„Bagod” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2. Termelés, munka) |
a (→3. Ház és háztartás) |
||
| 257. sor: | 257. sor: | ||
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | A település mindig itt volt, betelepülés nem volt a faluban, külön álló házcsoportok sem. (1,2,3) | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | 1962-ben lebontották az utolsó boronaházat. (1,2,3) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
| − | + | A szoba és a konyha közti falba építették a kéményt. (1,2,3) | |
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ||
| − | + | A ház valamennyi helyisége a pitvarba nyílt, néhány módosabb háznál volt zárt előtér, ahonnan 1 szoba, s konyha és a kamra nyílt, az ún. hátsó szoba a konyhából. (1,2,3) | |
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ||
| − | + | Volt mestergerenda. (1,2,3) | |
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | Emlékezetük előtt, a szüleik elbeszélése szerint még a századforduló előtt. (1,2,3) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
| − | + | A századforduló előtt. (1,2,3) | |
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | ||
| − | + | Több háznál is volt ilyen, volt mázas és máztalan szemes kályha is, de már nincs. (1,2,3) | |
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ||
| − | + | 60-70 cm magas padkára. (1,2,3) | |
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | ||
| − | + | Volt torkos és lecsapott végű pajta, de L alakú nem. (1,2,3) | |
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ||
| − | + | Nemleges. (1,2,3) | |
===3.12.=== | ===3.12.=== | ||
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ||
| − | + | Sem tarlórépát nem savanyítottak egészben, törkölyt nem használtak. (1,2,3) | |
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ||
| − | + | Sem káposztát nem savanyítottak egészben, törkölyt nem használtak. (1,2,3) | |
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
| − | + | A 60-as évek végén. (1,2,3) | |
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ||
| − | + | Hosszú és csillagalakú is volt. (1,2,3) | |
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ||
| − | + | Használtak. (1,2,3) | |
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
| − | + | Kétfülü volt. (1,2,3) | |
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
| − | + | Gánicát készítettek: a hajdina lisztet megpirították, forró vízzel felöntötték és zsírt öntöttek rá. (1,2,3) | |
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ||
| − | + | Kétágú perecet sütöttek. (1,2,3) | |
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Az 1920-as évektől kb. 10 % hagyma, 20 % paradicsom, 70 % paprika. (1,2,3) | |
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
| − | + | Paprikát és paradicsomot nyersen csak 1938-46 óta ettek. (1,2,3) | |
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ||
| − | + | „Szemetes kenyeret” ami abból állt, hogy a kenyértésztába megfőzött és összeaprított aszaltgyümölcsöt dagasztottak, s a levével dagasztották a tésztát. Ma is sütik. (1,2,3) | |
===3.22. === | ===3.22. === | ||
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====b) Hány szélből készült?==== | ====b) Hány szélből készült?==== | ||
| − | + | 3 szeles gatyát viseltek. (1,2,3) | |
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ||
| − | + | 1970-es évekig. (1,2,3) | |
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ||
| − | + | Nem volt szokás. (1,2,3) | |
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ||
| − | + | 1950 körül. (1,2,3) | |
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ||
| − | + | Időseknél ma is szokásban van. (1,2,3) | |
==4. Család, közösség, világkép== | ==4. Család, közösség, világkép== | ||
A lap 2014. május 28., 19:22-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Bagod, 1985. október |
| Adatközlők: | (1.) Kiss András, 1905. |
| (2.) Tornyos Pál, 1905. | |
| (3.) Palkovics Jánosné, 1906. | |
| Gyűjtötte: | Bicsák Istvánné |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Bagod |
| weboldal: | http://www.bagod.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu történetéről nem igen tudnak. A templom környékén a felújításkor temetőt találtak, melyből megállapítható, hogy a középkorban is volt itt település. Hogy honnan származnak, azt sem tudják. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kovács, Devecser, Fatér, Kiss. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Zalaszentgyörgy, Zalaháshágy, Egervár, mert hasonló nagyságúak, fekvésük is azonos. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik tájegységbe. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség: Velemér, Őriszentpéter, Viszák, Szaknyér, Kis- és Nagyrákos. Hetés: a Kerkától délre eső falvak. Göcsej: a Zala és a Kerka közötti falvak. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Búcsúszentlászló: híres a búcsújáról, Egervár a Nádasdyék váráról. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut, más faluról nem tudnak ilyet. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak Apátfáról, Zalaszentgyörgyről, Zalaboldogfáról jelentős számban. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszeg, Zalalövő, Körmend, Csesztreg
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaszentgyörgy, Zalaboldogfa
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 8., Búcsúszentlászló június 27., Csatár augusztus 15 és szeptember 8 vagy 12. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásmunkára nem jártak el. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Vendek és tótok aratni nagyobb számban. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját használatra készítettek. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Velemériektől, gödörháziaktól a zalalövői vásáron. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások, meszesek, kosarasok, üvegesek, drótosok. 1955 után nem jártak, kivétel a meszes, az ma is jár. (1,2,3
b) Honnan jöttek?
