„Dozmat” változatai közötti eltérés
(→1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:) |
|||
| 90. sor: | 90. sor: | ||
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | ====e) favillát==== Szombathelyen vették. | + | ====e) favillát====Szombathelyen vették. |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| 98. sor: | 98. sor: | ||
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== Sok mindent Szombathelyen. | + | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== Sok mindent Szombathelyen. |
| − | + | ||
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
A lap 2014. március 5., 08:56-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: Dozmat, 1990. október | ||
| Adatközlők: | (1.) Nagy István (1912), Dozmat | |
| (2.) Nagy Istvánné Király Matild (1924), Dozmat | ||
| (3.) Verhás Károly (1905), Dozmat | ||
| Gyűjtötte: Bedő Zoltánné | ||
| Wiki feldolgozás: | ||
| A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozmat | ||
| weboldal: http://www.dozmat.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről annyit tudnak, hogy eredetileg 26 gazda és két zsöllér élt ezen a területen. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A legrégebbi család a Verhás család. Ezenkívül régi családok még a Krampoker, Kovács és a Bődi. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Csak arról tudnak, hogy egy családot internáltak, de ők is visszatelepültek már. (1,3,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Toronyt és Búcsút tartják magukéhoz hasonlónak, főleg a hasonló mezőgazdasági adottságokat tekintve. (1,2,3,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Azt mondják, hogy a „fenyves erdő tövibe” tartoznak, mert a sok fenyő miatt itt örökzöld a vidék. Azt is mondják, hogy „itt fogy el a magyar imádság”, mert ha tovább megyünk Nardára, onnantól már horvátul és németül imádkoznak. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységnek a Pinka-völgyét ismerik, nem tudnak más tájegységről. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A horvát faluk híresek „jó ivó embekről”. A vaskeresztesiek jó borukról, Ják a templomáról, Pornóapáti régi harangjáról. (1,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A toronyiakat „tikszar csirázók”-nak mondták, mert sok tikot tartottak és bűzlött a falu. A búcsúiakat „gáncások”-nak nevezték, mert állandóan siettek, dolgoztak és ha hazamentek gyorsan összeütötték a gáncát (hajdinakását). A dozmatiakra azt mondták „gyántások”, mert sok a fenyő. (1,2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak más falvakból házasodni. Toronyból, Búcsúból, Nardából és Csatárról (alsó és felső is) is. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
====a) Vásárra: ==== egy évben 3-4-szer vásárba, ún. állat- és kirakodóvásárba”. (Körmendre, Kőszegre)
====b) Piacra: ==== Szombathelyre kedden és pénteken piacra szoktak járni
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== Toronyra Szent Flóriánkor (május 4.) Búcsúra Szent Mihálykor (szeptember)Hegyben pedig Szent Györgykor (április) szoktak búcsút tartani. (1,2,3,4,5)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A helybeliek közül néhányan egy közeli uradalmi majorba szoktak járni. (1,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Jöttek ide mezőgazdasági munkákra Ondódból és Toronyból is. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Készítettek helyben kosarat, a helyi bognár szekérkereket, kocsikast is készítettek. A favillát Szombathelyen vették. Sokminden mást Szombathelyen vettek. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
====e) favillát====Szombathelyen vették.
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== Sok mindent Szombathelyen.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A jáki gerencsérek által készített cserépedényeket használták. (2,4,5)
1.16.
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== Jártak paprikások, üvegesek, edényfoltozók
====b) Honnan jöttek? ==== n.a.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== „drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”
====d) Mit árultak? ==== n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A 10-es években utoljára szőlő a domboldalon, arra nemigen emlékeznek, hogy kié voltak ezek a szőlők. (1,3,4,5) ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy mai temetőről tudnak, máshol csontokat nem találtak. (1,2,3,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
1912-ben érte a falut egy hatalmas jégverés. Ezért Szent Györgytől Nagyasszonyig mindennap délután háromkor is harangoznak, hogy a jégesőt „elűzzék”. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A hármas boronát csak elvétve alkalmazták, azt is csak lovak után. Általánosan a kettes borona volt a gyakori. Ezt ökrök és tehenek után is használták. Elég sokan faboronát használtak még. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
Gyakran 50 holdnál is kézzel vetettek és csak ritkán alkalmaztak gépet. (1,3,4,5) ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== általános
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== ritka
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A-t használták fűkaszaként, B-t használták aratáskor, C-t lucerna kaszáláshoz használták. (1,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használták nagyon gyakran minden gabonánál, azonban az árpát ún. rozskötélbe fogták össze. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Két félét használtak: Volt, hogy 20 kéve volt egy kereszt, volt hogy 26 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerték a kepe szót, 3-4 esetleg 5 keresztet neveztek egy kepének. (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 140, illetve 150 cm között változó volt, attól függően, hogy ki milyen magas volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó szegődött emberek voltak: gépkezelő, etető, 3 nyársoló, 1 nyársvágó, 1 kazalrakó, 1 zsákoló (nagygép: 2), 2 szalmatoló ány, 2 pelvahordó. (1,2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Igen volt hajdina termelés a Tsz megalakulásáig (1960). Az új Tsz. is vetett még 60 után, de jóval kevesebbet, sőt elvétve még 1970-80 között is előfordult. (1,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. 1920-ban kezdődött és kb. 1960-ig tartott. (1,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás munkamenete: kaszálás, időjárástól függően 2-3 napig száradni hagyták, megforgatták, boglába rakták, szekérrel hazaszállították. (1,2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi száraztakarmányt hátaskosárral hordták az istállóba. (1,2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
Az igát járomnak nevezték, de ismerik az iga kifejezést is. A felső fát is járomnak nevezték. Az igaszeget „tézsula szeg”-nek nevezték. A külső szegeket járomszegnek nevezték. (1,3,4)
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
Igen használták a fák leveleit, ezt „csarit”-nak nevezték. (1,2,3,4,5)
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
Igen alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. Az A) fajta a legrégibb, a C) fajta a legújabb. (1,2,3,4,5)
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret tehenek, ökrök után mezőgazdasági munkákra használták, a kocsit ló után személyszállításra. A hintó pedig „lovas fogat” volt. (1,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Változó hosszúságú szekerek voltak: Inkább 500 cm (1) Főleg 450 cm körüli (3) 400-500 cm, de volt olyan is akinek 600 cm-es volt (5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak rudazókötelet alkalmaztak a nyomórúd leszorítására. (1,3,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt kivitelben készült. (1,2,3,4,5)
2.21.
A kocsikas fűzfavesszőből készült. Akinek nem volt deszkás szekere az kettőt is használt a kocsikasból. (1,2,3,4,5)
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Félpatkót szoktak a külső körömre tenni. Főleg nyáron alkalmazták. (1,3,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedényt zséternek mondták. (1,2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
A marha indítása: nevén vgy „na nye te” Balra terelése: „hi-ne” Jobbra terelése: „hók-ne” A becce nevet ismerik, de nem ezt használják. (1,2,3,4,5)
a) indítják
b) terelik jobbra
c) és balra
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznót: „coca ne coc coc, coca ne ne” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúkot: „pi pi ne, pí pi pi pi pííí” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát: „cuki ne gyere” vagy a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Csak lent termesztettek. Azt is csak összekötötték és leadták, ők nem dolgozták fel. (1,2,3,4,5)
2.29.
Ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A mai község határán volt egy ún. Gyápla major, ami először Eszterházy uraságé volt, majd tőle vette meg egy Pik nevezetű zsidó. Más elkülönülő házcsoportra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó favázas sövényházat a 80-as években bontották le. (1,3,5)
