„Nick” változatai közötti eltérés
(→2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?) |
(→2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?) |
||
| 314. sor: | 314. sor: | ||
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pipi ne, pipi. (3,4) | |
| + | Ne-ne, tyu-tyu. (5,6) | ||
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
A lap 2014. április 15., 17:51-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. február |
| Adatközlők: | (1.) Ort Rezső, 1911. Római katolikus, Nick, Felszabadulás u. 1. |
| (2.) Kondor Imre, 1916. Római katolikus, Nick, Rákóczi u. 10. | |
| (3.) Molnár János, 1910. Nick, Rákóczi u. 28. | |
| (4.) Gálos Imre, 1909. Nick, Rákóczi u. 4. | |
| (5.) Varga Imre, 1918. Nick, Rákóczi u. 54. | |
| (6.) Szatmári József, 1911. Nick, József A. u. 4. | |
| (7.) Keszei Atnal, 1920. Nick, Rákóczi u. 50. | |
| (8.) Kondor Imre, 1921. Nick, Rákóczi u. 6. | |
| (9.) Illés Lajos, 1914. Nick, József A. u. 2. | |
| Gyűjtötte: | Szekeres Tibor, Baráth Katalin, Csizmazia Csaba, Sümegi István |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nicken római út vezetett el, Saváriától Aquincumig. Az út mellett felsorolt nevek: Savária, Zanat, Szeleste, Nick, Szőny, Aquincum. A honfoglalás után a Ják nemzetségből származó Buzádnak adják Nick területét. Először 1222-ben II. Endre okmányában találkoztak vele. A falu neve 1328-ban mint „Egyházas Nyck” fordul elő. (1) A község „Egyházas Nyéc” néven már István király idejében lakott település. Az őslakosság avar és besenyő, mert a gyepű vonalak mentén, itt letelepített népek határvédelmet szolgáltak. A plébániához a középkorban 10 község tartozott. A honfoglalást követő időszakban a község és közvetlen környezete a Ják és Uraj-nemzetség területe volt (lsd. Uraiújfalu). „Egyházas Nyck” elnevezés, amely 1328-ban fordul elő forrásokban, szláv vagy avar eredetű, és azt jelenti hogy vizes-mocsaras (Nyéc, majd Nyck). Erre az elnevezésre utal a nép nyelvén fennmaradt „Sáros nicken esik az eső” című dal is. (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község honfoglaláskori családjai: Ádám, Ebed (Nicky Kristóf nádor). Az 1500-as években a nicki területek a Szelestei család tulajdonába kerültek (Úriszéki per által). A XVII-XIX. században a következő családok találhatók a községről szóló összeírásokban: Gallen, Hantó, Kisfaludi, Csay, Rajky. (1) Ősi nemzetségek: Varga, Kondor, Hantó, Szekeres. A következő családok Erdélyből települtek a községbe: Szatmáry, Firisz, Gallen. A község családjai közül török eredetűek a Csorbák. A Gats nemzetség: a nicki grófok jobbágyaiként kerültek ide. Gallen a napóleoni háború idején települtek a községbe, nevüket a gall szóból eredeztetik, és később, mint katona nemzet a Habsburgoktól nemesi oklevelet is kaptak. A XVIII-XIX. század nemesi családjai között kell megemlíteni még két családot, ezek: Hantó, Patyi. (2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Először a Rákóczi szabadságharc idején telepítettek be a község határába feltételezhetően zsidó telepeseket. A nép nyelvén élő hagyomány Zsidó-rét-nek nevezi a határ egy részét, mert valószínűleg a zsidó telepesek itt éltek. Az I. világháború után a lakosság alacsony száma miatt ismét megindult a községbe történő betelepítés. Az Árokháton és a Tölösben major létesült, ahova népes családok (cselédek) települtek (magyarok). (1) A faluba a következő családok települtek be: a Firisz és Szatmári család Erdélyből a XVI-XVII. században. A Csorba nemzetség a török uralom idején (1541 után) települt meg a községben. A Hantók Győr-megyéből, a Nádasdyak jobbágyaként 1530-1540 körül költöztek a községbe. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az I. világháború előtt a község lakosai közül sokan Amerikában kerestek boldogulást, de jelentős részük visszatért a közsébe (Szatmári Sándor, Szatmári Károly, Kondor Imre, Gálos János, Biczó Sándor, Novák Ferenc). (1) A faluból nagyobb számban nem költöztek el, inkább ide költöztek. A földesúri birtokok lévén zsellér és cseléd beköltözés történt a megyébe és a községbe egyaránt a XIX. század 2. felében, ami új családok kialakulását tette lehetővé. (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A község lakosai leginkább a következő falvakat tartják községükhöz hasonlónak: Szeleste, Kópháza, Őriszentpéter. Egy forrás tanusága szerint Mátyás király egy vadászat alkalmával Szelestétől Magasi felé, Nicken keresztül űzte a vadat. (1) Településszerkezet szempontából: Csánig, Vámoscsalád. Településszerkezet gazdaságilag és társadalmilag mindkét településen – Nickhez hasonlóan – földművelés és állattenyésztés játszott fontos szerepet. Nickkel rokon községnek tekinthető még Ölbő is, mert mindkét község feltételezhetően besenyő, vagy szláv alapítású volt. