„Apátistvánfalva” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 27., 19:15-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Újbalázsfalva (Otkaufci, valamikor külön falu volt, aztán egyesült Apátistvánfalvával). A Rigó-hegy arról kapta a nevét, hogy ott sok rigó volt. „A háború előtt én is rigásztam. Akkor más kereseti lehetőség nem volt, jól jött a pénz.” (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai ház-neveikkel együtt (az egy házban lakók kapták ezeket): Doncsecz (Glasini), Koszár (Stoutjini), Bedi (Bedene), Doncsecz (Forgyane), Orbán (Kozaurine), Kozó (Zverjine), Németh (Graberne), Doncsecz (Magyarné), Kolács (Györjövé), Horváth (Robáné, Klosiné). Régen benősültek: Mesics (Farkasfa), Doncsecz (Orfalu). (5,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Más nemzetségűek csak páran települtek be, inkább szlovének jöttek, de csak akkor, ha volt üres ház. (5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1960-ban költöztek el, innen nagyobb számban, mert építkezési tilalom volt a faluban, főleg Szentgotthárdra. (5,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falvak, ahol szintén szlovénül beszélnek: Orfalu (Andovca), Vércia pa Ritkarovci (Kétvölgy), Slovénska vés (Rábatótfalu), Sakalaufca (Szakonyfalu), Dolénji Sanik (Alsószölnök), Gorénji Sanik (Felsőszölnök). Ezt a hét községet közösen így hívjuk: Rábska dolina, Slovenska okroglina, Slovenska krajina. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szomszédos vidék az Őrség. Farkasfa már nem szlovén község. (2) A vendvidékhez tartoznak. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Szomszédos vidék az Őrség. Farkasfa már nem szlovén község. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községről nem beszéltek. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A többi szlovén az apátistvánfalvaiakat és környékbelieket a „bákardje” szóval csúfolják, a szakonyfaluiak és a tótfaluiak. A tótfalusiaknak azt mondjuk: „slovénstji püter” (szlovén korsó). A gyárban sokszor csúfolták így egymást. (1) Igen, csúfolták a falut: Balázsfalviak zsírospofájúak! Szlovénül: Otkavci masni gaubci. (A falu korábbi nevei között szerepelt Újbalázsfalva. Névváltozások: Börgölin, Újbalázsfalva, Apátistvánfalva II., Apátistvánfalva.) (7,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen nem házasodtak más falvakból, csak azóta, mióta a fiatalok gyárakba járnak dolgozni. A jövendőbeli nemzetisége ellen nem volt kifogásuk a szülőknek, inkább a vagyoni helyzetét és a vallását nézték. A más vallásúval való házasságot ellenezték. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéterre (par Pétra), Körmendre (f Karmadin) és Szentgotthárdra (v Váras) jártak.

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvárra jártak. Az apátistvánfalviak, permiseiek és orfaluiak együtt mentek, a „voj” – előimádkozó vezetésével. A ritkaháziak a felsőszölnökiekkel mentek. (1,2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Idénymunkára Dávidházára, Senyeházára, Baranya, Fejér megyébe jártak sokan. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek idénymunkások. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak saját használatra vagy szomszédnak, rokonnak, eladásra nem. (Dobroma padáši – jó barátnak) (1,2)

a) kocsikasokat

A faluban Lovenyák Imre tud kocsikast (koš) fonni. (1,2)

b) vesszőkosarakat

Többen fonnak fűzfavesszőből kosarat, vékát, zsombort (kosara, darvénka, karbüla). (1,2)

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

Fából készült gereblyét (grable) Ropos Károly tud csinálni. (1,2)

f) fagereblyét

Fából készült villát (vile) Ropos Károly tud csinálni. (1,2)

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedéyneket helybeli fazekastól, Kürnyek Károlytól vásárolták, aki már meghalt. Permisén (na Vérica – Kétvölgy része) ma is dolgozik fazekas. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok nem jártak a faluban. Jártak viszont tojás és alma felvásárlók, kb. 40 évvel ezelőtt, 50 éve. Később a szakszövetkezet vásárolta fel a tojást és almát. (1,2)

