„Békás” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 252. sor: | 252. sor: | ||
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
| − | + | Kendertörőt (kézzel mozgatós). A faluban a gerebent nevezik tilalónak. (2,3,4) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | fekvő rokkát (2,3,4) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
| − | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt | + | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu? === |
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | Nem tudnak erre a kérdéskörre válaszolni. Karakóházának hívták régen, csak azután lett Békás. (3) | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | A 20-as években bontották le az utolsó sövényfalú házat. Már arra sem emlékezik, hogy ház volt-e vagy mellékhelyiség. (3) | |
| + | A többiek nem emlékeznek sövényfalú házra. Már a század elején is építkeztek egyházaskeszői és szergényi kőből. A házak zöme tömés volt. A 30-as évektől építkeztek téglából. (1,2,3,4) | ||
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
| + | A kéményt lebonották. A zártkéményt a közfalra rakták. Általában a fele bele volt süllyesztve a falba. (1,2,3) | ||
| + | „Zárt kémény mindig volt, amióta az eszemet tudom.” (1) | ||
| − | + | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | |
| − | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány | + | Az egysoros házaknál volt gádor. A konyháról lehetett bemenni a szobába, de olyan is volt, hogy a szobaajtó a gádorra nyílt. A kamra nyílhatott a gádorról vagy a konyháról egyaránt. Emlékeznek még kémény nélküli füstöskonyhára. A faluban voltak kétlakásos cselédházak is. (1,2,3,4) |
| − | + | ||
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ||
| − | + | Keresztmestergerenda volt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4) | |
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | A 20-30-as években már kezdték kidobálni a falsporhelteket. Helyette csíkósporheltet vettek. (1,2,3,4) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
A lap 2014. május 27., 10:38-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. március |
| Adatközlők: | (1.) Tüske Sándor, 1911. |
| (2.) Horváth István, 1916. | |
| (3.) Horváth József, 1914. | |
| (4.) Tüske Jenő | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s_%28Magyarorsz%C3%A1g%29 |
| weboldal: | http://www.bekas.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A Békási családtól származik. (1) Így hívták az uraságot is, Békási, Békássy. (2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Hári (amerikiás Hárik), Szóka, Tüske, Horváth (több ág), Németh, Mógor (több féle), Papp (amerikások), Nagy, Varga. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A cselédmozgást említik. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A század elején Amerikába mentek a faluból néhányan. Ők hamarosan vissza is jöttek. „A háború után mind elmentek a fiatalok.” (1) 15-16 férfi ment el a faluból a TSZ megalapításakor. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Mezőlakra jártak templomba. Vallásilag Nyárádhoz tartoztak. 1906-ig Mihályházához tartoztak jegyzőség szerint (Mezőlak is ide tartozott). „Mindig csatlós falu volt.” (4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
„Itt van a Kisalföld széle, a Bakony széle, a Kemenesalja széle.” Egyik vidékhez sem sorolják magukat – „nincs jellege a falunak”. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kemenesalja: a faluhoz legközelebb eső faluk: Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Simonyi. Kisalföld: Marcaltő, Egyházaskesző, Nagygörzsöny (ma Nemesgörzsöny), Szerecseny, Gecső. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kónyi bika haram ám! Brekekefalviak – így hívták a kemeneshőgyészi gyerekek az ittenieket. Vaszaron behúzták a csizmába a langallót. Mihályházán kányás búcsú volt – korán volt az évben, nem volt még másik hús. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A két háború közötti időszakban gyakoribb volt még a falun belüli házasság. Mihályházáról, Mezőlakról, Kemeneshőgyészről, Magyargencsről kerültek lányok a faluba. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
n.a.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Az uradalomba jártak Vas és Zala megyéből. 30-40 ember is volt vidékről 3-4 hónapra. Jöttek Csehiből, Csákánydoroszlóból, Bazsiból, Kondorfáról, Zalaszántóról. A távolabbi vidékekről 6 hónapra is jöttek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Pápán vették az ilyesmiket. Egy-két ember csinált ilyeneket saját szükségletre. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Pápán vették a piacon. (1) Pápán vették a vásárban vagy üzletben. (2,3) Somlóvásárhelyi fazekasok árulták. (4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Ritkán, de jártak somlóvásárhelyi fazekasok a faluban. Szekérrel jöttek. A Bakony felvidékről jöttek kaszanyeleket, söprűt árultak. Teveliek zsombort, vékát, kosarat árultak. Ugodról meszes jött. Szegedi paprikások is jártak a faluban. Tikász – Lipi zsidó. Vándorcigányok – köszörűs, edényfoltozó, drótos-tót. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Somlóvásárhely, Bakony, Tevel, Ugod, Szeged (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
fazekasok, meszesek, paprikások, tikász, köszörűs, edényfoltozó, drótos tót (1,2,3,4)
d) Mit árultak?
