„Hegyhátsál” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 13., 14:36-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Azért kapta ezt a nevet, mert hegy hátán épült és a terület sáros volt (sál = sár). (1,2,4) Hegyvidék volt. Lakott itt egy Sári nevű ember, arról nevezték el. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Horváth család régi. A Benkő család a 20-as években került ide Nagymizdóról. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem nagyon települtek be, néhányan ide nősültek a környező falvakból. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Simon János 1900 körül Amerikbáa. Visszajött. 1958-ban 5-6 ember Amerikába, Kanadában, NSZK-ba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyháthodász, Katafa, mert ott is földművesek éltek. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Hegyhátba tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem ismernek környező tájegséget csak néhány közeli falunak a nevét (Katafa, Nádasd, Hegyháthodász, Halastó). (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (2,3,4) Egy adatközlő tudta, hogy a „törökök Ozmánbükk környékén csatáztak, és Ozmán basát ott ütötték agyon egy tölgyfa alatt. Arról Ozmánbükknek hívják”. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A hegyhátsáliakra mondták, hogy pápisták, a hegyháthodásziakra, hogy kálomisták. (1,2,4) „A rátótiakra mondták, hogy kimentek a határba, és találtak egy nagy disznótököt. Azt mondták, hogy ez egy csikótojás. Rá kell ülni! A bíró is ült rajta. Felvitték egy nagy hegyre, legurgatták, szétpukkant. Egy nyúl akkor ugrott ki a bokorból, azt hitték, az a csikó.” (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sokan Döbörhegyről. Néhányan Nagymizdóról, Katafáról, Szarvaskendről. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre minden hónapban egyszer (december 13-án Luca vásár, novemberben Máté vásár).

b) Piacra:

Körmendre, minden héten hétfőn és csütörtökön volt vásár.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatárba Nagyasszonykor (augusztus 15.), Vasvárra Nagyasszonykor, Mária nevenapján (szeptember 12.), Hegyhátsálon május első vasárnapján van búcsú (Szentkereszt feltámadásának napján).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümegre, Celldömölkbe, Máriazellbe nyáron. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédnek a nagymizdói majorba. Summásnak Fejér megyébe, Sopron környékére. (1,2,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Tótok jöttek sokan aratni a nagygazdákhoz. (1,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Kosarat, söprűt, gereblyét, vágott fát hordtak Sárfimizdóra, Körmendre. (1,2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Kosarat, söprűt, gereblyét, vágott fát hordtak Sárfimizdóra, Körmendre. (1,2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Más faeszközöket a körmendi piacon szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmendi vásáron vették, őriszentpéteriek, magyarszombatfaiak készítették. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek Magyarszombatfáról, Őriszentpéterről. Kb. 40 éve nem járnak. Drótostótok (cigányok) Körmendről. Meszesek Zalából. Sümeg környékéről néha még most is járnak. Köszörűs Körmendről kb. a 60-as évekig. Jártak még zugárusok, üvegesek, többet nem tudtak róla. A 60-as évektől már nem járnak vándorárusok. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Gerencsérek Magyarszombatfáról, Őriszentpéterről. Kb. 40 éve nem járnak. Drótostótok (cigányok) Körmendről. Meszesek Zalából. Sümeg környékéről néha még most is járnak. Köszörűs Körmendről kb. a 60-as évekig. Jártak még zugárusok, üvegesek, többet nem tudtak róla. A 60-as évektől már nem járnak vándorárusok. (1,2,3,4)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

gerencsérek, drótos cigányok, meszesek, köszörűs, zugárus, üveges

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A katafai határban volt a helyieknek szőlőjük, a Kopaszhegyen. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Akik megnősültek, és más faluba költöztek (Hegyháthodász, Sárfimizdó, Nádasd), azoknak maradt itt szőlőjük. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt egy régi temető a Főszegen, ma az Alszegen van a temető.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak. (1,2,4) Egy adatközlő említette, hogy nagyon régen, amikor építkeztek a régi temető helyén, találtak arra csontokat „talán a török időben volt az temető”. (3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jézus szíve napján (június 24.), mert elvágta a határt a jég. (1,2,3,4) „Régen elvágta a jég a határt. Akkor fogadták, hogy misét szolgáltatnak, meg nem dolgoznak azon a napon, Jézus szíve napján.” (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen. Általánosan volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A kézi vetés volt az általános. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) típusút használták. A század elején már volt. Használata általános. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 vagy 2 kévét raknak egy keresztbe. Az alsó a rudallás, a fölső a pap. 5-10, néha 20 keresztet is összeraknak, a föld méretétől függően. Az összerakott kereszteket kepének hívják. (1,2,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe változó számú keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Ha kalákában csépeltek, a gazda állította össze a csapatot a rokonság, szomszédság köréből. A fizetett, részes cséplők állandó csapattal jártak (21 ember). Mindkettő előfordult. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Kb. 3,5 m hossszú rúd volt, aminek a tetejében raktak egy fát keresztbe, hogy ne csússzon a szalma a nyakukba. A nyárs vége meg volt vasalva. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as években. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1910-es években kezdődött, az 1920-30-as években lett általános. (1,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát lekaszálták, 2-3 napig száradt, az időjárástól függően. Eső után mindig megforgatták a rendet. Mikor már teljesen megszáradt, boglába rakták. Szárító állványt csak lucerna szárításához használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa, igabéfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak, ősszel, ha kevés volt a szalma. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot, ez a régibb. A nyaklót a környékről ismerték. A rajzok közül a b) típusra hasonlított a legjobban. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Használtak tartóláncot, ez a régibb.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

A nyaklót a környékről ismerték

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehén is, ló is húzhatta, csak terhet szállított. A kocsit ló húzta, és embereket szállított. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekér (kb. 2,5-3 m) a régibb. Hosszú szekeret (kb. 4-5 m) is használtak szálastakarmány szállítására. Vendégoldalt nem használtak. A sukk mértékegységet nem ismerték. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. Egyszerű kötél volt a végén bemetszve. Elől láncot használtak, hátul csak kötelet. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Erősen ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

A b) formát (2. rajz, trapéz alakú) használtak, krumpli vagy nagyobb szállítmány hordásánál, kettőt is használtak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, ha az országúton is jártak vele, főleg nyáron, s nagyobb munkák idején (de az évszaktól igazán ne függött). (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zs(i)éter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Az állat nevét mondják, utána: Nee!

b) terelik jobbra

Hik! Hikne!

c) és balra

Hok! Hak! Hakne! Hokne!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Régebben: pittye, pittye ne! Ma: Pipi-pipi ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kusz, kusz! Vagy: Kusz le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiló típusú törőt használtak. Tilolónak hívták. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) típust használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?