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, hogy a Kisalföld az a tájegység, amibe a község beletartozik. (1) Nick község a Kisalföld mellett a Rába-köz tájegységbe sorolható be. A községben nemzetiségek nem laknak, szintiszta magyar ajkú falu volt és az jelenleg is. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Az előbbi kérdésre adott tájegységen kívül, közeli vidékekről, és ebben tartozó községekről nem tud. Mindössze Répcelak az a település, amely a község közvetlen közelébe található. (1) A községhez legközelebb fekvő néprajzi vidék a kapuvári terület (kapuvári és szanyi népviselet). Más tájegységről, csoportról, vagy vidékről nincs tudomása. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Uraiújfalu: Szelestei László (költő) emléktáblája található a községben, akinek szőlőfaluja volt Uraiújfalu, és róla nevezték el egykor Szomathely főútcáját. Ő írta „Csak egy kislány van a világon” c. – a községben is népszerű verset. Ostffyasszonyfa: itt volt Petőfinek egy rokon családja, és a községben tartózkodása alkalmával számos verset írt. A rábai Ragyogó hídhoz is ellátogatott, amit szintén emléktábla őriz. Vasegerszeg: A községben található Markusovszky szülőháza. (1) Honfoglaláskori települések: Csánig, Vámoscsalád, Uraiújfalu (Uraj nemzetség), Szentivánfa. Szentivánfa: a Bezerédi nemzetség tulajdona volt. A templom szószéke és oltára hársfából faragott, fal-freskói ma is láthatók. Ágoston rendi szerzetes faragta ki a szószéket. Uraiújfalu: itt szálltak meg Bezerédi kuruc brigadéros seregei, a kuruc korban (1704-1705). (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„El sem veszett, meg-sincs, mint a nicki ember szüre!” Ezzel csúfolták a nicki lakosokat a múltban akkor, ha közeli, vagy távoli községekbe látogattak. Kisfaludy Károlynak a Sághegyen volt szőlője, és az itt összegyűlt társaságban megjelent egy nicki ember, és az előbb említett szólással fogadták Őt. Mi a nicki ember szüre? Egy Kovács méhész leszármazottja az 1840-es évek elején egy szabó volt. Ez a nicki szabó 2 évig azt beszélte a falu lakosainak, hogy elveszett a szüre, de két év múlva egy takarítás alkalmával előkerült, mert lecsúszott a hombárról. (1) „El sem veszett, meg sincs, mint a nicki ember szüre!” Ennek története lsd. feljebb. „Rontsuk vissza, mint a Kondor Pál a fúrót!” Ha valami üzlet nem jött létre, akkor mondták ezt a szólást, amely egyben a nickiek csúfolását is szolgálta. A szólás története: Kondor Pál a fúrót javítás céljából egy cigány kovácsnak adta át. Amikor a cigány vissza mondta „a megjavított fúrót”, akkor Kondor Pál úgy ítélte meg, hogy az rosszabb most, a javítás után, mint korábban. Ezért mondta a cigánynak, hogy rontsa vissza az eredeti állapotába… Nick község lakosai is csúfolták a környező falvak lakosait: Vámoscsalád: „fussatok, mert a szalados dönti a templomotokat (szalados: bőjti eledel: máli). Répcelak: a község lakosait a „nyárfa” névvel illették, mert a faluba vezető úton, út mentén nyárfasorok álltak. Vámoscsalád esetében a Répcelakhoz hasonló guny-név a „hársfa” volt. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az elmúlt évszázadban és a XX. század folyamán is gyakran házasodtak a község lakosai, elsősorban a szomszédos római katolikus vallású falvakból. A házasság során a vagyon és a vallás játszotta a meghatározó szerepet. Hosszú időn át katolikusok lenézték a protestánsokat. (1) A község lakosai a szomszédos községek közül elsősorban Uraiújfaluból és Vámoscsalád községből házasodtak. A távolabbi községek közül csak Beled esetében mondható ugyanez el. A házasságok alkalmával azonban mindig ügyeltek arra, hogy a házasulandó felek azonos vallásúak legyenek. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszeg, Iván Beled, Vasegerszeg, Répceszemere, Iván
b) Piacra:
