„Balozsa” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?) |
a (→2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.) |
||
| 216. sor: | 216. sor: | ||
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | 3-6 m között volt a hossza, a vendégoldalt csak az uradalomban használtak. (1,2,3) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
A lap 2014. május 29., 10:23-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Lakner Ferenc, 1906 |
| (2.) Kemény István, 1909 | |
| (3.) Bíró Jánosné, 1909. Szemenye | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Meggyeskov%C3%A1csi |
| weboldal: | http://www.meggyeskovacsi.hu/hu/koszonto |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A községről érdemi hagyomány nem került elő. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Porpáciak, Titusz, Szép, Dénes, Fábián, Gyergyó. (1) Kóbor, Horváth, Tamási, Kemény. (2) Titusz, Kemény, Fábián, Bíró. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt nagy számú beköltözés. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1959-65 között, akik nem találtak munkát a TSZ-ben. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kovácsi, Rum, Csempeszkopács. (1) Kovácsi, Rum. (2) „Itt a Rába-mentén hasonlóak a falvak.” (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Rába-mente: Rum, Kovácsi, Ikervár, Körmend. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
„Nem igen tudnak ilyent. Vidékre nem nagyon jártak.” (1) Hegyhát: Egervölgy, Bejcgyertyános, Szemenye, Pereszteg. (2) Hegyháti falvak: Szemenye, Pereszteg. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Ikervár: jó verekedő hely volt. (1) Zsennye: ott vannak művészek. (2) Nem tud ilyet. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Cigány községnek hívták, mert sok cigány volt. (1) Nem tud ilyet. (2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az egyik ment a másik jött Sótonyból, Kovácsiból, Rumból, Gutaházáról. (1) Sótony, Kovácsi, Újlakból, a Hegyhátról. (2) Rábántúlról is, Hegyhátról. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum minden negyedévben. (1,2,3)
b) Piacra:
Sárvár hétfőn, Szombathely kedden, Vasvár szerdán. Gabona, malacok, élelmiszer. (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Mindenhová a környéken. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Cell: Mária nap, Vasvár: Nagyasszony napja. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A falubeliek a majorokba jártak summára, cselédeskedni, télen favágásra. Volt esztendő, hogy Zalába is elmentek summára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek mások ide dolgozni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
d) szövőbordát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
e) favillát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
f) fagereblyét
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
g) faboronát
Csak saját használatra készítették. (1,2,3)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az adatközlők csak arra emlékeztek, hogy a cserépedényeket a rumi vásárban szerezték be, és hogy Vasvár mellől hozták. Előfordult, hogy helybe is hoztak. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tyukász Sopronból, malackereskedő, üvegesek, köszörűsök, meszesek, drótosok, paprikások Alföldről, bosnyákok csak a rumi piacon. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Sopron, Alföld (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
tyukász, malackereskedő, üveges, köszörűs, meszes, drótos, paprikás, bosnyák (1,2,3)
d) Mit árultak?
malac, mész, paprika (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Hegyháton volt sokaknak szőlőjük, Egervölgyén, Kámban, Újlakon. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Balozsának mindig egy temetője volt a mai. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használták. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A faluban géppel vetettek. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A gereblyés kaszacsapót használták: "grábláskaszának" hívták. A hajmókot is ismerték: "kajmóknak” említették. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A kérdezett kévekötőt nem ismerik. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból egyaránt 20 kévét raktak. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az összerakott kereszteket nevezték így. Meghatározott volt, hogy 5-6 keresztnél több nem kerül egy kepébe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. 155 cm felett, 180 cm alatt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat volt, még akkor is, ha idegenből jött a masina. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Néhányan másodvetésnek, 1945 után szűnt meg. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években lett általános. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, majd szétverték, s boglába rakták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
rúdszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A nyárfa leveleit, ősszel gereblézték össze, csaritnak nevezték. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használták, szügyellő néven. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekérrel is mentek a lakodalomba, a kocsival az urak jártak, a szekéren a parasztok. (1) Kocsi a nagyobb uracska parasztoknak volt, ha elment valahova abba fogott be. Trágyát, szalmát nem tettek bele. (2) Nem volt nagy különbség, inkább a módosság számított. (3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3-6 m között volt a hossza, a vendégoldalt csak az uradalomban használtak. (1,2,3)
