„Nick” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 15., 17:39-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. február
Adatközlők:	(1.) Ort Rezső, 1911. Római katolikus, Nick, Felszabadulás u. 1.
	(2.) Kondor Imre, 1916. Római katolikus, Nick, Rákóczi u. 10.
	(3.) Molnár János, 1910. Nick, Rákóczi u. 28.
	(4.) Gálos Imre, 1909. Nick, Rákóczi u. 4.
	(5.) Varga Imre, 1918. Nick, Rákóczi u. 54.
	(6.) Szatmári József, 1911. Nick, József A. u. 4.
	(7.) Keszei Atnal, 1920. Nick, Rákóczi u. 50.
	(8.) Kondor Imre, 1921. Nick, Rákóczi u. 6.
	(9.) Illés Lajos, 1914. Nick, József A. u. 2.
Gyűjtötte:	Szekeres Tibor, Baráth Katalin, Csizmazia Csaba, Sümegi István
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nicken római út vezetett el, Saváriától Aquincumig. Az út mellett felsorolt nevek: Savária, Zanat, Szeleste, Nick, Szőny, Aquincum. A honfoglalás után a Ják nemzetségből származó Buzádnak adják Nick területét. Először 1222-ben II. Endre okmányában találkoztak vele. A falu neve 1328-ban mint „Egyházas Nyck” fordul elő. (1) A község „Egyházas Nyéc” néven már István király idejében lakott település. Az őslakosság avar és besenyő, mert a gyepű vonalak mentén, itt letelepített népek határvédelmet szolgáltak. A plébániához a középkorban 10 község tartozott. A honfoglalást követő időszakban a község és közvetlen környezete a Ják és Uraj-nemzetség területe volt (lsd. Uraiújfalu). „Egyházas Nyck” elnevezés, amely 1328-ban fordul elő forrásokban, szláv vagy avar eredetű, és azt jelenti hogy vizes-mocsaras (Nyéc, majd Nyck). Erre az elnevezésre utal a nép nyelvén fennmaradt „Sáros nicken esik az eső” című dal is. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község honfoglaláskori családjai: Ádám, Ebed (Nicky Kristóf nádor). Az 1500-as években a nicki területek a Szelestei család tulajdonába kerültek (Úriszéki per által). A XVII-XIX. században a következő családok találhatók a községről szóló összeírásokban: Gallen, Hantó, Kisfaludi, Csay, Rajky. (1) Ősi nemzetségek: Varga, Kondor, Hantó, Szekeres. A következő családok Erdélyből települtek a községbe: Szatmáry, Firisz, Gallen. A község családjai közül török eredetűek a Csorbák. A Gats nemzetség: a nicki grófok jobbágyaiként kerültek ide. Gallen a napóleoni háború idején települtek a községbe, nevüket a gall szóból eredeztetik, és később, mint katona nemzet a Habsburgoktól nemesi oklevelet is kaptak. A XVIII-XIX. század nemesi családjai között kell megemlíteni még két családot, ezek: Hantó, Patyi. (2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Először a Rákóczi szabadságharc idején telepítettek be a község határába feltételezhetően zsidó telepeseket. A nép nyelvén élő hagyomány Zsidó-rét-nek nevezi a határ egy részét, mert valószínűleg a zsidó telepesek itt éltek. Az I. világháború után a lakosság alacsony száma miatt ismét megindult a községbe történő betelepítés. Az Árokháton és a Tölösben major létesült, ahova népes családok (cselédek) települtek (magyarok). (1) A faluba a következő családok települtek be: a Firisz és Szatmári család Erdélyből a XVI-XVII. században. A Csorba nemzetség a török uralom idején (1541 után) települt meg a községben. A Hantók Győr-megyéből, a Nádasdyak jobbágyaként 1530-1540 körül költöztek a községbe. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború előtt a község lakosai közül sokan Amerikában kerestek boldogulást, de jelentős részük visszatért a közsébe (Szatmári Sándor, Szatmári Károly, Kondor Imre, Gálos János, Biczó Sándor, Novák Ferenc). (1) A faluból nagyobb számban nem költöztek el, inkább ide költöztek. A földesúri birtokok lévén zsellér és cseléd beköltözés történt a megyébe és a községbe egyaránt a XIX. század 2. felében, ami új családok kialakulását tette lehetővé. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A község lakosai leginkább a következő falvakat tartják községükhöz hasonlónak: Szeleste, Kópháza, Őriszentpéter. Egy forrás tanusága szerint Mátyás király egy vadászat alkalmával Szelestétől Magasi felé, Nicken keresztül űzte a vadat. (1) Településszerkezet szempontából: Csánig, Vámoscsalád. Településszerkezet gazdaságilag és társadalmilag mindkét településen – Nickhez hasonlóan – földművelés és állattenyésztés játszott fontos szerepet. Nickkel rokon községnek tekinthető még Ölbő is, mert mindkét község feltételezhetően besenyő, vagy szláv alapítású volt. (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, hogy a Kisalföld az a tájegység, amibe a község beletartozik. (1) Nick község a Kisalföld mellett a Rába-köz tájegységbe sorolható be. A községben nemzetiségek nem laknak, szintiszta magyar ajkú falu volt és az jelenleg is. (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az előbbi kérdésre adott tájegységen kívül, közeli vidékekről, és ebben tartozó községekről nem tud. Mindössze Répcelak az a település, amely a község közvetlen közelébe található. (1) A községhez legközelebb fekvő néprajzi vidék a kapuvári terület (kapuvári és szanyi népviselet). Más tájegységről, csoportról, vagy vidékről nincs tudomása. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Uraiújfalu: Szelestei László (költő) emléktáblája található a községben, akinek szőlőfaluja volt Uraiújfalu, és róla nevezték el egykor Szomathely főútcáját. Ő írta „Csak egy kislány van a világon” c. – a községben is népszerű verset. Ostffyasszonyfa: itt volt Petőfinek egy rokon családja, és a községben tartózkodása alkalmával számos verset írt. A rábai Ragyogó hídhoz is ellátogatott, amit szintén emléktábla őriz. Vasegerszeg: A községben található Markusovszky szülőháza. (1) Honfoglaláskori települések: Csánig, Vámoscsalád, Uraiújfalu (Uraj nemzetség), Szentivánfa. Szentivánfa: a Bezerédi nemzetség tulajdona volt. A templom szószéke és oltára hársfából faragott, fal-freskói ma is láthatók. Ágoston rendi szerzetes faragta ki a szószéket. Uraiújfalu: itt szálltak meg Bezerédi kuruc brigadéros seregei, a kuruc korban (1704-1705). (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„El sem veszett, meg-sincs, mint a nicki ember szüre!” Ezzel csúfolták a nicki lakosokat a múltban akkor, ha közeli, vagy távoli községekbe látogattak. Kisfaludy Károlynak a Sághegyen volt szőlője, és az itt összegyűlt társaságban megjelent egy nicki ember, és az előbb említett szólással fogadták Őt. Mi a nicki ember szüre? Egy Kovács méhész leszármazottja az 1840-es évek elején egy szabó volt. Ez a nicki szabó 2 évig azt beszélte a falu lakosainak, hogy elveszett a szüre, de két év múlva egy takarítás alkalmával előkerült, mert lecsúszott a hombárról. (1) „El sem veszett, meg sincs, mint a nicki ember szüre!” Ennek története lsd. feljebb. „Rontsuk vissza, mint a Kondor Pál a fúrót!” Ha valami üzlet nem jött létre, akkor mondták ezt a szólást, amely egyben a nickiek csúfolását is szolgálta. A szólás története: Kondor Pál a fúrót javítás céljából egy cigány kovácsnak adta át. Amikor a cigány vissza mondta „a megjavított fúrót”, akkor Kondor Pál úgy ítélte meg, hogy az rosszabb most, a javítás után, mint korábban. Ezért mondta a cigánynak, hogy rontsa vissza az eredeti állapotába… Nick község lakosai is csúfolták a környező falvak lakosait: Vámoscsalád: „fussatok, mert a szalados dönti a templomotokat (szalados: bőjti eledel: máli). Répcelak: a község lakosait a „nyárfa” névvel illették, mert a faluba vezető úton, út mentén nyárfasorok álltak. Vámoscsalád esetében a Répcelakhoz hasonló guny-név a „hársfa” volt. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Az elmúlt évszázadban és a XX. század folyamán is gyakran házasodtak a község lakosai, elsősorban a szomszédos római katolikus vallású falvakból. A házasság során a vagyon és a vallás játszotta a meghatározó szerepet. Hosszú időn át katolikusok lenézték a protestánsokat. (1) A község lakosai a szomszédos községek közül elsősorban Uraiújfaluból és Vámoscsalád községből házasodtak. A távolabbi községek közül csak Beled esetében mondható ugyanez el. A házasságok alkalmával azonban mindig ügyeltek arra, hogy a házasulandó felek azonos vallásúak legyenek. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg, Iván Beled, Vasegerszeg, Répceszemere, Iván