Beled heti piacra Celldömölk, malac-piac: Sárvár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Celldömölk. Ezeket a helyeket leginkább a XIX. század második felétől a XX. század közepéig látogatták. (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk és Sümeg (napjainkban is). (2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A nagy földesúri földek miatt a községből nem jártak más községekbe dolgozni, inkább a környező települések lakosai jöttek a községbe dolgozni (csépelni, cselédeskedni és summásnak), az 1860-1933 közötti időszakban. (1) A község lakosai régebben más községekbe általában nem jártak dolgozni, a nagy uradalmi körzet miatt helyben dolgoztak. (2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A 12. válaszban felsorolt munkákra elsősorban Zala megyéből. Aratómunkásnak pedig Pápóc és Kenyeri községekből jöttek dolgozni az emberek. (1) Zala megyéből arató munkások érkeztek, Pápóc, Kenyeri, Szemenye és Kám községekből pedig cséplő munkások érkeztek a faluba dolgozni. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A község lakosai saját használatra elsősorban a Magyarszombtfán készült cserép edényeket használták. A XX. század elején azonban a községben működő nagy számú kézművesek (asztalosok, cipészek, kovácsok és bognárok) biztosították a falu ellátását. A községben ezen kívül néhány vándor-árus is működött. (1) A község lakosai a cserépedényeket a piacokon és havi vásárokon (Beled, Vasegerszeg, Répceszemere, Iván) vásárolták meg, de vándor-árusok is jártak a községben, és tőlük is vásároltak. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban tudomása szerint elsősorban ablaküvegezők, baromfifelvásárlók, gyümölcs-árusok fordultak meg. A községben azonban működött fűszeres és vándorárus is: Horváth János, Varga József. (1) Az 1920-as években ablaküvegező Tótok hátukon hordott tartóban hozták az üveget. Az Alföldről jöttek paprika-áruló vándor árusok. Sopron vidékéről jöttek a baromfivásárlók és tojás vevők. Und és Zsira vidékéről a gyümölcs-árulók. Ugod vidékéről a szén és faszén árulók. A 60-as évektől már nem járnak rendszeresen, bár előfordul, hogy alma és gyümölcs árusok, koszorúkészítők napjainkban is megfordulnak községükben. (2)
b) Honnan jöttek?
Alföldről, Sopron, Und és Zsira vidékéről, Ugod
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
ablaküvegezők, baromfi felvásárlók, gyümölcs-árusok, paprika-áruló, szén és faszén árulók, koszorúkészítők
d) Mit árultak?
ablaküveg, gyümölcs, fűszerek, paprika, szén, faszén, alma
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A község határában, vagy más község szőlőhegyén, a község tulajdonában jelentősebb mennyiségű szőlő nem volt. Mindössze az utóbbi évtizedekben termelnek a házaknál kisebb mennyiségű szőlőt. A falu lakossága józan életű volt, mert drága volt a bor, és csak búcsú alkalmával engedhették meg maguknak a jelentékenyebb borfogyasztást. Erről források is beszámolnak. (1) A falu határában soha nem volt jelentősebb mennyiségű szőlő. Ez mondható el a környező falvakról is. Napjainkban a házaknál termelnek kisebb mennyiségű szőlőt. (2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A község határában, vagy más község szőlőhegyén, a község tulajdonában jelentősebb mennyiségű szőlő nem volt. Mindössze az utóbbi évtizedekben termelnek a házaknál kisebb mennyiségű szőlőt. A falu lakossága józan életű volt, mert drága volt a bor, és csak búcsú alkalmával engedhették meg maguknak a jelentékenyebb borfogyasztást. Erről források is beszámolnak. (1) A falu határában soha nem volt jelentősebb mennyiségű szőlő. Ez mondható el a környező falvakról is. Napjainkban a házaknál termelnek kisebb mennyiségű szőlőt. (2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A község határában a honfoglalás korától napjainkig bezárólag három jelentősebb temetőről tudnak: A mai plébánia épülete mögött volt egy temető, de ezen a területen ma már egy új utca épült (Rába utca). Feltételezhetően avar, vagy besenyő kori temető lehetett. A honfoglalás után az államalapítás korában Szent István kori temető található a templom körül A mai temetkezési hely – a falu közepén, a vasút mellett – akkor kezdett kialakulni, amikor a templom körüli temetkezés megszűnt. Ezután a község lakosai már a ma is meglévő temetőbe temetkeztek. (1) A község határában és a községben a következő temetkezési helyekről tud: Szent István-kori temető a templom körül. Tölös dülő: avar-kori temetkezési hely, a tatárjárás idején elpusztult Besenyő-gyümölcse község helye. Kőröselő pedig a Nagygyöp helyén, a tatárjárás idején pusztult el. A mai temető, amely a falu közepén található, a templom körüli temetkezés megszűnése után alakult ki. (2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepei az utóbbi 50-60 évben nem voltak. Egyetlen, nem szokványos ünnepről tud, az 1920-as években megtartott leventék zászló szentelési ünnepéről. (1) A községnek a XX. században ismeretei szerint fogadott ünnepei nem voltak, ellenben két jellegzetes ünnep mindenképpen megemlíthető: A Szentségimádás (április 12.), amely nevezetes községi ünnep volt. A leventék zászló szentelési ünnepe az 1920-as években. