„Keléd” változatai közötti eltérés
a (→4.9. Regölés) |
a (→4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?) |
||
| 433. sor: | 433. sor: | ||
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ||
| + | 2-3 fő esik 214 főre. (1,2,3) | ||
===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ||
A lap 2014. február 25., 23:10-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
1991. december | |
| Adatközlők:
1. Németh Sándor, 1917 2. Dömötör Lajos, 1913 3. Horváth József, 1906 | |
| Gyűjtötte:
Bedő Zoltánné | |
| Wiki feldolgozás:
Nagy Krisztina | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Valamikor nagy erdőség volt itt. Egy zsidó kereskedő fát vett itt, eladta és a kivágás után fokozatosan alakult ki a község. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Horváth, Németh, Tóth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falvak: Zalaerdőd, Körtvényes, Ódorfa. Ezek is cselédfalvak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudják. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek: Kemenesalja, Kemeneshát. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Keléd: 7 kovácsműhely volt itt. Karakó: váráról híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Zalaerdődöt: „nyavalád”-nak nevezték, a Vashosszúfalusiakra azt mondták: „kontyók”. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Vashosszúfaluból és Bögötéről. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza március 19-i József kirakodóvásár.
b) Piacra:
Jánosháza minden szerdán.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaerdődre május 1-én, Hosszúperesztegre augusztus 20-án, Nemeskeresztúrra szeptember 18-án, Karakóra szeptember 25-én, Dukára szeptember 18-án.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra Mária nevenapján. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide jöttek: Hosszúperesztegről, Dukáról, Karakóból, Nemeskeresztúrról, Kissomlyóról (cselédnek, summásnak is). (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem, a piacon szerezték be ezeket. (1,2,3)
a) kocsikasokat
Nem késztettek.
b) vesszőkosarakat
Nem késztettek.
c) szalmafonatú edényeket
Nem késztettek.
d) szövőbordát
Nem késztettek.
e) favillát
Nem késztettek.
f) fagereblyét
Nem késztettek.
g) faboronát
Nem késztettek.
h) egyebet?
Nem késztettek.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Úgy tudják, hogy őrségi cserépedényeket használtak. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tyukász, drótostótok, köszörűs cigányok Tekenyéről, paprikások Kalocsáról. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Tekenyéről, Kalocsáról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Tyukász, drótostótok, köszörűs cigányok, paprikások.
d) Mit árultak?
Paprikát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nem foglalkoztak szőlővel. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem foglalkoztak szőlővel. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1 temető van ez új, de van egy régi is. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A búcsú augusztus 20-án van. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2-3 boronát az uradalomban. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi általános (az uradalomban). (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mindhármat. Vegyesen. Aratni a) és c)-vel szoktak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Rozsból 19 kéve = 1 kereszt, búzából 21 kéve = 1 kereszt (6-8 kereszt = 1 kepe). (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, de keresztben számoltak. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150-160 cm. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó, szerződött munkások voltak. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Kis gazdák a), uradalomban c). (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as években/végén kezdődött és hamar elterjedt. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták renden, száradás után megforgatták, majd boglába rakták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekérrel. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
tézsula
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Ritkán.
c) Melyik évszakban?
Tavasszal. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, használtak. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mezőgazdasági munkákra, ökör húzta. Kocsi: ló húzta (hintó). (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m, vendégoldalt nem. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem használtak kast. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Nem használtak kast. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, az ökröket rendszeresen. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Jobbra: Nejde!
c) és balra
Balra: Hume! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám nee. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, pipi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide kuszi! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használták. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Egy cigánytanyán kívül más nem volt a falu határában. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
Nem volt ilyen.
b) Miért volt így?
Nem volt ilyen.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Nem volt ilyen.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 50-es évek derekán. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A falba helyezték. 1940 után már zárt kéményeket építenek. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Bejáratok: konyha, szoba, kamra. (rajz) (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt ilyen, előfordult földfalunál is. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Századforduló után már általános. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es évek elején már általános, 30-40-es évektől már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen a faluban, sok, a cselédházakban. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
b) alacsony padkára. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Alaprajz. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben répát savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát legyalulva. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as évek elején. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
b-t. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (rajz) (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem tudják, nem foglalkoztak ilyennel. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Krumpliból és búzából készítettek gánicát. Aludtejjel ették. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszúkás, fonottat. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A 20-as évek óta 1:2 arányban több paprika volt benne. Tojással fogyasztották. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 20-as évek óta. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós és mákos kalácsot. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Használtak ilyet a 10-es években.
b) Hány szélből készült?
8 szélből készült. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Egészen a 60-as évekig elég sokan viselték (az idősebbek). (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak. A 30-as években megszűnt. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Nem volt szokás, egymás végében voltak. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A nyár végén.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön nem. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap.
b) 1930 körül:
Szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A menyasszonynál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Vacsora a fő étkezés. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Egy helyen volt a lakodalom.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Jánosházán vendéglőben.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
20 éve szokás nem otthon tartani. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívó („kuszori”-nak hívták, minden lakodalomban ott volt). 2 héttel előtte, egyszer.
b) 1930 körül:
Jegyesek, 2 héttel előtte, egyszer. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Nem volt ilyen szokás.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt ilyen szokás.
d)Meddig élt ez a szokás?
Nem volt ilyen szokás.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Jánosházáról hívták „Kopasz” Horváth és bandáját.
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
Öten voltak általában. (1,2,3)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca, Luca kity-koty tojjanak a tyuktyok, Annyi tojások legyen, mint égen a csillag. Annyi kolbászok legyen, hogy kertet lehessen fonyogatni … ha vizér küldnek borér menj, borér küldnek vizér menj…” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés nem volt. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
Regölés nem volt. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Regölés nem volt. (1,2,3)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Regölés nem volt. (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
2-3 fő esik 214 főre. (1,2,3)
