„Ivánc” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 14., 19:15-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Ivánc, 1987. november
Adatközlők:	(1.) Benczik Ferenc, 1924. Ivánc
	(2.) Vass Teréz, 1924. Ivánc
	(3.) Subosics Ernő, 1923.
Gyűjtötte:	Benczik Gyula
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Iv%C3%A1nc
weboldal:	http://www.ivanc.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az első telepes családok a patakvölgy forrásai közé települtek. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Régi családok: Vass, Köbli, Kiss, Benczik, Tóth, Sipos. Az 1800-as évek végén költözött be: Miletics Tömördről (horvát anyanyelvű), Horváth Horvátlövőről (horvát anyanyelvű). Az 1900-as élvek elején költözött be: Szabados (Fédec) Ramocsáról. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb arányú betelepülés nem volt, a falut ma is a régi családok utódai lakják. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb arányú elköltözés nem történt. Az elvándorlásban a házasodás és a munkavállalás egyéni útjai a jellemzőek. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Leginkább hasonlónak a két tőszomszédot, Felsőmarácot és Hegyhátszentmártont tartják gazdasági adottságok és településföldrajzi szempontok alapján: kötött, mészszegény talaj, mindhárom egymással párhuzamosan három észak-déli irányú dombgerincre települt. Hegyhátszentmártont egyébként Ivánc tartozékának tekintik. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Sem őrséginek, sem hegyhátinak nem tartják magukat. (Ld. I.7.) (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: igazán csak az Őriszentpéter körüli néhány falut veszik ide: Viszák, Őrimogyorosd, Hegyhátszentjakab, Ispánk vidékieket „brevalusiaknak” hívják és ettől részben megkülönböztetik. Hegyhát: Nádastól keletre számítják. A Lugos-pataktól nyugatra (Rábagyarmat, Csörötnek, stb.) és a Rábától északra (Gasztony, Csákánydoroszló, stb.) elterülő vidéknek nincs megkülönböztető neve. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Magyarszombatfa, Velemér: gerencsérek Hegyhátszentjakab: iparosok (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ivánciakat maráciak: „Csiku, turu, lepödü, az ivánci temetű” (a szóvégi magánhangzók archaikusabb ejtésére célozva) Ivánciak viszákiakakt, ispánkiakat: gyántások, gyántás viszáki, gyántás ispánki. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Inkább a falun belüli házasodás a jellemző korábban. Gyakrabban más falvakból: Felsőmarác, Viszák, bár nem egyértelműen. Hegyhátszentmárton kevés számú lakossága miatt nem jelentős. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csákány negyedévente, Körmend havonta, Zalalövő ritkán

b) Piacra:

Körmend heti piac

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rokonokhoz

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 12., Csatár augusztus 15. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fejér megyébe 6 hónapra, Zircre 6 hétre, kevesen. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem szoktak jönni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindezeket helyben készítették, saját célra. (1,2) Kondorfán lehetett beszerezni. (3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfa, Velemér. Maguk a termelők árulták (általában búzáért) a körmendi vásárra menet. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos tótok (edényfoltozók), tekenyüsök (teknővájók). A 60-as évektől nem járnak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Magyarszombatfa, Velemér

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

A gerencsérek, köszörűsök, meszesek, paprikások, üvegesek nem rendszeresen. (1,2,3)

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma a falunak egy temetője van, két részből, egy régiből és egy újból áll, a falu déli végén. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A század elején az új templom építése közben kerültek elő csontok, amelyeket az altemplomban őriznek, közvetlenül ettől délre a mai postaépület körül szoktak csontok előkerülni. Az új templom a régi helyére épült. (1,2,3) A Lugos-patak völgyében, a „miskei legelők”-nél régen temetőre utaló nyomok látszottak. (1)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

n. a.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, a 40-es években kezdődött. Addig egytagú faboronát használtak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

90-95 %-ban kézzel (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

gépi elvétve. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Kizárólag villás kaszacsapót használtak emberemlékezet óta. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

22 kéve egy kereszt. A 2-10 összekapcsolt kereszt neve a kepe. A szám a parcella szélességétől erősen függött a keresztek esetében, 10 keresztnél többet tűzvédelmi okok miatt (villámcsapás) nem kapcsoltak össze. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2-10 kereszt. Legfeljebb szállításnál („egy kepevütel”) használták mennyiség meghatározására. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Nem tudni mikortól. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es évek végén. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 40-es évek elején. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után a rendeket „fölvágták” és elhintették. Utána forgatták, egyszer vagy kétszer. Ezután „baglába”, „baglahelbe” húzták, ebben tovább száradt. Végül „takarták” petrencébe. Szállítás baglából is történt, ha a száradás jól sikerült. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagykosárban, köcölében. A régi öregek a „pelva” behordására nagy, fületlen hátikast használtak, ma már sehol nem látni. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonufa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A kevesebb szalmatermés éveiben. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

tavasszal. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A tartóláncot a szügykarikába akasztották. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A nyaklókat a fuvarosoknál láttak ebben az időben. (1,2,3)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kizárólag személyszállításra használt volt a kocsi, minden más szekér. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4 m. A vendégoldalas nem terjedt el. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak „rudazukötél”: 5-6 m hosszú, négyeres. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A 2. ábra szerinti. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is használtak ritkábban, a középvonalra szimmetrikusan. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Kevesen, kepehordás előtt, tehenet is. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsiéter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hajsz! hátra: Hume! Nem használják ezekhez kapcsolva a becce szót. (1,2,3

