„Egyházashetye” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 17., 00:05-kori változata (lapforrás) Kucsera Sándor (vitalap | szerkesztései) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. április 23., 08:04-kori változata (lapforrás) Kucsera Sándor (vitalap | szerkesztései) Újabb szerkesztés →
498. sor:		498. sor:
	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Narda]]
		+	[[Kategória:Pinka-völgye]]
		+	[[Kategória:Torony]]
		+	[[Kategória:Narda]]
		+	[[Kategória:Csatár]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Kőszeg]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Ondód]]

---

A lap 2014. április 23., 08:04-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Egyházashetye, 1991. december
Adatközlők:	(1.) Bejczy József, 1906. Egyházashetye
	(2.) Pécz Sándor, 1914. Egyházashetye
	(3.) Pécz Sándorné Pálfi Karolin, 1921. Egyházashetye
	(4.) Pécz László, 1908. Egyházashetye
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyh%C3%A1zashetye
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Állítólag egy ház volt itt régen, innen ered a neve. Borgáta felé volt a régi község elhelyezkedése. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Hetyei, Varjai, Szita, Császár. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bobát és Köcsköt tartják magukéhoz hasonlónak. Egyházashetye volt a központ. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kemenesaljába tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek: Kemeneshát, Marcal völgye. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A község híres Berzsenyi által, Borgáta a fürdőjéről, Somlyó pedig a szőlejéről és boráról. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A köcskiekről azt mondták: „Kobakok, de fehér a fogatok, talán meszet ettetek, attól veszekedtetek.” A hetyeiekről azt mondták: „gánicás hetye”, mert a gánicának nem volt „teteje”, vagyis nem tettek rá tejfölt, „a kutya leette”. A borgátaiak: tudták mennyit kell inni. (1,2,,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leggyakrabban Káldról és Kissomlyóról házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Vásár: Jánosháza: tavaszi, őszi vásár, Vásárosmiske: marhavásár Piac: Celldömölk szerdánként Búcsú: Duka Mária nap, Boba Pünkösd, Kissomlyó augusztus 20. Búcsújáróhely: Celldömölk Mária napon. (1,2,3,4)

a) Vásárra:

b) Piacra:

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Inkább ide jártak. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Bejcgyertyános, Boba, Borgátáról. Felsőbüki Nagy Sándor uradalmába. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szerintük a Herendiek égették. (1,2,3,4)

1.16.

Székelyek: ruhaneműket árultak, drótos tótok Jánosházáról. (1,2,3,4)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Kissomlyón és Ságon voltak, de nem túl jelentős számban. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1 temető volt és van. Fele katolikus, fele evangélikus. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu védőszentje Szent Jakab, a búcsú akkor van. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A 3-ast használták leginkább, de az uradalomban 4-est is. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Általánosan géppel. (1,2,3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) aratáshoz b) nem használták c) fű kaszálás (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt rajta „lik”. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 kereszt = 20 kéve. 3-4-5 kereszt = 1 kepe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1,5-2 m hosszú. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a) (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as évek közepén általános. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, megforgatták, boglába vagy petrencébe rakták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával és bakszekérrel. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

Nem. (1,2,3,4)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

Alkalmaztak, csak egy láncosat. (1,2,3,4)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: rövid és hosszú, tehén vagy ökör húzta, mezőgazdasági munkára. Kocsi: féderes ülése volt, csak ló húzta, személyszállításra. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4,5-5 m. A hosszúszekér régibb, alkalmaztak vendégoldalt is. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötél. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Az első enyhén ívelt, hátsót ritkán használtak. (1,2,3,4)

2.21.

Nem használtak kast. (1,2,3,4)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Inkább csak az ökröket, azokat is ritkán. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Nee!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hajsz!

c) és balra

Balra: Nejde! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coci ne, ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pipi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide + a neve. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót használtak. (1,2,3,4)

2.29.

A c)-t. (1,2,3,4)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Bekeny puszta és Újmajor puszta. (1,2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

15-20 éve bontották le az utolsót. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé helyezték. Kizárólag zárt kéményt a 30-as évektől építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A bejáratok. (rajz) (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt ilyen, előfordult földfalu házaknál is. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Már a századfordulón általános volt. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után, és azóta már nem is építenek egysoros házakat. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A b). (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták alaprajza: (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak. (1,2,3,4)

3.12.

Csak káposztát, azt is feldarabolva. (1,2,3,4)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1956 után. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) formájút. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserepes vajköpüt használtak. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A kölestörő fogórésznél keskenyített volt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Csak búzagánicát készítettek. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszúkás és fonyott kalácsot. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már a 20-as években fogyasztottak lecsót, kevés paradicsommal, tojással esetleg kolbásszal. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mióta csak az eszüket tudják. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós és mákos kalácsot. (1,2,3,4)

3.22.

Nem. (1,2,3,4)

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

NEM VOLT KITÖLTVE.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Egy Pukecz Margit nevű hölgyre emlékeznek. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező, de most is hordanak. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokásban volt, amíg be nem jöttek a francia ágyak. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

Farsangkor. Böjtön nem tartottak. (1,2,3,4)

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) szombat b) szombat (1,2,3,4)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

A lányos háznál. A főétkezés a vacsora. (1,2,3,4)

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

Vendéglőkben. A 80-as évektől szokás nem otthon tartani. (1,2,3,4)

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) jegyespár 2-4 héttel előtte b) jegyespár 3-4 héttel előtte (1,2,3,4)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

Nem. (1,2,3,4)

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Alsóság, Boba, Gércéről 5 főből állt a zenekar: két hegedűs, bőgős, cimbalmos, sípos. (1,2,3,4)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

Volt december 13-án. A gyerekek lucáztak: „Luca, Luca, kitty-kotty Tojjanak a tiktyok, Olyan hosszú kolbászok legyen, Hogy a Bekenyi-kertet 17-szer körül lehessen fonnyi.” (1,2,3,4)

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

Karácsony és Újév között szoktak a legények. A 60-as évekig. (1,2,3,4)

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

2-3 ember volt és van is kb. a faluban. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Nem. (1,2,3,4)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

Nem. (1,2,3,4)

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Csak a Mikulás volt e napon. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A három pásztor és a betlehemes volt. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisznek a csendőrök. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

Nem. (1,2,3,4)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak alakot. (1,2,3,4)