„Nemesrempehollós” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 18., 20:58-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Pados István, 1923. Nemesi, Nemesrempehollós, Dózsa Gy. u. 6.
	(2.) Pados Istvánné Doma Mariska, 1926. Nemesi, Nemesrempehollós, Dózsa Gy. u. 6.
	(3.) Mészáros József, 1911. Rábahidvég
	(4.) Mészáros Józsefné Német Gizella
	(5.) Molnár János, 1913. Rempe, Nemesrempehollós, Lenin u. 21.
Gyűjtötte:	Paál Zsuzsanna
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nemeshollós és Rempehollós 1936-ban lett egyesítve. Régen a jegyzőség Rádócón volt. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Horvát, Pados, Laki, Majsa, Kapui, Baba, Váradi, Pollen, Tót, Sáska, Bodó, Mesterházi, Rádosics, Kőhalmi (eredetileg Kukorász). (1,2,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Egy-két nagygazda hozott néhány cselédcsaládot. Laki Béláékhoz koncenciós cselédeket hoztak Rempére. Mást nem tudnak róluk. (1,2,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A Tsz-esítés alatt sokan mentek el, mert „akkor az ipar jól fizetett”, de sokan visszajöttek közülük. (1,2,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szerintük a környező falvak mind hasonlóak. Rádócot egy kicsit központnak tekintik. „A haranglábat nem gondozzák, itt ál a házunkkal szemben.” (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudják megmondani. „Az Őrség az alul van Körmendnek.” (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrségről tudnak: Vadásató, Döröske, ezek fürdőhelyek. Szaki tavak Vasvár felé. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják, a kéttornyú templommal. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Sok horvát volt, „Csuti”-nak csúfolták őket. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Főleg Sorokpolányból, más vidékről nemigen. „Ha mégegyszer nősülnék, Szecsődről nem nősülnék, de még malacot sem vennék.” A legtöbben helybelit vettek el. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend (hétfő: hetipiac, országos vásár havonta, január kivételével), Szombathely

b) Piacra:

Szombathely (kedd-péntek), Körmend (hétfő állatvásár), Vasvár (szerda)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Egyházashollósra és a szomszéd falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár Mária napi, Vendel napi (1,2,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csorokújfalu bárójához napszámba elég sokan. Helybeli gazdáknál masinálás volt mindig. (1,2) Ceteházi majorra szinte mindenki ment. Gyulaházára is. (3,4) Majsaiaknál falun belül. (5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Egy-két család jött olykor. Néha több évre is. Volt, aki letelepedett. (1,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Egy „köteles” volt. Kovács mindenhol vlt. (3,4,5) Nem volt erdő, kevés a fa, Körmenden vásárolták a faszerszámot. (1,2) Mindenki maga készítette el a gráblákat, stb. szerszámokat. Rábli Károly bognár, fafaragó, lakosi Károly ablakos, „Tislér” volt, de már nem élnek. (5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem volt erdő, kevés a fa, Körmenden vásárolták a faszerszámot. (1,2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségieket, a falun keresztül vitték szekérrel. Vasvári búcsún is vettek. Jáki cserepesektől. Körmendi, szombathelyieket vettek búcsúkban. (1,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Teknővályók, még ma is jönnek. Alföldiek, nyárfából készítik. Meszesek jönnek Szecsődről. Régen drótostót is járt. Ószeres, aki felvásárol, foltozó. Másról nem tudnak. (1,5)

b) Honnan jöttek?

Alföld, Szecsőd

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

teknővályó, meszesek, drótostót, ószeres

d) Mit árultak?

teknő, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Itt szőlő nem volt, csak kerti lugasok vannak. (1,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt szőlő nem volt, csak kerti lugasok vannak. (1,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Rempei, nemesi. Nem kerültek elő emberi csontok. (1,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

emberi csontok nem kerültek elő

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szentségimádás február 20-án, amelyet Egyházashollóshoz való tartozásuk miatt tartottak. (1945-ig tartoztak oda) Rozália búcsú szeptember 4-én. Ilyen nevű gazdag asszony hagyott magtárat és nagy birtokot a templomra. (1,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, két és három-leveles, vasból. (1,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Főleg kézzel... (1,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

... de a nagygazda géppel is. (1,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) volt a gyakori. Neve: aratócsákla. (1,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Kétféleképpen. 24 kéve = egy kereszt = két láb (3,4) 14 kéve = egy láb, két láb = egy kereszt (1,2) vagy 20 kéve = egy kereszt (1,2,5) 7 kereszt = 10 lábbal (3-as láb)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe = keresztsor, azaz zsinórkéve. A keresztek száma a föld nagyságától függött. De egy sor kepében 5-10 között volt a lábak száma. Kepében számolták a terményt. (1,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1,5 méter (becslés). (1,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Igen, a gépész állította össze szegényebb falubeliekből. (1,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Mindig nyárssal vitték az összevágás után. (1,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Itt nem termeltek egyáltalán. (Csak az uradalomban volt.) (1,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig eke után rakták, legalább is a 30-as évektől fogva. Csak akinek kevés volt, az rakta kapával. (1,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Favillával forgatták, jóidőben egyszer. Ha vastag volt a rend, akkor leterítették, ha vékony, akkor renden szárították. 3-4 nap után többszöri forgatással gyűjtötték össze, villával. Petrencébe rakták. Lóherét, lucernát tovább szárították, mert az lassabban száradt. (1,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

a) „Hátaskosár”-ban (mogyoróvesszőből készült). (1,2) b) „Villával” és fűzfavesszőkosárba (3,4) „Ölbe, kosárba”. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőfa, vonyó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (igaszeg)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg, igaszeg (1,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Volt szalma elég, erdő nem volt, tehát nem használták a fák leveleit almozáshoz. (1,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügykarikába behúzták a tartólécet.(1,2,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Nyakló régen nem volt. A tartólánc használata elterjedt volt mindig. (1,2,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: hintó, búcsúra, vásárra menéskor használták. Szekér: gazdasági munkához. Nagyobb gazda lovat, vagy ökröt, 10 hold alatt marhát fogtak elé. (1,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szállított terménytől függően használtak hosszú-, és rövid szekeret. Hosszú szekér: lónál 5 méter, tehén húzásánál 4 méter hosszú. Rövid szekér 2,5 méter. Mindig használták ezeket a szekereket. (1,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánc van a nyomórúdon, hátul pedig kötéllel kötötték meg mikor gabonát, vagy száraz takarmányt hordtak. (1,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Itt nem volt saroglya. (1,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kocsikas volt a neve. Deszkás szekeret használtak sok helyen a kocsikas helyett. (5)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak, egymásba tolva (krumpli esetén).

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyiknek a köveses úton elvásott a körme, azt igen. Nyáron végezték. „Amelyik fúrt a lábával, azt kellett talpalni.” (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 243. sor: / 243. sor: @@
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,5)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===