„Kerkakutas” változatai közötti eltérés
a (→3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?) |
a (→4.1.) |
||
| 360. sor: | 360. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Télen farsangkor tartottak esküvőt. (1,2,3) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | Böjt idején nem tartottak esküvőt. (2,3) | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
A lap 2014. március 22., 14:41-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. december |
| Adatközlők: | (1.) Özv. Simon Imréné Tóth Franciska, 1904. római katolikus, Kerkakutas, Kossuth L. út 18. |
| (2.) Simon Gyula, 1909. római katolikus, Kerkakutas | |
| (3.) Simon Gyuláné Horváth Vilma, 1916. római katolikus, Kerkakutas | |
| Gyűjtötte: | Pásztori Gyuláné |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerkakutas |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Itt volt a régi falu a mai helyén, mást nem tudnak. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tomecz, Sárkány, Tamás, Simon, Nagy, Tóth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Romániából települt be a Tóth és Tomecz család. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tud arról, hogy elköltöztek volna a faluból. (1) A Belső és Sárkány család Amerikába költözött. (2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csesztreget és Újfalut tartják magukéhoz hasonlónak vallás és gondolkodás szempontjából. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut a Kerkamenti falvakhoz sorolják. (1) A falut az Őrség szélébe sorolják. (2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Ismerik Hetésből Gáborjánházát, Szijártóházát. Őrségből Őriszentpétert és tudnak Göcsejről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községnek tartják Szentgyörgyvölgyet, Magyarszombatfát és Nemesnépet a fazekasokról. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak arról, hogy a falut csúfolták volna. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak a szomszéd falvakból házasodni. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Csesztreg, Lenti, Zalabaksa, Zalalövő, Őriszentpéter.
b) Piacra:
Nem szoktak járni.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvár Nagyasszonykor október 15-én, Csatár, Pusztaszentlászló, Lendva Szent Háromság búcsúja.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Csatár, Vasvár. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak Kapuvárra, Seregélyesbe jártak 50-60 fővel, Tolna megyébe Fürgedre és Dinnyéspusztára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba Hetésből, Szombatfáról, Gáborjánházáról jött dolgozni 30-40 fő. Az Eszterházy majorba jöttek ezek az emberek dolgozni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem készítetek eladásra tárgyakat, csak saját használatra. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A faluban két család foglalkozott eladással: Németh János, Borsos János. (1) Őrségből hozták a cserépedényeket (Nemesnép, Velemér, Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy). Szekerekről árulták helyben (egyszer töltve, kétszer töltve, stb.). „Fazekat, kislábast, nagylábast.” – kiabálták. (2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tikászok, meszesek, edényfoltozók Göcsejből Németfaluból jöttek, a Sárközy csaklád. (1) Erdélyből ruhaneműt, Őrségből tört paprikát, szakasztót jöttek árulni. (2,3)
b) Honnan jöttek?
Göcsej, Németfalu, Erdély, Őrség
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Tikászok, meszesek, edényfoltozók.
d) Mit árultak?
Meszet, ruhaneműt, tört paprikát, szakajtót.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Lenti hegyen és a Gyöngyös völgyén helyben voltak szőlőik. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Az Ótemetőről tudnak (a TSZ major mellett található) és a mai temetőről. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Kerkakutas fogadott ünnepei: Illés napkor május 30. (2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között használtak két egymáshoz erősített faboronát. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek, mert vetőgép nem volt. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Takarítófát használtak. (1) Minden fajtáját használták. (2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak sima kévekötőfát használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve volt egy kereszt, 3-5 keresztet raktak egybe, ezt pedig kepének hívták. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe változó mennyiségű számú keresztet jelentett. A keresztet használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150-160 cm hosszú volt, a hadaró 1 m körüli volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gépész és az etető állandó volt, ezenkívül a többiek kölcsönösök voltak (pl. szomszéd, rokon, koma). (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 3 m hosszú vízszintes rúdon hordták kazalba. Utána villára bökték és úgy hordták kazalba. Elevátor nem volt. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1949 körül szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után való vetése 1955-56 körül lett általános. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Rendre kaszálták a rendet, utána elhintették, forgatták, petrencébe rakták, majd újból szétrakták ágylásba, az ágylást forgatták, baglába rakták és hazavitték. (Boglya nagyobb, mint a petrence.) (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi szálastakarmányt szénahordó ruhában hordták, és kerek jászolba rakták, hogy a széna felmelegedjen. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel sokan használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan.
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot 1930 körül. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Ha tehén húzta, akkor szekér volt, ha ló, akkor kocsi. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szekér 3,5-4 m hosszú volt. Vendégoldalt még nem használtak, csak a TSZ-ekben. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazó kötél hátul, elől pedig lánc. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája ívelt volt. (1) A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas eleje egyenes, az oldala követte a szekér formáját.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt használtak (krumpli hordásához használták). (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát akkor szokták patkolni, ha fájt annak a körme. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! szóval és a nevén: pl. „ne Rózsa”.
b) terelik jobbra
Hikk!
c) és balra
Balra: Hokk! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne-ne. Hüccs be. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne-ne, pipi, ne pizse ne! Este: Héba-héba! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és len töréséhez tilót, gerebent és kendervágót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Volt elkülönülő ház, ez pedig a Kiss Csöndér ház a befordulónál. (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült házat, Völgyiékét 1985-ben bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt átépítéskor a fal mellé helyezték úgy, hogy a borona ne gyulladjon meg. (1)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitvarról nyílt 3-4 bejáró ajtó. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, de a földfalu házaknál nem. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata az 1920-as években lett általános. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése 1952-től lett általános. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
1954-ben bontották le azt a házat, amelynek konyhából fűtött kemencéje volt. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét padlószintre építették. (1) A kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt gyakori, inkább a nagygazdáknál. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ruhával fogták meg a vaslábon lévő fazekat. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Kádban gyalulva savanyítottak tarlórépát, egészben nem. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1950-54 között szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Csillagos formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Fából készült egyfülű vajrázót használtak. (1) Cserépedényeket használtak. (2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A b), f) jelűt használták. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Kölesből dödöllét, tejes kását és hajdinából tejes kását. (1) Gánicát, pogácsát készítettek hajdinából. (2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás kalácsot készítettek karácsonyra és fonott kör alakút húsvétra. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1920-tól gyakrabban készítettek lecsót. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot 1920 óta fogyasztanak. (1) Amióta megszülettek, fogyasztják a paprikát és a paradicsomot. (2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra lekváros kalácsot és perecet tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
2-3 szélből álló szélesgatyát hordott az idősebb generáció 1940-ig. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
2-3 szélből.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok 1950-től viseltek derékban elkötött szoknyát blúzzal. (1)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A vászonszövés 1956-60 között szűnt meg. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem emlékeznek arra a szokásra, hogy az asszonyok számára kötelező lett volna az udvaron kívüli fejkendőviselet. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1965-ig szokás volt a lakószobában egymás mellé helyezni mindkét ágyat. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Télen farsangkor tartottak esküvőt. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjt idején nem tartottak esküvőt. (2,3)