b) Piacra:

Beled heti piacra Celldömölk, malac-piac: Sárvár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Celldömölk. Ezeket a helyeket leginkább a XIX. század második felétől a XX. század közepéig látogatták. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk és Sümeg (napjainkban is). (2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A nagy földesúri földek miatt a községből nem jártak más községekbe dolgozni, inkább a környező települések lakosai jöttek a községbe dolgozni (csépelni, cselédeskedni és summásnak), az 1860-1933 közötti időszakban. (1) A község lakosai régebben más községekbe általában nem jártak dolgozni, a nagy uradalmi körzet miatt helyben dolgoztak. (2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A 12. válaszban felsorolt munkákra elsősorban Zala megyéből. Aratómunkásnak pedig Pápóc és Kenyeri községekből jöttek dolgozni az emberek. (1) Zala megyéből arató munkások érkeztek, Pápóc, Kenyeri, Szemenye és Kám községekből pedig cséplő munkások érkeztek a faluba dolgozni. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A község lakosai saját használatra elsősorban a Magyarszombtfán készült cserép edényeket használták. A XX. század elején azonban a községben működő nagy számú kézművesek (asztalosok, cipészek, kovácsok és bognárok) biztosították a falu ellátását. A községben ezen kívül néhány vándor-árus is működött. (1) A község lakosai a cserépedényeket a piacokon és havi vásárokon (Beled, Vasegerszeg, Répceszemere, Iván) vásárolták meg, de vándor-árusok is jártak a községben, és tőlük is vásároltak. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban tudomása szerint elsősorban ablaküvegezők, baromfifelvásárlók, gyümölcs-árusok fordultak meg. A községben azonban működött fűszeres és vándorárus is: Horváth János, Varga József. (1) Az 1920-as években ablaküvegező Tótok hátukon hordott tartóban hozták az üveget. Az Alföldről jöttek paprika-áruló vándor árusok. Sopron vidékéről jöttek a baromfivásárlók és tojás vevők. Und és Zsira vidékéről a gyümölcs-árulók. Ugod vidékéről a szén és faszén árulók. A 60-as évektől már nem járnak rendszeresen, bár előfordul, hogy alma és gyümölcs árusok, koszorúkészítők napjainkban is megfordulnak községükben. (2)

b) Honnan jöttek?

Alföldről, Sopron, Und és Zsira vidékéről, Ugod

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

ablaküvegezők, baromfi felvásárlók, gyümölcs-árusok, paprika-áruló, szén és faszén árulók, koszorúkészítők

d) Mit árultak?

ablaküveg, gyümölcs, fűszerek, paprika, szén, faszén, alma

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A község határában, vagy más község szőlőhegyén, a község tulajdonában jelentősebb mennyiségű szőlő nem volt. Mindössze az utóbbi évtizedekben termelnek a házaknál kisebb mennyiségű szőlőt. A falu lakossága józan életű volt, mert drága volt a bor, és csak búcsú alkalmával engedhették meg maguknak a jelentékenyebb borfogyasztást. Erről források is beszámolnak. (1) A falu határában soha nem volt jelentősebb mennyiségű szőlő. Ez mondható el a környező falvakról is. Napjainkban a házaknál termelnek kisebb mennyiségű szőlőt. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 160. sor: / 160. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A község határában, vagy más község szőlőhegyén, a község tulajdonában jelentősebb mennyiségű szőlő nem volt. Mindössze az utóbbi évtizedekben termelnek a házaknál kisebb mennyiségű szőlőt. A falu lakossága józan életű volt, mert drága volt a bor, és csak búcsú alkalmával engedhették meg maguknak a jelentékenyebb borfogyasztást. Erről források is beszámolnak. (1)
+A falu határában soha nem volt jelentősebb mennyiségű szőlő. Ez mondható el a környező falvakról is. Napjainkban a házaknál termelnek kisebb mennyiségű szőlőt. (2)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===