„Sömjénmihályfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. február 22., 13:29-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Sömjénmihályfa két falu összekapcsolásából keletkezett: Kemenesmihályfa és Kemenessömjén. Valamikor egyesültek már egyszer, de a háború után különváltak. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mihályfa régi családjai: Nagy, Kovács, Bincze, Ambrus, Erdélyi, Szakonyi. Sömjén régi családjai: Árvai, Béres, Berzsenyi, Radó, Zámbó. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számmal a faluba nem költöztek be. Az I. világháború után kb. 7-8 család költözött be a Vidas József uradalomból (cselédek). (1,2,3,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régebben nem költöztek el nagyobb számmal máshová. Inkább ide jöttek, benősültek, hoztak leányt. A II. világháború után Cellbe költöztek el leginkább, de nem jelentősebb számban. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak magukhoz hasonló falut. Még a két falu is elkülönül. Sokat vitatkoznak. (1,2,4,5) A sömjéniek barátságosabbak. (6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Kemenesaljához tartozik. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységekről nem tudnak. (1,2,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Cell: piacos, templom; Mesteri: fürdő; Bogáta: fürdő; Sitke: kastélyfogadó; Sömjén: Berzsenyi Dániel. (1,2,4,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Kecöl – keresztbe vitték a létrát az erdőben. Tokorcs – ecetet préseltek a köpenyből; disznó helyett a nagykatábot pörkölték. Merse – tökös búcsú (ekkor érik a tök). Simonyiban döglött zsiba, szádon folyjon le a zsírja (azért mondják, mert sok zsidó volt itt). Neki kell dőlni, mint a kenyeriek a ködnek (azt hitték, hogy így el tudják zavarni a ködöt). (3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak más falvakból, de nem jelentős mértékben. Inkább a nőket vitték el (Piritre, Asszonyfára, Sömjénbe, Mihályfára, Csöngére). (1,2,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellbe minden negyed évben országos vásár, marhavásár, október 24-én káposztásvásár, minden hónap első csütörtökén hónapos vásár. Merse, Pápa, Zalaegerszeg (6).

b) Piacra:

Cellbe heti piac csütörtökön.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Mindenki oda, ahol voltak rokonai. Sömjénbe Szent Mihály utáni vasárnap, Mihályfára június 13-án (a demokráciában ekkor állt meg itt a vonat). Gór április, május, Asszonyfa Nagyasszonykor, Vönöck Áldozócsütörtökön, Szentmárton Szentmárton napján. Búcsújáróhely: Cell Mária nevenapkor. (1,2,3,6)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Mezőgazdasági munkára innen nem jártak el, inkább ide jöttek. Cellbe, Ajkára jártak vasutaskodni. (1,2,3,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide cselédeskedni jártak a Vidas József majorába. Részes munkásnak is jöttekk ide Csipkerekből (egész aratóbanda), Tokorcsból, Zalából is (Szent Györgytől Szent Mihályig itt voltak). (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A helybeliek eladásra más falu számára nem készítettek eszközöket. Maguknak megcsinálták, vagy a celli vásáron szerezték be. Bakonyból favillát, söprűt, gereblyét árusító szekér is járt, tőlük is be lehetett szerezni ezeket. (1,2,3,4,5,6)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket a celli vásáron vették, vagy pedig Sümegről, Devecserből járó vándorárusoktól vették meg. (1,2,5) Tüskeváron készítették. (6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Erdéliek: cigányok ruhaneműt árultak. Drótos-tótok, edényfoltozók, üvegesek, meszesek Szentgrótról, régen Ukról jöttek, cserepesek Tüskevárról, Sümegről, Devecserből. Bakonyból favilla, fagereblye, söprű. Bábosok Cellből. Paprikások Szegedről, Kalocsáról. Teknős cigányok sütőlapát, teknő, Marcall, Pirit, Boba környékéről. Kosarakat Bercgyertyános környékéről. (1,2,3,4,5,6)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek más falvak határában voltak szőlőik: Sághegyen, a tokolcsi hegyen, a sömjénin (a mihályfaiaknak) a Kissomlyón, főleg úgy, ha idenősültek.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Az itteni határban is voltak másoknak szőlőik: ma már a fél Cellnek itt van. A sömjéni határban a szergényieknek voltak szőlőik. (1,2,3,5,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Sömjénen és Mihályfán is van egy régi és egy új temető

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A katolikus templom alatt sok csontot találtak. (1,2,3,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak fogadott ünnepe nincs. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között a falubeliek inkább faboronát használtak, a két, illetve a 3 levelű (magtakaró borona) később lett, a 40-es években, a háborúk után. (4,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A két háború között vetettek kézzel és géppel is.

