„Balozsa” változatai közötti eltérés
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
a (→3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?) |
||
| 341. sor: | 341. sor: | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
| − | + | Régen nem ették meg, csak mióta volt a háború és jobbra-balra jártak a népek. (1) | |
| + | A legnagyobb vitamin volt, mindig ették. (2) | ||
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ||
A lap 2014. május 29., 11:26-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Lakner Ferenc, 1906 |
| (2.) Kemény István, 1909 | |
| (3.) Bíró Jánosné, 1909. Szemenye | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Meggyeskov%C3%A1csi |
| weboldal: | http://www.meggyeskovacsi.hu/hu/koszonto |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A községről érdemi hagyomány nem került elő. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Porpáciak, Titusz, Szép, Dénes, Fábián, Gyergyó. (1) Kóbor, Horváth, Tamási, Kemény. (2) Titusz, Kemény, Fábián, Bíró. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt nagy számú beköltözés. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1959-65 között, akik nem találtak munkát a TSZ-ben. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kovácsi, Rum, Csempeszkopács. (1) Kovácsi, Rum. (2) „Itt a Rába-mentén hasonlóak a falvak.” (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Rába-mente: Rum, Kovácsi, Ikervár, Körmend. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
„Nem igen tudnak ilyent. Vidékre nem nagyon jártak.” (1) Hegyhát: Egervölgy, Bejcgyertyános, Szemenye, Pereszteg. (2) Hegyháti falvak: Szemenye, Pereszteg. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Ikervár: jó verekedő hely volt. (1) Zsennye: ott vannak művészek. (2) Nem tud ilyet. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Cigány községnek hívták, mert sok cigány volt. (1) Nem tud ilyet. (2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az egyik ment a másik jött Sótonyból, Kovácsiból, Rumból, Gutaházáról. (1) Sótony, Kovácsi, Újlakból, a Hegyhátról. (2) Rábántúlról is, Hegyhátról. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum minden negyedévben. (1,2,3)
b) Piacra:
Sárvár hétfőn, Szombathely kedden, Vasvár szerdán. Gabona, malacok, élelmiszer. (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Mindenhová a környéken. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Cell: Mária nap, Vasvár: Nagyasszony napja. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A falubeliek a majorokba jártak summára, cselédeskedni, télen favágásra. Volt esztendő, hogy Zalába is elmentek summára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek mások ide dolgozni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
d) szövőbordát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
e) favillát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
f) fagereblyét
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
g) faboronát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az adatközlők csak arra emlékeztek, hogy a cserépedényeket a rumi vásárban szerezték be, és hogy Vasvár mellől hozták. Előfordult, hogy helybe is hoztak. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tyukász Sopronból, malackereskedő, üvegesek, köszörűsök, meszesek, drótosok, paprikások Alföldről, bosnyákok csak a rumi piacon. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Sopron, Alföld (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
tyukász, malackereskedő, üveges, köszörűs, meszes, drótos, paprikás, bosnyák (1,2,3)
d) Mit árultak?
malac, mész, paprika (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Hegyháton volt sokaknak szőlőjük, Egervölgyén, Kámban, Újlakon. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Balozsának mindig egy temetője volt a mai. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használták. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A faluban géppel vetettek. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A gereblyés kaszacsapót használták: "grábláskaszának" hívták. A hajmókot is ismerték: "kajmóknak” említették. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A kérdezett kévekötőt nem ismerik. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból egyaránt 20 kévét raktak. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az összerakott kereszteket nevezték így. Meghatározott volt, hogy 5-6 keresztnél több nem kerül egy kepébe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. 155 cm felett, 180 cm alatt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat volt, még akkor is, ha idegenből jött a masina. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Néhányan másodvetésnek, 1945 után szűnt meg. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években lett általános. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, majd szétverték, s boglába rakták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
rúdszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A nyárfa leveleit, ősszel gereblézték össze, csaritnak nevezték. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használták, szügyellő néven. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekérrel is mentek a lakodalomba, a kocsival az urak jártak, a szekéren a parasztok. (1) Kocsi a nagyobb uracska parasztoknak volt, ha elment valahova abba fogott be. Trágyát, szalmát nem tettek bele. (2) Nem volt nagy különbség, inkább a módosság számított. (3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3-6 m között volt a hossza, a vendégoldalt csak az uradalomban használtak. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul rudazókötéllel és csigával húzták le. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Elől, hátul zárt volt, akkorára fonták, mint a szekér, az ülést is belefonták. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azt, amelyik fúrt, egyébként nem. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, indulj!(1) Néven, indulj!(2)
b) terelik jobbra
Hé!(1) Hajszás!(2)
c) és balra
Neide!(1) Csális!(2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám (cuppogtatva). Coca ne. Kese ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipi. Pipi ne. Pitye, pitye. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz le! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiloló. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az fekvő rokkát használták. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?
A majorokon kívül nem volt. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Három sövényház volt a faluban, az 1930-as években bontották le. (2) Csak tömős és vályogfalu házak voltak a faluban. (1,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az 1920-30-as években kezdték el átépíteni, a legtöbb helyen „szétdöncölték” a házat és újat építettek helyette. (1,2) Általában felpadlásolták. (3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek külön bejárata volt, ezek „folosóról” nyíltak. (1) A konyhának és kamrának volt külön bejárata, a szobák a konyhából két oldalra nyíltak. A kanászházaknál volt, hogy tornácról nyílt minden helyiség. (2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A vályogházak voltak mestergerendások, később már csak a melléképületek épültek így (pl. pajták). (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Mindenhol az volt, még a nagyapja építette a múlt században. (1) 11 éves volt, amikor építették. (2) Nem emlékszik. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1945 után kezdték építeni az ilyen házakat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen, de már nincs. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Belülvetős kemencék voltak, nyílásuk 60 cm magasan volt a földtől. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Általában keresztpajtákat építettek, de régebben voltak L alakú pajták is („kalabókás” pajta). (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fülébe dugva használták. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A répát ecettel, gyalulva savanyították. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát szelve savanyították. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960-65 óta nem sütnek odahaza. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A vesszőíves volt a gyakoribb, de az csillagost is ismerték. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
3-5 literes, fül nélküli dongás vajköpülőt használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használták. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Csak hajdinakalácsot sütöttek belőle. (1) Nem készítettek belőle ételt. (2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és b) fonott kalácsot, vert perecet és kuglit készítettek. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Jobban a háború óta. Nem ismerték itt falun az ilyet. (1) Még az öreganyja idejében tanulták meg. (2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Régen nem ették meg, csak mióta volt a háború és jobbra-balra jártak a népek. (1) A legnagyobb vitamin volt, mindig ették. (2)
