„Balogunyom” változatai közötti eltérés
a |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
96. sor: | 96. sor: | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
− | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
− | + | n.a. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
− | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
− | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
− | + | n.a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
− | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
− | + | n.a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
− | + | n.a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
+ | A helybeliek eladásra nem készítettek semmit, csak saját használatra. (1,2,3,4,5) | ||
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
− | + | Jákon készített cserépedényeket használtak, amelyeket Szombathelyen vettek. (1,2,3) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
− | + | A faluban kevés vándorárus fordult meg Szombathely közelsége miatt. Előfordult: drótostót (1,2,3,4,5), sparheltet javító vándor lakatos (1), ablakostót (1,2,3,4,5), edényfoltozó (4,5), borárus (4,5), bosnyák, aki borotvát és kést árult (1), zsidó, aki az első világháború után rőfösárut árult (2,3), valamint „erdélyiek”, azaz batyus cigányok, akik használt ruhát árultak 4,5). 1930 előtt jártak főként. (1,2,3,4,5) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
− | + | Erdélyből. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
− | + | Ablakostót, vándor lakatos, drótostót, bosnyák, zsidó,erdélyiek. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
− | + | Borotvát, kést, rőfösárut, használt ruhát. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
− | + | A helybeliek szőlőtermesztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. (1,2,3) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
− | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
+ | A községben Balogfán és Nagyunyomban is egy temető van, a két falu egyesítése óta is külön temetkeznek. Valamint Héraházán volt temető, de ez megsemmisült.(1) | ||
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
− | + | A templom mellett 1988(?)-ban egy egész csontvázat találtak. (1) | |
+ | A templom mellett, a tanító háza udvarán a kút ásásakor egy tömegsírra leltek, amelyből csontok, koponyák, régi huszársarkanytú, kardok kerültek elő. (1,2,3) | ||
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
+ | A falunak fogadott ünnepe nem volt (1,2,3,4,5) | ||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == |
A lap 2014. május 29., 21:02-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1989. július |
Adatközlők: | (1.) Magyar János, 1902. Kisunyom, katolikus, Balogunyum, Kossuth L. u. 16. |
(2.) Bán Lajosné Csapó Erzsébet, 1903. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Kossuth L. u. 9. | |
(3.) Bán Lajos, 1924. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Kossuth L. u. 9. | |
(4.) Kóbor Jánosné Székely Matild, 1911. Nagyunyom, katolikus, Balogunyom, Táncsics M. u. 6. | |
(5.) Somogyi Lajosné Németh Ágnes, 1922. Ják, katolikus, Balogunyom, Táncsics M. u. 4. | |
Gyűjtötte: | Joó Emese |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Balogunyom |
weboldal: | http://www.balogunyom.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem sokat tudnak. Mindig magyarok lakták. A templom mostanában feltárt része a Jáki templomkorabeli (XIII. sz.) lehet, így a község is. (3) A felszabadulásig (vagy 1949-ig) két külön község volt: Balogfa és Nagyunyom. Balogfa a nevét Balog Mária földbirtokosnőről kapta, Nagyunyom a falu alatt futó, római eredetű alagútról – elbeszélésük szerint.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község legrégebbi családai: Babos (a legrégebbiek közül valónak tartják), Bazsó, Kiss, Patona, Bán, Németh, Tóth, Székely, Móricz, Virág, Szijj. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz hasonló falunak leginkább Balogfát tartják, amely csatlakoztatása után is elkülönült Nagyunyomtól, maguk külön faluként tartják számon. Ezen kívül Kisunyomot, Sorokújfalut, amelyeknek közös jegyzősége van és egy egyházi körzetbe tartoznak Balogunyommal. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut az „Alpok nyúlványának”, a „Kisalföld legcsücskéjének” tartják, mivel a faluval végződik a Kisalföld és kezdődik az Alpokalja. (1,2,3,4,5) A tájat az ott folyó két patakról Sorokmellékének, Perintkörnyékének nevezik. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységet, vidéket nem tudtak megnevezni. Kivétel: Őrség (!). (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Sorokpolány arról híres, hogy templomnak Nádasdy volt a kegyura. (1) Ják templomáról és fazekassága által híres. (2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A környék csúfolta Balogunyomot, mert: Az unyomiak igen szerették a nokedlit. (1) Mikor kigyepesült a templom tornya az unyomiak a bikát felvezették, hogy legelje le. (1) Az unyomiak csúfolták Balogfát, mert: „Héraháza, Balogfa belefér egy fazékba”, mert sokkal kevesebb házból állt, mint Nagyunyom (1,2,3,4,5) „Kisunyom, Nagyunyom, ha megunom otthagyom”. (3) A jákiak a balogunyomiak szerint megették a muri máját, így ők a murimájasok. (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szórványosan házasodtak más falvakból, főként Kisunyomból, Jákról, előfordult Rumból, Toronyból, Búcsúból és a környék más falvaiból is. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyre, ahol állat és kirakodó vásár volt (augusztusban és ősszel), Zalaegerszegre (régen aprószentekkor, később minden hó 2. keddjén), Körmendre (Gergely napkor, Szent Ivánkor, Luca napján).
b) Piacra:
Szombathelyre (kedden és pénteken), Körmendre ritkán, csak újabban (hétfőn).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nagyunyomban volt búcsú régen Pünkösd napján és Mindenszentekkor, Balogfán Áldozócsütörtökön. A két falu egyesítése után a búcsút Áldozócsütörtök utáni vasárnap tartják.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, a Mária kegyhely és a szent kút. Mária napkor (szeptember 12.) vagy az azt követő vasárnap tartották. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból régen nem igen jártak el munkába, a Sorokmajorba vagy a Rankuti cukorgyárhoz jártak, ezen kívül kapások, napszámosok, de csak alkalmilag, és maxiumum 10-15-en. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba inkább jöttek munkát vállalni, mint a faluból mentek volna. Leginkább Péterfáról jártak, valamint Halogyról is: a cséplőgép mellé „masinálni”, valamint a Sényi (később Sallai) birtokra. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A helybeliek eladásra nem készítettek semmit, csak saját használatra. (1,2,3,4,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Jákon készített cserépedényeket használtak, amelyeket Szombathelyen vettek. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban kevés vándorárus fordult meg Szombathely közelsége miatt. Előfordult: drótostót (1,2,3,4,5), sparheltet javító vándor lakatos (1), ablakostót (1,2,3,4,5), edényfoltozó (4,5), borárus (4,5), bosnyák, aki borotvát és kést árult (1), zsidó, aki az első világháború után rőfösárut árult (2,3), valamint „erdélyiek”, azaz batyus cigányok, akik használt ruhát árultak 4,5). 1930 előtt jártak főként. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ablakostót, vándor lakatos, drótostót, bosnyák, zsidó,erdélyiek.
d) Mit árultak?
Borotvát, kést, rőfösárut, használt ruhát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybeliek szőlőtermesztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A községben Balogfán és Nagyunyomban is egy temető van, a két falu egyesítése óta is külön temetkeznek. Valamint Héraházán volt temető, de ez megsemmisült.(1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom mellett 1988(?)-ban egy egész csontvázat találtak. (1) A templom mellett, a tanító háza udvarán a kút ásásakor egy tömegsírra leltek, amelyből csontok, koponyák, régi huszársarkanytú, kardok kerültek elő. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepe nem volt (1,2,3,4,5)