„Pálfiszeg” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):) |
a (→2.15.) |
||
| 182. sor: | 182. sor: | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| − | + | Használtak. | |
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
| − | + | Ősszel. | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
A lap 2014. március 14., 21:47-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. október |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Nagy Károlyné |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lfiszeg |
| weboldal: | http://gocsej.celodin.hu/palfiszegtel.htm |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A mai község helyére 1785-ben települtek át a falu melletti völgy lakói.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Mileji, Pálfi, Egyed.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak arról, hogy betelepültek volna.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el nagyobb számban.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Göcsej 13 szegét, pl. Milejszeget, Kustánszeget, Németfalut. Ezek a települések hasonló fekvésűek, lakói általában föld- és erdőműveléssel foglalkoznak.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik a falu.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Hetésről: Lenti környéke, a Kerkától Délre eső rész. Őrségről: Kis- és Nagyrákos, Őriszentpéter, Pankasz, Velemér.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kötényes, káposztás pálfiszegek.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szomszéd községekből házasodtak. A házasodások csak a 20-as évek végétől történek más faluból, addig megdobálták azt a legényt, aki lányhoz ment Pálfiszegre.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszeg, Nova, Zalalövő, Nagylengyel
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Milejszeg, Lengyel
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Csatárba és Búcsúszentlászlóra, de csak a katolikusok (5,6,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogyba jártak munkára, kapálásra, aratásra, kukoricatörésre nagyobb számban.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Pálfiszegre nem jöttek summások.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek, csak saját használatra.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi cserépedényeket használtak, amit vándorárusoktól és a lövői vásáron vettek.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok, meszesek, paprikások, erdélyi ruhások, drótosok.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Fazekas, meszes, paprikás, drótos.
d) Mit árultak?
ruha, mész, fazék, paprika
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Böröndön, Milejszegen, Hottón, Ormándlakon.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Pálfiszegen is volt milejszegieknek, csonkahegyhátiaknak.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Ó temetőről tudnak, ahova emlékezetük óta nem temetkeztek már. Van egy új temető is.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két- és háromlevelűt is.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Csak kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villásat és hajmókosat használtak.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból mindig 21 kévét tettek egy keresztbe. 4-5 keresztet egy kepébe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: 4-5, esetleg több kereszt összerakva a mezőn. Termés mérésére nem használták, csak a keresztet.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 méter a csép nyele.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Mindig kölcsönösen jártak a cséplőgép mellé.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával hordták a kicsépelt szalmát.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950 körül szűnt meg a hajdina termelése.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1950 után kezdték eke után ültetni.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ágylásba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem használtak.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, köcölével, kosárral.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