cserépedény, kaszanyél, söprű, zsombor, véka, kosár, mész, paprika (1,2,3,4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt a falunak szőlőhegye. A falu határa az uradalomé volt. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy működő temetője van/volt a falunak. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettes vasfogast használtak. A háromlevelűt magtakarónak használták. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
ritkább (2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Inkább már géppel vetettek – az 50 %-a géppel. (2,3) 5 vetőgép volt a faluban – 20 %-a géppel. (4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A hajmókot használták, takarónak mondják. (2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Bele lehetett dugni a sarlót, később már nem volt ilyen. (2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Zabból és árpából 13 kévéből rakták a keresztet. Búzából, rozsból 17, 18, 19 és 21 kévéből is raktak keresztet. A 21-es valószínűleg a legrégibb. (3) Papkévét mondanak a felső, takarókévére. (2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
3-4-5 kereszt ment bele egy kepébe. Nem meghatározott, függött a termés minőségétől és a föld szélességétől. (2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180-200 cm. (2,3) 170 cm. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részes cséplők voltak a gépek mellett. A faluban nem volt cséplőgép. (2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. Voltak már eleváterek a gépek mellé, de nem fértek be az udvarokba. (2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1928-ban a jég elverte a termést, akkor vetettek hajdinát. Egyébként nem. (2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as években már eke után vetették. Nem volt elterjedt. (4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb egy-két nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe hordták, majd petrencefákon boglyákba hordták össze a szénát. Egy boglyába 4-5 petrence ment bele. (2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kosárban vagy villával. Tragaccsal (bakszekér). (2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafőfa (2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg, tézslaszeg (2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg (2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták a fák leveleit. „Nem volt annyi fa, hogy almozzanak vele.” A trágyába dobták a falevelet. (2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)
c) Melyik évszakban?
Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Vagy a nyaklóhoz vagy a szügyre erősítették a tartóláncot. A parasztoknál inkább szügyelőlánc volt, az uradalomban nyakló. (2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Tehenek, ökrök után szekeret fogtak be, lovak után kocsit. (2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszú oldalas szállítás nem gyakori, de volt. A hosszú zekér 5-5,5 m hosszú volt. Általánosan elterjedt, hogy rövidszekérhez karfát használtak – vendégoldalas szállítás. (2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől láncot, hátul kötelet használtak. Volt aki kampót vagy csigát használt a szekér egyik oldalán, hogy kímélje a kötelet. (2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Elől, hátul általános a saroglya használata. Enyhén hajtott volt. (2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Ünnepi kocsihoz használtak kocsikast. Kevés volt a faluban. Elől nem volt befonva. (2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha fájt a lába, az első lábak külső körmére tettek patkót a vonómarhának. (2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee, Na menjünk! (2,3,4)
b) terelik jobbra
Csálé! (2,3,4)
c) és balra
Hajsz! (2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám-ne-ne. Ne-ne-ne. (2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyum nee-nee-nee. Pipipi. (2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén. Le, Esz- le. (2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendertörőt (kézzel mozgatós). A faluban a gerebent nevezik tilalónak. (2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
fekvő rokkát (2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Nem tudnak erre a kérdéskörre válaszolni. Karakóházának hívták régen, csak azután lett Békás. (3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A 20-as években bontották le az utolsó sövényfalú házat. Már arra sem emlékezik, hogy ház volt-e vagy mellékhelyiség. (3) A többiek nem emlékeznek sövényfalú házra. Már a század elején is építkeztek egyházaskeszői és szergényi kőből. A házak zöme tömés volt. A 30-as évektől építkeztek téglából. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt lebonották. A zártkéményt a közfalra rakták. Általában a fele bele volt süllyesztve a falba. (1,2,3) „Zárt kémény mindig volt, amióta az eszemet tudom.” (1)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Az egysoros házaknál volt gádor. A konyháról lehetett bemenni a szobába, de olyan is volt, hogy a szobaajtó a gádorra nyílt. A kamra nyílhatott a gádorról vagy a konyháról egyaránt. Emlékeznek még kémény nélküli füstöskonyhára. A faluban voltak kétlakásos cselédházak is. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztmestergerenda volt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 20-30-as években már kezdték kidobálni a falsporhelteket. Helyette csíkósporheltet vettek. (1,2,3,4)
