„Gyanógeregye” változatai közötti eltérés
a (/* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…) |
a (→3.12.) |
||
| 327. sor: | 327. sor: | ||
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ||
| − | + | Csak gyalult káposztát. (1,2,3,4) | |
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
A lap 2014. április 18., 20:10-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gyanógeregye, 1987. július | |||
| Adatközlők: | (1.) Boda Antal, 1911. Gyanógeregye, római katolikus, Gyanógeregye, Petőfi S. u. 9. | |||
| (2.) Szalay Dezső, 1919. Gyanógeregye, római katolikus, Gyanógeregye, Petőfi S. u. 62. | (3.)3. Dancs Pál, 1909. Gyanógeregye, római katolikus, Gyanógeregye, Petőfi S. u. 28.
(4.) 4. Dancs Pálné Kiss Frida, 1916. Sarkikápolna, római katolikus, Gyanógeregye, Petőfi s. u. 28. |
Gyűjtötte: | Vajda Zsuzsa | |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge | |||
| A település a Wikipedián: | ||||
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Gyanó és Geregye: a 30-as években egyesítették a helységet. Geregye major volt csak 5-6 paraszt élt ott. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Sütő, Balázs, Boda (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem mentek el. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Sarkifalu, Nemeskolta. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nincs ennek semmi neve. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak ilyet. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Ják, Őriszentpéter. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A kisfaludiak összevesztek a dömötöriekkel azt mondták hozentroger szaggatók. (1) „Kisunyom, Nagyunyom, ha meg unom, ott hagyom.” (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A faluból is, de mulatságokat rendeztek, elmentek, aztán ott ismerkedtek meg a leányokkal: Nemeskolta, Püspökmolnári, Kisfalud. (1) Rokonok szerezték az asszonyt. (2) A legtöbb leány innen is vidékre került. Búcsú alkalmával szoktak ismerkedni. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum évente háromszor: január 10., Sarlós vásár (Péter Pálkor), Terézia vásár (október 15.)
b) Piacra:
Szombathely kedd, péntek; Vasvár szerda
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvár Mária neve napján, Lérándon november 6-án, Gutatöttösön Cicellekor, Nemeskoltán Szent Márton búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Celldömölk (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem mentek el. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Geregyében a Dunkányi nővéreké volt a birtok, oda jöttek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Favillát, gereblyét, boronát a piacon vettek – oda hoztak mindenfelől.Kocsikast, kosarat készítettek saját maguknak. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A jákiak hozták szekéren, de Szombathelyen is volt. (2) Piacról vették, ki tudja ki csinálta. (1,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Erdélyi cigányok, A drótosok, albakosok tótok voltak. Németek árulták itt, hosszú szekérrel jöttek, egy szál lovuk volt, azt mondták stájer deszka. Tyukászok is jártak, azok leginkább németek voltak, nagy hordó volt a szekéren pelvával, abba rakták bele as tojást. Sümegről hozták a meszet, itt a szomszéd faluban volt egy zsidó az hozta. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
ruhát árultak,deszkát(németek),tojást (tyukászok)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nincs hegy, csak a háznál tőke. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető van. Isten tudja mikori. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Elverte valamikor rég a jég a határt, azóta júniusban 4-5 csütörtökön Szent Lénárdról átjön a pap és misét tart. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A jobb modú gazdák olyan 50 %-ának már volt. Kimondottan szegény ember nem is volt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Sok gép volt, géppel vetettek. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblét használtak leginkább. Mind a hármat ismerik. (1,2,3,4) Isten tudja mióta. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve + 1 pap a kereszt. Egy kepe 5-6 kereszt. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe 5-6 keresztet jelent. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160 cm. (1) 160-170 cm. (2) 160 cm. (3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gépész fizetett gabonát a dolgozóknak. 8-10 q gabonát keresett az egész részes. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3,4) Már az apja is ismerte a nyársat. (2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Termesztették, de nem nagyban. Gyermekkorában volt, de aztán már nem emlékszik. (1) A II. világháború után teljesen megszűnt. (2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A két háború között már úgy potyogtatták le a burgonyát a barázdába. (1) 15 éves gyerek lehetett, amikor elkezdték eke után barázdába vetni. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálják, széjjelszórják, ha igen vastag a rend, 2-3. nap lehetett forgatni, 2-3 nap múlva lehetett gyűjteni bogjába. (1) Újabban van állvány. (3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval hordták be. Kötelet kötöttek rá, avval hozták be a pajtába. 30-40 kg belefér. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) vonyó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) középső szeg vagy rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Csarétnak mondták. Az erdőn is gráblátak össze amikor száraz volt minden és hozták haza. (1) Mikor milyen volt a termés. (2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal,
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartólánc van, nyakló nincs. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér az gazdasági, a kocsi kiszínezetett, finom – sráglának mondják. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4,5 m hosszú – hosszú oldalnak mondják.Vendégoldalt nem használtak, jobban Hegyháton csinálták azt. (1) Volt 5 méter is. (2) 380-400 cm körül – a Kőszeg, Sopron vidékiek jöttek, aztán itt is megcsinálták. (3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak rudazókötelet használtak. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Az ünnepi kiskocsinak volt elől ilyen alacsony, olyan 25-30 cm. Enyhén hajtott alakú. (2) Nem volt saroglya, csak suber a deszkás szekéren. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
A gazdasági kocsinak kettőt használtak. Itt fonták a faluban. Az ünnepi az fehér volt, Ikerváron csinálták. Egyet használtak körbe be volt fonva, elől alacsonyabb. A Rába mentén nagyban foglalkoztak kocsikasfonással. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha elvásott a körme. Akit járomba fogtak, aki franciás volt levásott a körme, a külső körmére fél patkót tett a kovács. Ökröt, marhát patkoltak. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zsieter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne Rózsa! (Név szerint)
b) terelik jobbra
- Hi ne te. Hik
c) és balra
Hejde hok. Hok nejde. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Hüccs te! Coca ne! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi pi (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide .... (név szerint). Essz ne! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó. (1,2,3,4) Gerendából vésték ki. (1)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A(1,2,3,4) mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Mindig itt éltek az emberek.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Sövényből készült volt. Nem emlékszem arra, mikor bontották le az utolsót, a miénket 1925-ben bontották le. (1) A Kondora Gyuláé volt az utolsó 1940 körül bontották le. (2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
56-58 körülig volt szabadkéményes ház. (2) Az 1800-as évek utolján már elkezdődött a zárt kémény építése. (3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
2 ajtó, az udvarba nyílt. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt. Sövényházban is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 20-as években. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es évek után. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Kályha volt. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A földre raktak olyan 20 cm ágyat. 90-100 cm magas volt. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egysoros pajták. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak gyalult káposztát. (1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