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általában 2-3 levelű boronát is használtak, de volt néhány helyen 1 levelű faborona is. (3,5) Volt faborona, de általános volt a 3 tagú vasborona. (4,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
...a kézi vetés ritka volt. (3,4,5,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés (13 soros vetőgép) általános...(3,4,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót használtak. (4) Villás kaszacsapót használtak. (5) Használták mind a hármat, de a hajmókot gabonacsapónak nevezik. (3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (3,4,5,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak egy keresztbe. A keresztek száma a föld nagyságától függött 4-5-6-y kepének hívták. (3,4,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe meghatározatlan számú kereszt. Keresztet használtak a termés mennyiségének kifeezéséhez. (3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm fölött. (6) 155-160 cm. (3,4,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részesmunkások voltak, állandó csapat járt a vetőgéppel. (3,4,5,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Elevátorral. (5) Elevátorral, de néhányan nyárssal is. (3,4,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek. (3,4,5) Néhányan termeltek hajdinát 1945-ig. (6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930-as évektől eke után addig kapával vetették. (3,6) A II. világháború utáni években. (4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Egyszer mindenképpen megforgatták, ahányszor megázott, annyiszor kellett megforgatni, hogy jól kiszáradjon. Petrencébe vagy boglyába gyűjtötték. A boglya a nagyobb egység. (3,4,5,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Egy hétre valót talicskával vittek be. Talicska: bakszekér. (3,6) Villával hordták a kazalból a szálastakarmányt. Akinek pajtája volt, nem villát, hanem vonyogót használt. (4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó (6)igafelsőfa (4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (6, 4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg (6)nyakszeg (4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Csak akkor, ha kevés volt a szalma különben nem és csalitnak nevezték. (3,4,5,6)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot használtak, nyaklót nem vagy csak kevesen. (3,4,5,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekéren takarmányt, kavicsot stb. szállítottak, teherhordásra használták. A kocsit kirándulásra, vendégségre használták, munkára nem. (3,4,5,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszú szekér 4 m, rövid szekér 2,5 m, mindkettőre tettek vendégoldalt. (6) Hosszú szekér 4 m, rövid szekér 2,5 m, vendégoldalt nem használtak. (3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul kötéllel szorították le a nyomórúdat, csigát is használtak, jobban lehetett mozgatni a kötelet. (3,4,5,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Erősen ívelt volt a saroglya. (4,5) Enyhén ívelt volt. (3,6)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Fűzfavesszőből készítették, kocsiformájú volt. (3,4,5,6)
b) Használtak-e kettőt is?
Kevesen használtak kettőt, ők összefordították őket. (3,4,5,6)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nyárra patkolták a vonómarhát, de csak az első lábait. (3,4,5,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (3,4,5,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, ne! Becce a kisborjú, de indításnál is mondják, ne beccék menjetek! (3,5,6) Becce a marha általános elnevezése, nem kapcsolják indítószóhoz. (4)
b) terelik jobbra
Jobbra: Hék-hék!(3,5,6) Jobbra: Hik! (4)
c) és balra
Balra: Hasz, Hajsz!(3,5,6) Balra: Hajsz! (4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne, pipi. (3,4) Ne-ne, tyu-tyu. (5,6)
