„Hagyárosbörönd” változatai közötti eltérés
a (/* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…) |
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
||
| 320. sor: | 320. sor: | ||
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | 1920-tól készítenek lecsót, 10 % hagyma, 40 % paradicsom, 50 % paprika. (5,6,7) | |
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
A lap 2014. április 19., 22:39-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Hagyárosbörönd, 1985. október |
| Adatközlők: | (1.) n.a. |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Szabó Ferenc |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Berendi nevű nemes lakta a mai település helyét, birtokának egy részét öt Simon nevűnek osztotta ki, ők voltak a falu első lakosai. (5,6,7)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Perendi és Simon nevűek. (5,6,7)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. (5,6,7)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1975-ben Zalaegerszegre. (5,6,7)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Ozmánbüköt, hasonló település nagyságra és lélekszámra. (5,6,7)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyhátba tartozik a falu. (5,6,7)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
n.a.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (5,6,7)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Böröndiek gyöppiek vagytok, egérlukban laktok, szürke lovat vettetek, abba dicsekedtetek. (5,6,7)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Nagykutasról, Vaspörből többen. (5,6,7)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszegre, Körmendre
b) Piacra:
Zalaegerszegre
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környező falvakba a rokonsághoz.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra augusztus 15., Celbe szeptember 8. (5,6,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Győr és Fejér megyébe répakapálásra és szedésre nagyobb számban. (5,6,7)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Tótok a felvidékről sokan jöttek aratni, olaszok téglát égetni, akiknek nagy része letelepedett Ozmánbükön. (5,6,7)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek. (5,6,7)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi fazekasoktól vásároltak. (5,6,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások, gerencsérek, meszesek, drótosok. (5,6,7)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Paprikások, gerencsérek, meszesek, drótosok. (5,6,7)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Boncodföldén, Szentpálon, Sárfimizdón volt szőlőjük kb. 20 %. (5,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai temetőn kívül volt a Homokosároki, ahol fatemplom volt. (5,6,7)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Háromszor égett le a falu, ezért tűzvész ellen fogadott ünnep virágszerda, húsvét előtt 10 nappal. (5,6,7)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, két és három levelűt. (5,6,7)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel,
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
ritkán géppel vetettek. (5,6,7)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mind a három formát használtak. (5,6,7)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (5,6,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe. 2-től 10 keresztet kepébe. (5,6,7)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
2-10 keresztet raktak egy sorba, ennek neve a kepe. A kepét nem használták a termés mérésére, csak a keresztet. (5,6,7)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
200 cm-es volt. (5,6,7)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel. (5,6,7)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták a szalmát. (5,6,7)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1940-ben szűnt meg. (5,6,7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930-40 között kezdték eke után rakni. (5,6,7
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, többször forgatták, ágylásba rakták, s ha teljesen megszáradt boglyába takarták. Szénaszárító állványt nem használtak. (5,6,7
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval (kosárral) és gereblyével. (5,6,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszegek (5,6,7)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak, ősszel hordták meg. (5,6,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Szügyre volt erősítve. A nyaklót sopronmegyei kubikosok hozták divatba. (5,6,7)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek a teherhordót, kocsinak a szebb kivitelű, vásárra, búcsúra járót nevezték. (5,6,7)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4,5 m a hosszúszekér, vendégoldalt nem használtak. (5,6,7)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötél, hossza 8 m. (5,6,7)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt a saroglya. (5,6,7)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
3 oldala volt, ami kifelé dőlt, és alja.
b) Használtak-e kettőt is?
Teherhordáskor elől és hátul is tettek a szekérbe. (5,6,7)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Tavasszal és nyáron patkolták. (5,6,7)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (5,6,7)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Ne!
b) terelik jobbra
Nejde hikk!
c) és balra
Nejde hakk!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne! (5,6,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pittyém ne, ne. (5,6,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz ne. (5,6,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, suk, tiloló. (5,6,7
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (5,6,7)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Nem volt elkülönülő házcsoport. Mindig itt volt a község. (5,6,7)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1960-ban bontották le. (5,6,7)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A konyha fala mellé építették a kéményt. (5,6,7)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiség a pitvarba nyílt. (5,6,7)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerenda. (5,6,7)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1900 előtt is volt már. (5,6,7)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejűt már 1900 előtt a sátortetőset 1930-40 között kezdték építeni. Sorház nincs. (5,6,7)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak ilyet. (5,6,7)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
60-80 cm magasra építették. (5,6,7)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt torkos pajta, L alakú sem, csak leeresztett oldalú. A régi pajtákat már elbontották. (5,6,7)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudják, nem ismerték, idősebbek sem beszéltek róla. (5,6,7)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak káposztát tettek el. Répát nem tettek el. (5,6,7)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Általánosan 1960 körül, de több háznál ma is sütnek. (5,6,7)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Hosszút és csillagalakút. (5,6,7)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, de már mutatni nem tudtak. (5,6,7)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Kétfülü, áttört nyelű volt, mutatni már nem tudtak. (5,6,7)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából nem készítettek gánicát. (5,6,7)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Kuglófot sütöttek. (5,6,7)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1920-tól készítenek lecsót, 10 % hagyma, 40 % paradicsom, 50 % paprika. (5,6,7)