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőhegy nem volt a falu határában. Tíz évvel ezelőtt még minden háznál volt lugas. (1)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak egy temető van a faluban, a templom mellett, mindig is itt volt. (1)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Plébániájukhoz tartozik még Orfalu és Permise (Kétvölgy része). Ritkaháza (Kétvölgy része) Felsőszölnökhöz tartozik. Valamikor Szakonyfalu és Tótfalu is hozzájuk tartozott. 1981-től ezek az alsószölnöki plébániához tartoznak. A templom védőszentje Szent István apát, a búcsú október 17-én van, régen gesztenyevásárt is rendeztek ezen a napon. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között nem használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 boronát, mindig csak egyet. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Még ma is kézzel vetnek, csak egy embernek van ma a faluban vetőgépje. (A 2. sz. adatközlőnek). (1)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Még ma is kézzel vetnek. (1)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak egy embernek van ma a faluban vetőgépje. (A 2. sz. adatközlőnek). (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás kaszacsapót használták a faluban az adatközlők emlékezete óta (háromágú villa – vile). A 70-es évek elejétől fűkaszával aratnak. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, de nem azért, hogy a sarlót dugják bele, hanem, hogy madzagot fűzzenek bele és azzal fölakasszák. Már a szülei is kaszával arattak, a nagyanyja (baba) mesélte, hogy ők sarlóval arattak. Van, aki ma is használja kötözéshez a kévekötőfát (klín). (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából 18 kévét raktak egy keresztbe (križ), rozsból 22-öt. Búzából azért csak 18-at, mert 22-ből túl nagy lenne a kereszt és a szél fölborítaná. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nálunk keresztet raknak, magyar módra (po vogrskon), a felsőszölnökiek kepét (bak) raknak, német módra (po nénskon). Kevés gabonát termszetenek Apátistvánfalván, mert a szarvasok mindent megesznek. „A vadkár helyett az adónkat engednénk el inkább. Így nem érdemes gazdálkodni. 50 ezer forintba került a hétsoros drótkerítés, amit aföldem körül húztam két éve. Azt is tönkretették a vadak, de vadkárt a mai napig nem kaptam. Most farkaskutya (vucak) őrzi a földem egy részét. Régebben 120-160 kereszt búzánk is volt, és még hozzá zab, kukorica. Ma már kukoricát sem tudunk termeszteni a vadak miatt.” (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyelének hossza: 180 cm. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a munkásokat a szomszédság köréből, kölcsönösen segítettek egymásnak – „vissza kellett szolgálni” (nazáj so zaslüzili). (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A szalmát villával (z vilé) hordták kazalba a faluban. A nyársat és elevátort csak a magyaroknál látták, idénymunkán. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina (dejna) termesztésével 1945-ben hagytak fel, amikor a terület vadvédelmi területté vált, mert a szarvasok nagyon szerették. Ma egy gazda vet be még minden éven egy földet hajdinával (Docsecz Imre), amit takarmánynak használ. Étkezésre azért nem tudják használni, mivel nincs a közelben malom, ahol megőrölhetnék. (1,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem ismeretes. Kapával ültetik. (z motkof sejkamo, pa tak núta löjcamo). Kapával vágják a gödröt és beledobálják. Csak keveset termesztenek. Sok a krumplibogár. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

b) a rendet szétterítve, forgatva. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A hajdiván nevét, alakját ismerik – „locné”. Itt nem használták, Felsőszölnökről ismerik, azzal hordták az erdőben egy kupacra az alomnak való falevelet. Itt a fűhordóruhát ismerik (prt). „Da so nástalo gráblali v gausca” (amikor almot, falevelet gereblyéztek az erdőben) akkor is a fűhordólepedőt használták. Ma már sok a széna és inkább szénát és szalmát használnak alomnak, nem falevelet. Falevél már nincs az erdőben, mert a vaddisznók mind széttúrják. Régen a teheneknek falevéllel almoztuk, a disznóknak szalmával, vagy semmivel. Ha kövérek voltak, nem fáztak. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

A rudat rögzítő szeg neve: klín. (1)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n. a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

a külső szegek: djamak (dj=gy) (1)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Régen mindenki használta almozáshoz a fák leveleit. Ma a vaddisznók széttúrják az erdőben a falevelet, meg van sok széna, azzal almoznak. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A lovasszekény fékezéséhez zablát (cügli) használtak. (3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Ua. a neve: kaula. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

n. a.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötélen kívül nincs más eszköz. Neve: vauza. Nyomórúd: zrd. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája (suber) egyenes. (3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A hátolatlan fűzfavesszőből készült kocsikas (kos) a szekér hátuljától a szekérderék közepéig ér. Háta fölül enyhén ívelt. (1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

n. a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Általában a puha patájú vonó marhát patkolták, de másképpen, mint a lovat. Addig rajta maradt a patkó, amíg le nem kopott. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

„Duginjek”: fejőedény neve. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, hone!

b) terelik jobbra

Ca!

c) és balra

Hájst! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne coci, ne... no coci, ne! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipi, pipipipi, pipi... (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén hívják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

a) trlica (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?