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pizse nee, pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kusz-kusz. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilu, törü és törü vállu, sulok. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) és b) típusút, inkább az előbbit. Egyszerűen rokkának hívták. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu határában volt található (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

Téglaszín (a téglavetők telepe). Sigray grófok majorjai: Klára, Lugos, Hosszi, Csikótelep legfeljebb 2-3 családdal. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig a patakvölgy mellett volt. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Tibola-ház, 60-as évek vége. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé építették. Zárt kéményt a 30-as, 40-es évektől kizárólagosan. Mára egy sem található. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindegyiknek csak a „pitar”-ba volt nyílása. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A földfalu házaknál ez általános volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1880-1900 az elsők. Általános a századforduló után. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 50-es évektől. Az 50-es években épültek még egysoros tömésházak. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tóth Klári ház: kupáskályha fűtötte a konyhából. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A c). (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajtafia kizárólag a szálastakarmány tárolására szolgált. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudtak válaszolni. Szerintük a fazékkiszedő villát a füstöskéményes házaknál használhatták. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát sóval, kovásszal vagy kenyérrel savanyították .(1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztafejeket nem. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

60-as évek vége. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) általános, de ismerték az a)-t is. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Felerészben ezt használták. (rajz) (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A b) ábra szerinti. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinagánica: forró zsírban a hajdinalisztet kissé megpirítják, majd forróvízzel fölengedik, dagasztják, végül zsírral leöntve kiszaggatják. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

„Feneken sütt perec.” Leginkább karácsonykor. Az a) ábra 2-3-4 szálból, a b) ábra 2 szálból és ovális. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Gyermekkoruktól. Kezdetben paprika, tojás, hagyma (sütt paprika). (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A nyers paprikát és paradicsom fogyasztását a városi kispolgárságtól vették át a két háború között. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós és mákos kalácsot. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

n. a.

b) Hány szélből készült?

Négyből. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 70-es évekig. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az 50-es években. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A 30-as évektől kezdődően tekintették nem kötelező érvényűnek. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 60-as évekig általános volt, elvétve ma is található. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 269. sor: / 269. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+A falu határában volt található (1,2,3)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Téglaszín (a téglavetők telepe). Sigray grófok majorjai: Klára, Lugos, Hosszi, Csikótelep legfeljebb 2-3 családdal. (1,2,3)
 ====b) Miért volt így? ====
+n. a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu helye mindig a patakvölgy mellett volt. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Tibola-ház, 60-as évek vége. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A fal mellé építették. Zárt kéményt a 30-as, 40-es évektől kizárólagosan. Mára egy sem található. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Mindegyiknek csak a „pitar”-ba volt nyílása. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A földfalu házaknál ez általános volt. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+-1900 az elsők. Általános a századforduló után. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 50-es évektől. Az 50-es években épültek még egysoros tömésházak. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Tóth Klári ház: kupáskályha fűtötte a konyhából. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A c). (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajtafia kizárólag a szálastakarmány tárolására szolgált. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem tudtak válaszolni. Szerintük a fazékkiszedő villát a füstöskéményes házaknál használhatták. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát sóval, kovásszal vagy kenyérrel savanyították .(1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztafejeket nem. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-as évek vége. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) általános, de ismerték az a)-t is. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Felerészben ezt használták. (rajz) (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A b) ábra szerinti. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinagánica: forró zsírban a hajdinalisztet kissé megpirítják, majd forróvízzel fölengedik, dagasztják, végül zsírral leöntve kiszaggatják. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+„Feneken sütt perec.” Leginkább karácsonykor. Az a) ábra 2-3-4 szálból, a b) ábra 2 szálból és ovális. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Gyermekkoruktól. Kezdetben paprika, tojás, hagyma (sütt paprika). (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+A nyers paprikát és paradicsom fogyasztását a városi kispolgárságtól vették át a két háború között. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós és mákos kalácsot. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+n. a.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Négyből. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 70-es évekig. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az 50-es években. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A 30-as évektől kezdődően tekintették nem kötelező érvényűnek. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A 60-as évekig általános volt, elvétve ma is található. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==