„Gombosszeg” változatai közötti eltérés
a (→a) 1910 körül:) |
a (→b) 1930 körül:) |
||
| 387. sor: | 387. sor: | ||
====b) 1930 körül: ==== | ====b) 1930 körül: ==== | ||
| − | + | b) szombat (1,2,3) | |
===4.3. === | ===4.3. === | ||
A lap 2014. március 21., 19:56-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: 1987. december | |
| Adatközlők: | (1.) 1. Galambos Lajos, 1914. római katolikus |
| (2.) 2. Horváth Jánosné, 1920. római katolikus
3. Galambos Lajosné, 1913. római katolikus | |
| Gyűjtötte: | Boronyák Ferencné |
| Wiki feldolgozás: | Molnár Csenge |
| A település a Wikipedián: | Gombosszeg |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Sok gombos volt a faluba (ezek őslakosok voltak) innét kapta a nevét. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Lapato, Galambos. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nincs tudomás arról, hogy a faluban költöztek volna be nagyobb számba emberek. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyobb számban nem költöztek el a faluból, ha el is mentek kevesen, azok is a szomszéd városba, pl. Zalaegerszegre. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Leginkább hasonlónak Vörösszeg, Győrfiszeg (Petrikeresztur) tartják magukénak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu Göcsej tájegységbe tartozik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységről, vidékről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község Petrikeresztúr, itt született Pálóczi Horváth Ádám. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak róla, hogy a falut valamikor is csúfolták volna. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Pálfiszeg és Borbásszegből egyáltalán nem házasodtak, mivel az a falu más vallású volt. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúszentlászló, Vasvár. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból summásmunkára jártak el, főleg Somogyba és Baranyába. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba csak disznópásztornak jöttek. Más munkára ide nem jöttek. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A faluba eladásra csak silingát készítettek (szalmából fonták). Mást nem készítettek. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Velemérbe készített cserépedényt használtak, Csonkahegyhátról szállították a földet, agyagot. (1,2,3)
1.16.
A faluba fazekasok, drótosok, meszesek jártak. (1,2,3)
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
n.a ====b) Honnan jöttek? n.a
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a
d) Mit árultak?
n.a
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek, Patóhegyen és Lakihegyen volt nagyobb számban szőlőjük. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban csak egy temetőről tudnak, amit most is használnak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep június 6. (1924. június 6-án a jég mindent elvert). Ennek tiszteletére minden év június 6-án misét tartanak. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Csak 1 boronát használtak a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
Inkább csak kézzel vetették a gabonát, a II. világháború után használtak csak vetőgépet. (1,2,3)
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót, de nem volt túlzottan elterjedt. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak egy bot forma volt, és azt alakították használatuknak megfelelően. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni. A legfelsőt papnak hívták. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az összerakott kéve a pap. A keresztet rakták kepébe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 150 cm hosszú volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között általában 1 cséplőgépes volt. Ha szükséges volt családon belül oldották meg a segítséget. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson szokták hordani. Ritkábban használtak villát is. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Ezen a vidéken nem volt jellemző a hajdina termesztése. Ezért a megszűnéséről nem is tudnak. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A II. világháború után vált általánossá a burgonya barázdába való vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete, szétterítették, forgatták, petrencébe hazahordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napis száraztakarmányt az istállóba villával hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
Az iga felső fájának a neve igabőfa, a rudat rögzítő szög neve igaszeg. (1,2,3)
a) az iga felső fájának nevét:
n.a.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
n.a.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
n.a.
2.15.
n.a.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almoláshoz bükkfa és tölgyfa leveleit használták fel. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
n.a.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül alkalmaztak a ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek nevezték, amivel fuvaroztak, árut szállítottak. A kocsit csak személyszállításra használták. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér kb. másfél m. volt. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötél, kenderkötél segítségével történt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája félgörbe (ívelt) volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A kocsikast ismerték, belerakták a kocsiba, általában szállításhoz használták. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhát soha nem patkoltak. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
n.a.
b) terelik jobbra
A marhát jobbra hokk,
c) és balra
balra hikk szavakkal terelik. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocane-ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne-ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender és len töréséhez tilótípusú törőt, vagy gerebent használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A mai község határán nem volt elkülönített házcsoport. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még ma is van boronából készült lakóház. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házak füstvezetékét úgy alakították át, hogy a padláson kéményen keresztül vezették ki a füstöt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitvarból nyílt ajtó a konyhába vezetett, majd minden helyiségnek volt külön bejárata. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban volt keresztmestergerendás ház, de többet eredetéről nem tudtak. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek használata a két világháború között lett általános. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű ház építése ezen a vidéken nem volt elterjedt. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Elterjedt volt, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyha kemencét normál magasságúra, 50-70 cm padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos, L alakú és leeresztett oldaltoldású pajta ezen a vidéken nem volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem használtak, nem is volt ismert. Főzésnél rongyot használtak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
, káposztát is leszelték és csak úgy savanyították. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése kb. 1955 után szűnt meg, de akkor sem teljesen. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Általában fonott vesszőtálba tárolták a kenyeret. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Füllel ellátott dongás vajköpülőt nem használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina és kölestörő ütőjéről nem tudtam vázlatot készíteni, mivel nem ismeretes. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Ezen a vidéken nem volt elterjedt a hajdina, tehát főzésnél nem is használták. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepnapokra kuglófot, vagy fonott sima kalácsot szoktak sütni. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsó azóta lett ismert és gyakori, amióta maguk is termesztik. Készítése 2-3 paradicsom, kb. 1,5-2 kg paprika, kb. 2 hagyma. Krumplit a lecsónál nem használtak. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát és paradicsomot rendszeresen a termesztés óta fogyasztanak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Az ünnepi asztalra, karácsonykor diós, mákos kalácsot tettek, a kuglóf is nagyon elterjedt volt. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Ezen a vidéken a férfiak nem használtak széles gatyát. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok még most is hordanak derékban rögzített szoknyát. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek vásznat, Becsvölgyén igen. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fejkendő viselete soha nem volt kötelező, mindig az idősebb generáció használta. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokás volt, hogy a szobában az ágyak párhuzamosan voltak. Régi házakban még ma is így van. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
A legtöbb esküvőt 1910 körül télen tartották.ó)
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Ritkábban volt nyáron és tavasszal. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
a) vasárnap
b) 1930 körül:
b) szombat (1,2,3)
