„Adorjánháza” változatai közötti eltérés
a |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
− | + | Valamikor nádasban volt a falu. A török időkről mondájuk van: egy falubéli fiú elrablása és hazatérése. (1) A Bándi-dombon is település volt régen. (1,2,3) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
− | + | Szakál, Molnár, Csomasz, Kovács, Németh. A Takács család kovácsként került ide Takácsiból. A Kupi család is bevándorolt. (1,2,3) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
− | + | Nem tudnak betelepülésről. Azt említik, hogy a régi családok mind reformátusok voltak. A katolikus és evangélikus családok mind úgy költöztek be. (1,2,3) | |
+ | Nem tudnak betelepülésről. Azt említik, hogy a régi családok mind reformátusok voltak. A katolikus és evangélikus családok mind úgy költöztek be. (1,2,3) | ||
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
− | + | Nem volt kitelepülés. 1902 és 1914 között a férfiask Amerikába mentek dolgozni, 6-7 ember kint is maradt. Az 1800-as években egy vagy két család Erdélybe ment, de visszajöttek. (1,2,3) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
− | + | A reformátusok nagyon összetartottak. Kispirititet, Csöglét és Egeralját nevezik meg egyöntetűen. Mindegyik református és gyakoriak voltak a házasságok is. Említik még Nyárádot és Nemesszalókot. (1,2,3) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
− | + | A Marcal-mente egy részét „Bozót”-nak mondják. (1,2,3) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
− | + | Kemenesalja. Ide tartoznak: Kemenesmihályfa, Simonyi, Csönge, Tokorcs, Sitke, Alsóság, Nemeskocs. Somló vidék: Iszkáz, Karakószörcsök. (1,2,3) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
− | + | A falu híres volt a „kultúrájáról”. Dalárda működött, férfi-, női egylet. Az 1920-as évektől 1940-ig szindarabokat játszottak. A református egyháznak nagy könyvtára volt. Nemesszalókon lakott a Szalóky uraság. Ő saját költségén építette a falu templomát. Külsőváton grófok és cselédek laktak. (1,2,3) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
+ | Sági kobakok, de fehér a fogatok! Talán meszet ettetek, attól veszekedtetek! – ezt kiabálták egymásnak a gulyásgyerekek. | ||
+ | Két piriti ember egyszer berúgott Cellben. Hazafelé meg akarták úszni a virágzó hajdinát. Megúszták, mint piritiek a hajdinát. | ||
+ | Piritiek ködnek dőlnek. Nagy volt a köd a határban, erre kitalálták, hogy odébb kell tolni. | ||
+ | Pokura két (pokolra kelt), mint a csöglei könyörgés. (1,2,3) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
− | + | 1920 előtt gyakoribb volt a vidéki házasság. Utána „sok bekerült és kikerült”. A református falvakkal házasodtak: Pirit, Csögle, Egeralja. Gyakori még Nemesszalókkal és Mihályházával, szórványos Pápadöröskével, Nóráppal, Somlóvecsével. (1,2,3) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
− | + | A celldömölki vásár volt a legközelebb. Itt minden héten volt malacvásár, és minden hónap első csütörtökén nagy vásár. Jártak még Tüskevárra, Somlóvásárhelyre, Pápára, Devecserbe, Zalaegerszegre. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
− | + | Cellbe jártak. Tojást, baromfit, tejhasznot vittek. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
− | + | A refomtásu családban búcsú nem volt, csak majális. A legények elmentek Egeraljáras, Piritre, Kemenesmagasiba. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
− | + | Nem jártak a faluból. (1,2,3) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
− | + | Kismezőre (uradalom, a kérdezettek idejében bérlője volt) nyáron kapások mentek napszámba. Károlyházára (major) summások tavasztól őszig. Szórványos. A lányok szolgálni Budapestre. A celldömölki apátsági földekre és Bánhalmára kapálni. (1,2,3) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? === | ||
− | + | A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Egeraljára jöttek summások Farkasfáról. (1,2,3) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
− | + | Saját használatra szinte mindent megcsináltak. Kovács, lakatos, volta faluban. Eladásra nem készítettek semmit. (1,2,3) | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
− | + | n. a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
− | + | n. a. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
− | + | n. a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
− | + | n. a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
− | + | n. a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
− | + | n. a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
− | + | n. a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
− | + | n. a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?==== | ||
− | + | n. a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
+ | Városlődről hozták. (1) | ||
