaládról, Sitkéről, Jánosházáról, Hosszúperesztegről, Kemeneskápolnáról házasodtak. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Celldömölkre, Jánosházára, Zalaegerszegre hónapos vásárokra. Sárvárra Simon Júdás vásárra mentek leginkább. Helyben 8 vásár volt egy évben. A Katalin és a Luca napi voltak talán a leghíresebbek.

b) Piacra:

Csütörtökön Celldömölkre, szerdán Jánosházára, hétfőn pedig Sárvárra jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Miskén november 1-én volt búcsú, de eljártak Gércére Szt. keresztkor, Köcskre augusztus 20-án, Mesteriben szeptember 29-én, Káldra június 24-én, Sitkére Szentháromság vasárnapján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölkre jártak prosekcióval, Miske mindig a Szentháromság napi búcsúra ment, de egyesek eljártak Mária neve napján is. (1,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A Batthyány erdőre jártak el fát vágni, mintegy 12 ember, valamint a miskei kőbányába 30-40 ember kőfejtő munkára. (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gércéről fogadtak arató-cséplő cselédeket, évente mintegy 10-20 embert. (1,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Rábapatyon, Bogyoszlón, Ikerváron állították elő a vesszőből készült fonott árut. Ezek elhozták a faluba az árujukat és itt vásárolták meg tőlünk az emberek. A kézbevaló szerszámokat általában elkészítették maguk. Amit nem tudtak azt a helybéli kováccssal, kádárral, kőművessel, takáccsal vagy a mesteri-i bognárral készítették el, illetve vásárokon szerezték be. (1,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümeg környékéről jöttek fazekasok a miskei vásárra és itt szerezték be tőlük a cserépedényeket. (1,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

meszesek,paprikások,drótos-tótok,tikászok,köszörűsök,aprómagtisztítók

b) Honnan jöttek?

Sümegről jártak a meszesek, Szeged környékéről a paprikások, a Felvidékről jöttek a drótos-tótok, Nagysimonyiból és Ausztriából a „tikászok”, – ezeken kívül jártak köszörűsök is és aprómagtisztítók, de ezeket nem tudták megmondani, hogy honnan. Az 1950-es évek elejéig jártak ezek, de meszesek még ma is előfordulnak néha. (1,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek,paprikások,drótos-tótok,tikászok,köszörűsök,aprómagtisztítók

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A Ság hegyen és Somlón van 1-2 miskei embernek szőlője.(1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helybéli szőlőhegyen a mesteri-i gazdáknak vannak szőlőbirtokai jelentősebb számban. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van most a faluban. Egy volt régen is a templom környékén.(1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templom felújításakor több csont került elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem volt fogadott ünnepe. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a két világháború között 2 levelű vasboronát a szántás elegyengetéséhez. (1,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általános, A legtöbb ember már kizárólagosan géppel vetett. Kühne típusúval. (1,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót használtak, de csak három ága volt. (1,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelyiknek a vastagabb végén egy nyílás lett volna. (1,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 20 kévét tettek egy keresztbe. A kereszt 2 lábból állt – egyben-egyben 10-10 kéve volt. Árpából és zabból 28-as kereszteket raktak, ezeknél egy lábban 14 kéve volt. Az alsó kévék fejét visszahajtották. 4-8 keresztet raktak le egyvégtében a mezőn, de az is előfordult, ha széles volt a tábla, hogy két sorban kepéltek. Az összerakott kereszteket kepének hívták. (1,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározott számú összerakott keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták a kazalba. A szalmarázó elé letettek egy fűrészelő bakot, amire két nyomórudat támasztottak. A két nyomórúd közé még egy széles deszka is került. Ezen csúszott le a szalma a földre, ahol két szalmavágó favillás lány egy előre levert cöveknek tolta a szalmát. A nyársaló beleszúrta a szalmába a nyársát, majd az állogató segítségével a feje fölé emelte. Létrán vitték föl a kazalra és egy másik létrán jöttek le. Így nem akadályozta egymást a 3-4 nyársaló. (1,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Két gazda vetett az egész faluban hajdinát, de azok sem rendszeresen. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Amióta emlékeznek adatközlőim mindig az eke után vetették a burgonyát. (1,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet renden szárították. Két nap elteltével megforgatták, majd petrencébe rakták és behordták. Ha megázott, akkor újra meg kellett forgatni. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel és ruhával hordták a napi szálastakarmányt az állatok elé. Ha közel volt a kazal, akkor csak villával. Amennyiben valakinek sok állata volt és a kazal messze volt, akkor szekeret is igénybe vettek a szállításhoz. (1,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igahámfa, igafelsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Néhány gazda használta csak a fák leveleit alomnak, amelyiknek nem volt elegendő szalmája. (1,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 193. sor: / 193. sor: @@
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Néhány gazda használta csak a fák leveleit alomnak, amelyiknek nem volt elegendő szalmája. (1,3,4)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+n.a.
 === 2.16. ===