„Zalaszentgyörgy” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 14., 20:44-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. október
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:	Németh Jenőné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaszentgy%C3%B6rgy
weboldal:	http://www.zalaszentgyorgy.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A templom kutatása és az ásatások nyomán úgy tudják, hogy a falu a középkorban települt, hogy lakosai honnan jöttek, nem ismeretes. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Császár, Tuboly, Györe családok. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bagodot, Zalacsébet, mert hasonló lélekszámú és fekvésű községek. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik bele egy tájegységbe sem. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Hetés, Göcsej, Hegyhát. Őrségbe: Viszák, Őriszentpéter, Hetésbe Lenti környéke, Göcsejbe a Zalától délre eső rész. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták őket. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak, főként Kávásról és Bödéről, gyakori volt. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszegre, Zalalövőre, Körmendre, Lentibe

b) Piacra:

Zalaegerszegre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Környező falvakba a rokonsághoz

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra: szeptember 8., Csatárba: augusztus 15, szeptember 8 vagy 12. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summára nem jártak el. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek summások a faluba. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek, csak saját használatra. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemér és Gödörházán készített cserépedényeket vettek a zalalövői vásáron. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Paprikások, drótosok, teknősök, meszesek, üvegesek. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Paprikások, drótosok, teknősök, meszesek, üvegesek. (1,2,3)

d) Mit árultak?

Paprikát, meszet, teknőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Boncodföldön és Káváson volt és van szőlőjük. Jelentős. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a jelenlegiről, ahol ma is temetkeznek, de ez volt a betelepüléskor is. Itt kerültek elő csontok. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csak a jelenlegiről, ahol ma is temetkeznek, de ez volt a betelepüléskor is. Itt kerültek elő csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jégverés ellen május 29-én Magdolna napkor. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két és háromlevelűt is. Általános volt a használata. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetettek. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általában kézzel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Villásat használtak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Mindig 21 kévét egy keresztbe, 5,6,7,8 keresztet képébe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú, a terméstől is függő kereszt összerakva a kepe. 8-nál többet nem raktak össze, ha tűz keletkezett ne égjen el sok. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták a szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es évek elején. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A Tsz-szervezésekor, az 50-es években. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ágylásba majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölével és kötéllel. Eredete ismeretlen. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Felső fa: igafogó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Rudat tart szeg: rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Szélső szegek: igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel használtak. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak láncot, ma nyaklószíjat használnak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A lánc régibb.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér a teherhordó, kocsi a szebb, vásározó búcsúra járó volt. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m volt, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul rudazókötéllel, elől lánccal. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt volt a saroglya. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Három oldala és feneke volt. Általában egyet használtak, de betakarításkor elől és hátul is volt. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Igen.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkolták a marhákat nyáron. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne!

b) terelik jobbra

nejde hakk!

c) és balra

Balra: nejde hikk!

A becce nevet ismerik, de a felsoroltakhoz nem kapcsolják. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, ne, ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi ne. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló, suk. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község helye mindig itt volt, hozzátartozott Zél-puszta, itt uradalom volt néhány cselédháznál. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van boronaház. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A konyha és a szoba közti falra építették, zárt kéményt a 20-as évektől építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitvarba nyílt az összes helyiség. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerenda a boronaházban. Földfalu ház nem volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az I. világháború idején. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Még a századforduló előtt. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt több is. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm magas padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta, L alakú nem, lecsapott végű volt. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kétágú kiszedő fával, külön nevet nem tudnak. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben, törkölyt sem használtak savanyításra. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyítottak egészben, törkölyt sem használtak savanyításra. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Általánosan a 60-as években, de néhány háznál ma is sütnek. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Hosszú vesszőíves és csillagalakú is. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak egy és kétfülüt is. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kétfülü volt. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinalisztet megpirították, forróvízzel felengedték, zsírt öntöttek rá, ez volt a gánica. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú fonottat ez háromágú volt, köralakút ez kétágú volt, ha redlibe sütötték perec, ha kemencében akkor hőkkön sült volt a neve. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Adatgyűjtők emlékezete óta készítenek lecsót, kevés hagymával, paradicsommal, nagyobb része paprika, tojást sütnek rá, vagy tejfölt tesznek hozzá. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát mindig ettek, paradicsomot csak a 20-as évektől. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos és diós kalácsot. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen.

b) Hány szélből készült?

3 széles gatyát viseltek. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Idősek most is viselik, a II. világháború után a fiatalok már nem hordták. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A 30-as években megszűnt. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az idősebbeknél ma is szokásban van. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor és szüret után tartottak, (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben és nyáron nem.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap

b) 1960 körül:

Szombaton, néha vasárnap. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Általában a lányos háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Általában a lányos háznál tartották, itt volt a főétkezés is.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Ha két helyen volt, akkor a lány vendégei a lányos háznál, a vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak. (1,2,3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Gyakran még a háznál, vagy a kultúrházban. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfények, a lakodalmat megelőző szerdán, csütörtökön.

b) 1980 körül:

A jegyespár vagy meghívóval, esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem tudnak ilyet. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Szentpálról, Pankaszból cigányokat hoztak. (1,2,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

n.a.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen, volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Lucáztak szalmával, de a kötött szöveget már nem tudják. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

János napján regöltek, gyerekek, a szöveget már nem tudják. (1,2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A falu lakosságának 1 %-a. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Virágosat használtak, X-eset nem. (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján a gyerekek cipőjébe aszaltgyümölcsöt, almát, diót tettek. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Angyal, szalonnás, töpörtyűs meg a koredom. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a zsákos ember, elvisz a cigány. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást!

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Adatközlők nem tudnak ilyenről, a holdat isten kalácsának hívják. (1,2,3) Viszák Őriszentpéter Kávás Böde Zalaegerszeg Zalalövő Körmend Lenti Vasvár Csatár Szentpál Pankasz

@@ 351. sor: / 351. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
 Farsangkor és szüret után tartottak,  (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
 Böjtben és nyáron nem.
@@ 357. sor: / 358. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+Vasárnap
-====b) 1980 körül: ====
+====b) 1960 körül: ====
+Szombaton, néha vasárnap. (1,2,3)
@@ 364. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Általában a lányos háznál tartották.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Általában a lányos háznál tartották, itt volt a főétkezés is.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Ha két helyen volt, akkor a lány vendégei a lányos háznál, a vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak. (1,2,3)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Gyakran még a háznál, vagy a kultúrházban. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vőfények, a lakodalmat megelőző szerdán, csütörtökön.
 ====b) 1980 körül: ====
+A jegyespár vagy meghívóval, esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem tudnak ilyet. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Szentpálról, Pankaszból cigányokat hoztak. (1,2,3)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+n.a.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+n.a.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Igen, volt.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Lucáztak szalmával, de a kötött szöveget már nem tudják. (1,2,3)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+János napján regöltek, gyerekek, a szöveget már nem tudják. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A falu lakosságának 1 %-a. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Virágosat használtak, X-eset nem. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
@@ 441. sor: / 443. sor: @@
 =====a) Melyik napon, =====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napján a gyerekek cipőjébe aszaltgyümölcsöt, almát, diót tettek. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Angyal, szalonnás, töpörtyűs meg a koredom. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a zsákos ember, elvisz a cigány. (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem tudnak róla. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Adatközlők nem tudnak ilyenről, a holdat isten kalácsának hívják. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]
@@ 491. sor: / 500. sor: @@
 Vasvár
 Csatár
+Szentpál
+Pankasz