+ | Tüskeváriak árulták. Városlődiekről nem tudnak. (2,3) | ||
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
− | + | Tüskevári cserepesek edényeket hoztak szekérrel. Drótos-tótok. Köszörűsök: „Kettőért élesítik, háromért fényesítik.” Paprikások Szegedről. Zalából bort hoztak. Bakonyiak faszerszámokat. Ugodról meszesek. (1,2,3) | |
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
125. sor: | 132. sor: | ||
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
− | |||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == |
A lap 2014. május 15., 20:19-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | Adorjánháza, 1992. augusztus |
Adatközlők: | (1.) Pöör Lajosné, 1920. |
(2.) Molnár Kálmán, 1902 | |
(3.) Molnár Kálmánné, 1912, Nagyalásony | |
Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Adorj%C3%A1nh%C3%A1za |
weboldal: | http://www.adorjanhaza.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Valamikor nádasban volt a falu. A török időkről mondájuk van: egy falubéli fiú elrablása és hazatérése. (1) A Bándi-dombon is település volt régen. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Szakál, Molnár, Csomasz, Kovács, Németh. A Takács család kovácsként került ide Takácsiból. A Kupi család is bevándorolt. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. Azt említik, hogy a régi családok mind reformátusok voltak. A katolikus és evangélikus családok mind úgy költöztek be. (1,2,3) Nem tudnak betelepülésről. Azt említik, hogy a régi családok mind reformátusok voltak. A katolikus és evangélikus családok mind úgy költöztek be. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt kitelepülés. 1902 és 1914 között a férfiask Amerikába mentek dolgozni, 6-7 ember kint is maradt. Az 1800-as években egy vagy két család Erdélybe ment, de visszajöttek. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A reformátusok nagyon összetartottak. Kispirititet, Csöglét és Egeralját nevezik meg egyöntetűen. Mindegyik református és gyakoriak voltak a házasságok is. Említik még Nyárádot és Nemesszalókot. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A Marcal-mente egy részét „Bozót”-nak mondják. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kemenesalja. Ide tartoznak: Kemenesmihályfa, Simonyi, Csönge, Tokorcs, Sitke, Alsóság, Nemeskocs. Somló vidék: Iszkáz, Karakószörcsök. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A falu híres volt a „kultúrájáról”. Dalárda működött, férfi-, női egylet. Az 1920-as évektől 1940-ig szindarabokat játszottak. A református egyháznak nagy könyvtára volt. Nemesszalókon lakott a Szalóky uraság. Ő saját költségén építette a falu templomát. Külsőváton grófok és cselédek laktak. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Sági kobakok, de fehér a fogatok! Talán meszet ettetek, attól veszekedtetek! – ezt kiabálták egymásnak a gulyásgyerekek. Két piriti ember egyszer berúgott Cellben. Hazafelé meg akarták úszni a virágzó hajdinát. Megúszták, mint piritiek a hajdinát. Piritiek ködnek dőlnek. Nagy volt a köd a határban, erre kitalálták, hogy odébb kell tolni. Pokura két (pokolra kelt), mint a csöglei könyörgés. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
1920 előtt gyakoribb volt a vidéki házasság. Utána „sok bekerült és kikerült”. A református falvakkal házasodtak: Pirit, Csögle, Egeralja. Gyakori még Nemesszalókkal és Mihályházával, szórványos Pápadöröskével, Nóráppal, Somlóvecsével. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
A celldömölki vásár volt a legközelebb. Itt minden héten volt malacvásár, és minden hónap első csütörtökén nagy vásár. Jártak még Tüskevárra, Somlóvásárhelyre, Pápára, Devecserbe, Zalaegerszegre.
b) Piacra:
Cellbe jártak. Tojást, baromfit, tejhasznot vittek.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A refomtásu családban búcsú nem volt, csak majális. A legények elmentek Egeraljáras, Piritre, Kemenesmagasiba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak a faluból. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kismezőre (uradalom, a kérdezettek idejében bérlője volt) nyáron kapások mentek napszámba. Károlyházára (major) summások tavasztól őszig. Szórványos. A lányok szolgálni Budapestre. A celldömölki apátsági földekre és Bánhalmára kapálni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Egeraljára jöttek summások Farkasfáról. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Saját használatra szinte mindent megcsináltak. Kovács, lakatos, volta faluban. Eladásra nem készítettek semmit. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Városlődről hozták. (1) Tüskeváriak árulták. Városlődiekről nem tudnak. (2,3)
1.16.
Tüskevári cserepesek edényeket hoztak szekérrel. Drótos-tótok. Köszörűsök: „Kettőért élesítik, háromért fényesítik.” Paprikások Szegedről. Zalából bort hoztak. Bakonyiak faszerszámokat. Ugodról meszesek. (1,2,3)