„Szaknyér” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 24., 22:26-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Sütő Ignácné Tóth Irén, 1925. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 38.
	(2.) Mihálka Ernőné Balogh Elza, 1914. Kisrákos, református, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (3.) Mihálka Ernő, 1939. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (4.) Mihálka Ernőné Hada Zsuzsanna, 1943. Evangélikus, Szaknyér, Petőfi S. u. 25. (5.) Baksa Gyuláné Mihálka Ilonka, 1908. Református, Szaknyér, Petőfi S. u. 18.
Gyűjtötte:	Csorba Judit
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakny%C3%A9r
weboldal:	http://www.szaknyer.hu/pages/telepules.aspx

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi eredetű a falu. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Mihálka család már nagyon régen, a török uralom óta itt lakik. Régi család még a Csóbor (Somogyból települtek ide), a Tóth és a Borbély (Sándorvölgyéről), a Baksa, a Hada és a Horváth család. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Böhm, Urbauer Frigyes mindketten Németországból települtek ide az I. világháború előtt. (2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Amerikába mentek az 1910-es években Csóbor Mári, Böhm János, az 1920-as években Borbély Mihály, Tóth Sándor. Visszajött Böhm János, Borbély Mihály, Tóth Sándor. (1,2,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező falvak mind nagyobbak. Szaknyér a legjobban elmaradt közöttük. (1,2,3,4) A kisrákosiknak hasonlóbb a beszéde. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrségbe tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hegyháton Szarvaskend, Hegyhátsál. (1,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter híres, mert ott van falumúzeum. (2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Összeveszett mint a pankaszi ember gatyája. A létrát keresztbe viszik az erdőbe, mint a szalafeiek. Fölhúzták a szalafeiek a bikát a toronyba, legeljen. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nem sokan, talán Őrimagyarósdról a legtöbben. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövő, Körmend (minden hónapban), Őriszentpéter.

b) Piacra:

Körmend (régebben csütörtökönként volt, ma hétfőnként), Zalalövő csütörtökönként, ma már ott nincs piac.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szaknyér május 2-án (az I. világháború szaknyéri halottainak tiszteletére), néha Kisrákos július 21-én, Pankasz július 28-án, Őrimagyarósd Szentháromság vasárnapján, Pünkösd után, Nagyrákos július 5-én.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak, mert nem voltak katolikusok. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csépelni a szendekapi majorba. Summásnak Fejér megyébe. Aratni Kőszeg mellé. Cselédnek Őrimagyarósdra. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jártak dolgozni. Szegény község volt. A leggazdagabbak is csak 20 kat. hold földjük volt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Tóth Jenő készít kocsikast és eladja.

b) vesszőkosarakat

Tóth Jenő készít kosarakat és eladja.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Tóth Jenő készít seprűt, és eladja. Eladásra mást nem nagyon készítettek.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Szövőbordát Viszákról szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfaiak, gödörháziak hozták szekéren. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Magyarszombatfáról, Gödörházáról jártak gerencsérek (egyiket, szombatfait Németh Sándornak hívták). Licsisek nem jártak. Kráncok süvegcukrot árusítottak. Osztrákok voltak, amit az állam kiszállított, visszacsepészték. Paprikások Szeged tájáról, tikászok Körmendről, Jánosfáról, meszesek Zalalövőből. Deszkások nem jártak. Üvegesek a két világháború között. Olaszok (Őrimagyarósdról) téglát égettek és árusítottak, drótosok, edényfoltozók (cigányfélék), cigány köszörűsök jártak. A II. világháború után már nem nagyon járnak vándorárusok, cserepesek kb. 15-20 éve nem járnak. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Magyarszombatfáról, Gödörházáról, Szeged tájékáról, Körmendről, Jánosfáról, Zalalövőből, Őrimagyarósdról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gerencsérek, kráncok, paprikások, tikászok, meszesek, üvegesek, olaszok, osztrákok, drótosok, edényfoltozók, cigány köszörűsök.

d) Mit árultak?

Cserépedényeket, süvegcukrot, paprikát, tyúkot, meszet, téglát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt máshol szőlőjük.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Idegennek sem volt itt szőlője. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma egy temető van. Régen valahol máshol volt (nem tudják hol).

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Tóth Dezső házánál találtak csontokat (nem tudják milyet Tóth Jenő találta). (2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt fogadott ünnep, mert nem katolikus falu volt. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Vasfogú faboronát használtak, kettőt összekapcsolva is. (rajz) (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel csak a II. világháború után kezdtek vetni. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) típus használata volt általános, c), b) típust nem használták. (1,2,3,4) Egy adatközlő szerint aratni az a) típust, hajdinához a b) típust, vetett kukoricához pedig a c) típust használtak. (5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 kévét raktak keresztbe, az első a rudallás, a 17. a pap. 2-8 keresztet raktak össze (a terméstől függően). Az összerakott kereszteket kepének nevezik. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe változó számú összerakott kereszt. Nem használták mennyiség meghatározásához. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

3 gazdának volt cséplőgépe. Tóth Sándor az I. világháború után vette az elsőt, amikor Amerikából hazajött. Mindig kalákában csépeltek. Rokonok, szomszédok jártak egymáshoz. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Gépi cséplés előtt villával. A gépi cséplésnél nyárssal. Nyárs: hegyes fa vas volt a végén, az egy harmadánál bele volt fúrva egy fa keresztbe, ez a része volt a vállukon, a vége a markukban. A háború végén eleváterrel (géppel) hordták a szalmát. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as évek közepén. (2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évektől. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, elhintették a rendet, gráblával egyszer fölforgatták, este összetakarták petrencébe. Reggel újból elhintették. Mikor már nagyon száraz volt, összerakták boglába. Szénaszállító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénásruhában, kézzel. Köcölének hívták. Ma villával hordják. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen aratás előtt, ha már elfogyott a szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem sokat, csak ha szükség volt rá. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