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

a többség, a szegényebbek inkább kézzel vetettek. (1,2,4,6)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A nagyobb parasztoknál volt vetőgép (kb. 10-20 volt a faluban),

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a három kaszára emlékeznek. Az 1. és a 2. adatközlőnek kaszagráblájuk volt, az 4-nek villás és a hajmók, amit bogárnak nevezett.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, aminek az egyik végébe a sarlót bele lehetett dugni. (1,2,4,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A búzából és a rozsból 20 kévét tettek egy keresztbe. Az összetett keresztek száma attól függött, hogy milyen széles volt a föld. 4-5, de 10 láb is. Ennek a neve a kepe. (1,2,4,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelentett. Nem használták a termés mértékének a meghatározásához. (1,2,4,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele: 135 cm (mérés alapján). (1,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonosa állította össze a csapatot, nála jelentkeztek az emberek. A faluban az 1. adatközlő emlékezete szerint gyermekkorában 1, később 5 cséplőgép volt. A géppel állandó csapat járt. (1,4,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazalba. Mióta emlékszik, mindig ezt használták. (1,4,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Jelentős mértékben nem termeltek hajdinát. Az 1. adatközlő édesanyjától hallotta, hogy volt, de csak szükségre, amikor a jég elverte a búzát. (1,4,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-30-as évek óta általános a burgonya eke után való vetése. (5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet rendre lekaszálták, széjjel terítették, ha nem volt eső, egyszer megforgatták, a többi forgatás az időjárástól függött. Szénaszárító állványt nem használtak. A megszáradt szénát petrencébe gyűjtötték (1-2 mázsa). Hazaszállításnál 5-6 petrencét is feltettek egy hosszúszekérre. (1,4,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba bakszekérrel, trággal, kosárral és gazhordó ruhával hordták. (1,4,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit (csalit). Régebben majdnem mindenki, ősszel, télen tették a szalma közé (1. adatközlő idejében). Később már kevesen. (4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

Ősszel, télen

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

1930 körül szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak, nyaklót itt nem nagyon használtak. (1,4,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ló vagy ökör húzta, lőcsös, teherbírása 15-20 mázsa. Kocsi: be volt födve, ülések benne, lőcse nincs, féderes. Régen volt az ún. kiskocsi, de ez valójában szekér volt. (1,4,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A nyújtott hosszú szekér kb. 4 m hosszú volt, általában mindenki ezt használta. A rövidszekereken alkalmaztak vendégoldalt is. (1,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér elején hosszúlánc, a hátulján rudalókötél segítségével történt. (1,4,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér, lovaskocsi sráglája: enyhén ívelt. (1,4,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak egyet és kettőt is a vesszőből készült kocsikasból. (1,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkoltatták a vonómarhát és az ökröket is. Köves volt az út, elvásott, az első két lábát megpatkolták. Mindenki patkoltatta, jobbára amikor a munkák elkezdődtek. (1,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,4,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hojsz ne, no menjetek, ne!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hajsz!

c) és balra

Balra: Csáli, de ne! A becce a borjúk neve. (1,4,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koca, koca, cccccc, coca ne, ne. (1,4,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipipipi. Tyutyu ne, ne. Híba, híba (ha azt akarták, hogy felugorjanak a rúdra). (1,4,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! Eszle! (6) Szuszi ne, gyere ide! (1,4,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez lenvágót és kendervágót használtak (tiló típusú). (1,4,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkára emlékeznek a). Állórokkát is használtak, de ezt csak úhabban. (1,4,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?