„Kemenessömjén” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 6., 09:44-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Kemenessömjén, 1991. november
Adatközlők:	(1.) Szabó Jánosné, 1920
	(2.) Nagy Sándorné, 1908
	(3.) Bagics Károly, 1898. Mersevát
	(4.) Sebestyén Sándor, 1921
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemeness%C3%B6mj%C3%A9n
weboldal:	http://www.kemenessomjen.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Érdemi hagyomány nem maradt fenn. A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu „benszülött” családjainak tartják a következőket: Egry, Cupor, Köncöl, Sebestyén, Kemendi, Horváth (3-4 féle is), Kun, Szente, Bagics, Németh, Szabó, Erős, Nagy, Macsutai, Tóth, Mesterházi. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés nem volt a faluba. Házasság révén kerültek emberek a faluba. Uradalmi cselédek települtek le időnként. (3 uradalom volt a határban.) (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülés nem volt a faluból. Az I. világháború környékén ment ki 5-6 család Amerikába, ezeket „amerikásoknak” hívták. 1956-ban 10-12 fiatal disszidált. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kemenesmihályfa közel van, a vallás is azonos. (1,2) Kemenesmihályfa, Tokorcs, Kemenesszentmárton, Vönöck – mind így gazdálkodtak. (2) Csöngén sok rokon van. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kemenesalja. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesaljához tartozik: Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Vönöck, Osttfyasszonyfa, Sitke, Borgáta, Mesteri, Gérce. „A Farkas-erdőtől a kemenesszentpéteri erdőig húzódó rész.” (3) 30 km-es körzet, a legtávolabbi terület Kemenesszentpéter. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Berzsenyi Dániel miután megnősült, élt itt egy ideig. (1) Kemenesmagasiban 50-60 halálos (?) nagygazdák éltek. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Megfésülték a darázstésztát, mert azt hitték, hogy sörkés – a faluhoz nem tudják kötni. Kemenesmihályfán az asszony kitette az ablakba a tányért. Este jött haza az ura. Azt hitte a tányérban van a vacsorája, mert a hold megvilágította a tányér peremét. Kemenesmihályfára mondják azóta, hogy ott „megették a holdat tej gyanánt”. (1) „Sömjéniek ködnek dőlnek”. A kemenesmihályfaiak ha dörög az ég, létrát tesznek ki, hogy azon jöjjön le. (2) Tokorcsra mondják: ecetes Tokorcs. Kipréselték a köpönyeget, mert rádölt az ital. (3) Kónyban füves volt a templom teteje. Felhúzták a bikát egy kötélen, hogy legelje le. Amikor már fuldoklott és kidugta a nyelvét, valaki elkiáltotta magát: Nézd, már kanyarint! (3) Mennek, mint a piritiek a ködnek. (3) Szentmártoni turós mácsik, Egyik hosszabb, mint a másik. Egyik túrós, másik darás, Szentmártonban nincs maradás. (4) A katonaságnál a katolikusokat lóhitüeknek, az evangélikusokat falkörműeknek hívták. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben is gyakran házasodtak vidékről, leginkább a szomszédos falvakból (Kemenesszentmárton, Vönöck, Ostffyasszonyfa, Borgáta). Különösen gyakoriak a házasságok Csöngével. Régebben azért jobban kötött a föld. (2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellben negyedévenként volt országos kirakó- és állatvásár, egyébként meg hónapos vásár. Jártak Zalaegerszegre (állatvásár), Pápára, Beledre, Sümegre, Devecserbe, Sárvárra, Szombathelyre, Vásárosmiskére. (1,2,3,4) Devecserben malacot vettek. A sárvári és a szombathelyi vásár semmit sem ért. (4)

b) Piacra:

Csütörtökön volt piac Cellben, ide jártak az asszonyok tojást, tejterméket, zöldséget eladni. Ezeket a fejükön lévő kosárban vitték.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: „A legények még Pilipócsra is!” (1) Leggyakrabban a szomszédos falvakba, de rokonokhoz távolabb is elmentek. Gyakran mentek: Kemenesmagasi (Szent Háromságkor), Szergény, Vönöck, Kemenesszentmárton, Csönge, Ostffyasszonyfa, Kerta, Vasegerszeg, Kemenesmihályfa (Szent Mihály utáni vasárnap), Boba – rokonhoz (Pünkösdkor), Nagyvázsony – rokonhoz (augusztus 20.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Leginkább a katolikusok jártak. (A falu nagy része evangélikus.) Cellbe Mária nevenapjakor, Sümegre, Egyházashetyére. Jákfáról azt tartották, hogy a háborúba veszett családtagokkal ott tudnak beszélni.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Megvolt a munka a faluban, vidékre nem jártak. A lányok igen gyakran mentek szolgálni. Három uradalom volt, itt dolgoztak cselédek, zsellérek. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalából a „potyeszok” a Börzsönyiéknál (uradalom). Három uradalom volt: Radó, Börzsönyi, Dömölky (Deusch-ból magyarosították). Summások voltak. (3) Göcsejből jöttek: Bocfölde, Dömefölde, Csutorfölde nevű községekből. Lett is oda házasság. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Béres János ma is köt kosarat eladásra. (1,2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

Zsombort, kosarat is kötöttek.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

A férfiak kasza- kapanyelet, gráblát faragtak.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Kovács, bognár volt a faluban.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Piacon vették. (1) Cigányok hozták be a faluba lisztért, tojásért. (2) Tüskeváriak árulták a vásáron. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos-tótok jártak a faluban, Bandi bácsi nevezetüre még emlékeznek (celli cigányember). Köszörűs Nemeskereszttúrról – esernyőt javított, ollót, kést élezett. Teknyős cigányok – sütőlapátot, melencét árultak. Tyukászok Csornáról. Zsidó disznó-, borgyukereskedők. Szegedi paprikások. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Celldömölk, Nemeskereszttúr, Csorna, Szeged

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos-tót, köszörűs, teknyős cigányok, tyukászok, disznó-, borgyukereskedők, paprikások.

d) Mit árultak?

Sütőlapátot, melencét, paprikát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen leginkább a saját határban volt szőlő. Ittenieknek Sághegyen. Mindkét eset szórványos. Saját határban viszont szinte minden családnak. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Mostanság (45 után) cellieknek, kemenesmihályfaiaknak, kemenesszentártoniaknak van szőleje ebben a határban.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Néhány éve tölt be a régi temető (ezt 1900 körül nyitották). Egy nagyon régi is van, itt már csak 1-2 ledőlt kő van, a terület füves, bokros. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. „Olyan csak a katolikusok csinálnak.” (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egyes faboronát és kettes, hármas vasboronát használtak. (1,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel legtöbben. (1) 5-6 vetőgép volt a faluban. Kézzel többen. (4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A tehetősebb gazdáknak volt gépe. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhárom kaszafajtát ismerik. A b)-t hívják gráblás kaszának. A c) a leggyakoribb, legelterjedtebb. „Bogarat teszünk a kaszára.” (A kajmókot hívják bogárnak.) (1,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát, de nem volt rajta lapos nyílás. A kötőfát a derekukra kötve hordják. (1,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:Nagypirit]

@@ 167. sor: / 167. sor: @@
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Használtak kévekötőfát, de nem volt rajta lapos nyílás. A kötőfát a derekukra kötve hordják. (1,3,4)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===