Aratás előtt.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot. A nyaklót c) típusú 30-40 éve ismerik. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi és a szekér között nincs nagy különbség. A kocsi valamivel könnyebb. Mindkettőt ló is, tehén is húzta. Embereket, zöld takarmányt is szállított. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszúszekér kb. 4 m (mért adat). Ez a régibb. Rövidszekér kb. 2-2,5 m. Vendégoldalt régen csak akkor használtak, „ha nagyon apró volt a sarju”. 81)

A sukk mértékegységére nem emlékeznek. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul csak kötéllel szorították le (elől lánccal). (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) típusú volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Ha krumplit szállítottak kettőt összetettek. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ritkán, ha rossz volt a talpa. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zs(i)éter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevét mondják, aztán azt, hogy Ne!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hok!

Böcce nevet ismerik, de indítószóhoz nem kapcsolják. A kisborjút hívják így. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, ne, ne! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne, ne! (1) Badám, ne, ne, ne! (2,3,4) Csicsi, ne, ne! (5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz le! Esz ne! És a nevét mondják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulok gömbölyű volt, min a hurkatöltő és nyele volt. Lábbal mozgatott törőt. Lábbal hajtották, s tilófödél belejárt a vályúba. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) típusút. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Szer nem volt, mert nagyon kicsi a falu. A falu egyik végét Alvégnek, a másik végét Felvégnek hívják. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1920-as években. (1,2,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az átalakított füstöskémények új füstvezetékét a fal mellé helyezték. Az 1910-es évektől csak zárt kéményt építenek. (2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindegyiknek külön bejárata volt. A pitarra nyíltak. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es évektől kezdtek építeni. Az 1920-as években már sok volt. (2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után, az 1950-es évektől. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Kb. 80 cm-es padkára. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Régen volt L alakú és téglalap alakú falábas pajta is. Kb. 40 éve téglalábas pajtákat építenek. Volt leeresztett oldaltoldású pajta. (rajz) (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Villáról nem tudnak. Kemencéből kenyérsütő lapáttal vagy ronggyal szedték ki a fazekat. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A tarlórépát legyalulva savanyították, magában, nem törkölyön. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát legyalulva savanyították, magában, nem törkölyön. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Kb. 20 éve, az 1960-as években. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A vesszőíves típusút használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. Egy füle volt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A forgórészeknél keskenyített típusút használták. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdina- vagy köleslisztet beleszórták forró vízbe vagy tejbe és megfőzték. Utána ruhára kiszaggatták. Tejjel, tejföllel vagy zsírral leöntve ették. Gánicának hívták. (1,2,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Perec formájút, két ágból fonva, fonott kör alakú típus. Perecnek hívták. Fonott hosszúkás típusút is készítettek négy ágból fonva. Kalácsnak hívták. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 30 éve készítenek. Paprikát tesznek bele a legtöbbet. 1 kg paprikához kb. 3-4 db paradicsomot, 1-2 fej vöröshagymát tesznek. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát már régen (az 1910-es évektől). Paradicsomot kb. 30 éve (az 1950-es évektől). (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot. (1,2,3,4,5) Kelt rétest száraz szilvával, gyümölcskenyeret. A szárított gyümölcsöt megfőzték (almát, körtét, szilvát) és belegyúrták kenyértésztába. (1,2,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Ünnepre nem viseltek. (1,2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1920-as évektől már nem viselték külön. (1,2,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Régen szőttek. A II. világháború óta már nem szőnek. (1,2,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kb. 1945-50-ig. (1,2,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokásban volt kb. az 1920-30-as évekig, hogy az ágyakat egymás után rakták. Azután kezdték csak egymás mellé rakni az ágyakat. (1,2,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbbet nyáron tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Télen nem nagyon. (1,2,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombaton (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A vacsora volt a főétkezés, mindkét háznál egyszerre.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Csak a saját rokonság vett részt rajta. A menyasszony rokonai a menyasszonyhoz, a vőlegényé a vőlegényhez mentek. (1,2,3,4,5)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A lakodalmat az esküvő után étteremben tartják. Ritkán még tartanak otthon lakodalmat. A lányos háznál az esküvő előtt ebéd van, az esküvő után vacsora. Másnap (vasárnap) délben ebéd. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 20 éve nem szokás otthon tartani.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Általában két vőfél ment az esküvő előtti héten egyszer a vendégeket hívni.

b) 1930 körül:

Levélben küldenek meghívót. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Egy adatközlő emlékezett rá, hogy a menyasszony eltörte a hitván korsót az esküvő után. Mást nem tudott róla. (5)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A pankaszi bandát hívták a lakodalomba. Harmonikás nem volt. Az 50-es évektől modern zenét játszanak. (1,2,3,4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, sipos.

c) Hány főből állott a zenekar?

Prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, sipos.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonikás nem volt. Az 50-es évektől modern zenét játszanak. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Nem volt. (1,2,3,4,5)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt. (1,2,3,4,5)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Kb. 3-5 (200 lakosból, 1,5-2,5 %). Most csak egy van (kb. 1 %). (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt. (1,2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Rimányból jöttek katolikus gyerekek néha. A szereplők nevét nem tudták, a faluban nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem voltak védőszentek. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a krampusz. Elvisznek a cigányok. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Egy ember van a holdban, aki fát visz a hátán büntetésből, mert vasárnap elment fát lopni. (1,2,3,4,5)

@@ 343. sor: / 343. sor: @@
 Ünnepre nem viseltek. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===