n. a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
n. a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Boncodföldén, Zalaboldogfán és Szentpálban. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A jelenlegi újtemetőn kívül a templom körül volt régen a temető, innen a templom helyreállításakor kerültek elő csontok. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szentkereszt felmagasztalása szeptember 14-én pestis ellen. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két- és háromlevelűt is. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel és géppel is vetettek. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Kézzel és géppel is vetettek. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villát használtak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét egy keresztbe, 4,5,6,7, keresztet kepébe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
5-6-7 kereszt összerakva a kepe. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180 cm hosszú. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után megszűnt. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1938-40 körül. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elhintik, forgatják, ágylásba majd petrencébe (boglyába) rakják. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Szénáskosárban (buritóban). (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszög (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták a levelet almolásra tavasszal sokan. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal sokan. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak láncot, most nyakló szíjat. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér a teherhordó volt, kocsi a parádésabb, személyszállító. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-4,20 m. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel, mást nem használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ívelt volt a saroglya. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
3 oldala és alja volt. Az oldalak a szekér oldalának dőléséhez igazodtak, egyet vagy kettőt használtak. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Egyet vagy kettőt használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azt a tehenet vagy ökröt patkolták, amelyik menés közben fúrt a lábával. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, na!
b) terelik jobbra
Nejde hakk!
c) és balra
Nejde hikk! A becce nevet böcce-ként ismerik, de csak az istállóban használják. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne, ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kutyám esz, ne! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiloló, sulyok. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n. a.
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A település mindig itt volt, betelepülés nem volt a faluban, külön álló házcsoportok sem. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1962-ben lebontották az utolsó boronaházat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szoba és a konyha közti falba építették a kéményt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A ház valamennyi helyisége a pitvarba nyílt, néhány módosabb háznál volt zárt előtér, ahonnan 1 szoba, s konyha és a kamra nyílt, az ún. hátsó szoba a konyhából. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerenda. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Emlékezetük előtt, a szüleik elbeszélése szerint még a századforduló előtt. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A századforduló előtt. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Több háznál is volt ilyen, volt mázas és máztalan szemes kályha is, de már nincs. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
60-70 cm magas padkára. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos és lecsapott végű pajta, de L alakú nem. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nemleges. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Sem tarlórépát nem savanyítottak egészben, törkölyt nem használtak. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Sem káposztát nem savanyítottak egészben, törkölyt nem használtak. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as évek végén. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Hosszú és csillagalakú is volt. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Kétfülü volt. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Gánicát készítettek: a hajdina lisztet megpirították, forró vízzel felöntötték és zsírt öntöttek rá. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Kétágú perecet sütöttek. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1920-as évektől kb. 10 % hagyma, 20 % paradicsom, 70 % paprika. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát és paradicsomot nyersen csak 1938-46 óta ettek. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
„Szemetes kenyeret” ami abból állt, hogy a kenyértésztába megfőzött és összeaprított aszaltgyümölcsöt dagasztottak, s a levével dagasztották a tésztát. Ma is sütik. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
n. a.
b) Hány szélből készült?
3 szeles gatyát viseltek. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1970-es évekig. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem volt szokás. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
1950 körül. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Időseknél ma is szokásban van. (1,2,3)
