„Vindornyaszőllős” változatai közötti eltérés
a (→3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?) |
a (→4.1.) |
||
| 386. sor: | 386. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Farsangkor, májusban, októberben, novemberben. (1,2,4,5) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | Böjtben nem tartottak esküvőt. (1,2,4,5) | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
A lap 2014. május 9., 13:01-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Lovas Gizella, 1906. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 21. |
| (2.) Kovács Irén, 1929. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 19/a. | |
| (3.) Kovács János, 1906. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 19/b. | |
| (4.) Libor Alajos, 1895. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 98. | |
| (5.) Husz Margit, 1901. katolikus, Vindornyaszőllős, Kossuth L. u. 96. | |
| Gyűjtötte: | Vörös Hajnalka |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyasz%C5%91l%C5%91s |
| weboldal: | http://www.vindornyaszolos.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A patak szélén feküdt a falu, ezért Vindornya nevű ez a három falu. (1) A falu északi részén vár volt (Várodó = Vároldal), nem messze ettől a helytől barátok is laktak. A háború idején tégladarabok kerültek innen elő. Az ún. barát-kút ma is megvan. A hagyomány szerint a barátok ide dobták bele a harangokat, hogy megóvják a törököktől. (4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kardos család (a faluban három Kardos család lakik ma is), Kovács család, Lovas család. A hagyomány szerint egy Tóth nemzetség települt ki (idejét megközelítőleg semt tudták) és a falu szélén levő ház maradványok is egy kitelepült nemzetség (a „Sobák nemzetség”) lakóépületei voltak. (A hagyomány szerint a Sobák-házak még török kor előtti lakóépület maradványok.) (1,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepültekről. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A hagyomány szerint a „Tóth nemzetség” költözött el ([idejét megközelítőleg sem tudták] és a falu szélén levő ház maradványok is egy kitelepült nemzetség (a „Sobák nemzetség”) lakóépületei voltak. (A hagyomány szerint a Sobák-házak még török kor előtti lakóépület maradványok.) (1,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kisgörbő, Nagygörbő (Vindornyaszőllős közigazgatásilag és egyházközségileg Kisgörbőhöz tartozott). (1,2,3) Lehetséges, hogy a három Vindornya falu valamikor szorosabban összetartozott, de most nem sok hasonlóság van. (4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tartanak számon a közelben sem tájegységet, külön csoportot. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A környéken nem tudnak híres községről. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Falujukról csúfolót nem hallottak. Más faluról szóló csúfolók: A kányás vindornyalakiak (1), de magyarázatot nem tudta. (1,2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Gyakrabban házasodtak Nagygörbőről, Kisgörbőről. Ritkábban Vindornyafokról, Vindornyalakról. (1,2,3,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely: vásár a hónap első csütörtökén (bútorokat mindig itt vásárolták)
Zalaszentgrót: vásár a hónap első szerdáján (a legközelebbi hízlalt marha vásár)
Zalegerszeg: országos vásár
b) Piacra:
Sümeg: heti piac, hétfő, marha- és lóvásár.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szentesbúcsú: Sümeg: tavasszal Úrnapja, ősszel Kisasszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.)
Vasvár: Nagyasszony (augusztus 15.)
Búcsúszentlászló: Kisasszony napja (szeptember 8.), Mária napja (szeptember 12.)
Rétesbúcsú:
Kisgörbőre: július közepén
Vindornyafokra: Anna napja utáni vasárnap
Csényére, Óhídra rokonokhoz. (1,2,3,4,5)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Vindornyaszőllősről nemigen jártak el dolgozni, inkább az utóbbi időben a férfiak bányába. (1,3,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Szentlászlóról cséplőgépeket hoztak, a gépkezelők jöttek és egy-két segítség. (3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Saját használatra készítettek vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket, favillát. (1,2,3,5)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Saját használatra. (1,2,3,5)
c) szalmafonatú edényeket
Saját használatra. (1,2,3,5)
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Saját használatra. (1,2,3,5)
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Zalaegerszegen a vásárban vették a faeszközöket és a kocsikast. Szövőbordát a Felvidékről hozatták. (A pontos helyét nem tudták megmondani, mert valamikori takáccsal nem tudtam beszélni.) (1,2,3,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Leginkább a sümegi fazekasoktól vásároltak (ritkán Tapolcáról) különböző fazekakat, sütő edényeket (kuglóf sütők, hússütők), tálakat. (1,2,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
fazekasok, meszesek, edényfoltozók, üvegesek, köszörűsök (1,2,3,5)
b) Honnan jöttek?
Leginkább Sümegről jöttek. (1,2,3,5)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
fazekasok, meszesek, edényfoltozók, üvegesek, köszörűsök (1,2,3,5)
d) Mit árultak?
cserépedény, mész, szita, rosta (1,2,3,5)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A vindornyaszőllősieknek Öreghegyen, Kovács hegyben volt szőlőjük.(1,3,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Ott más faluból nem volt birtokos. (1,3,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak a mostani temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe október 20., Szent Vendel tiszteletére. Disznó és marhavész emlékére. Aznap a falu határában levő Szent Vendel szoborhoz vonult ki a falu és imádkoztak, könyörögtek. Szent Ivánkor (június 24.) a hegyet verte meg a jég. Ez is fogadott ünnepe volt a falunak. Ilyenkor egy körmenet vonult ki a szőlőhegyre és virággal díszítették a hegyet. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egy faboronát használtak. (2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés általános. (1,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Volt gépi vetés is, 10 gazdaságban. (1,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Kaszagráblát (b) használtak. (1,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18-at. 4-4 kereszt = 1 kepe (a keresztsor volt a kepe). (3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik. A keresztsor volt a kepe. (2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
144-155 cm között. (3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Salamon Sándor szokott hozni 8 erős gépet Szentlászlóról (napi 300 kereszt). (1,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával. A kazal oldalához létrát állítottak, onnan dobálták fel a szalmát. (1,3,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 körül, a birtok kisajátítások után. (1,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1930-as évektől a jobb földekbe ekeborona után vetettek, de a rosszabb földekbe továbbra is liggalással, kapával. (3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendet forgatták, majd 2 petrencerúddal (kb. 2 m-es durung) petrencébe hordták. 4-5 petrence = 1 boglya = 1 szekér. „3 rendet hajtottunk, az volt egy szekérrel.” (A szekéren 3,5 m-es rúd volt, 1 m-rel kiért, elől lánc, hátul csiga, azon rudazókötél.) (1,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Leginkább villával, télen, szecskavágás idején nagyobb kosárral. (1,2,3,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igarántó (3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg (3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen (3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Aratás előtt, amikor elfogyott a szalma, hoztak egy kocsi falevelet. (3,4)
c) Melyik évszakban?
Aratás előtt, amikor elfogyott a szalma, hoztak egy kocsi falevelet. (3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem ismerték a szügyre erősített tartóláncot. Tartólánc csak a kocsirúd elején volt. (3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A lóhúzott a kocsi, amit ökör húzott az a szekér. (1,2,3,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 4 m, ez az általános. A vendégoldallal való szállítás ritka. (1,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csiga (2 lyuk van rajta, azon húzták a kötelet). Kötél (1,5 m hosszú). (1,3,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Egyenes, szűk a lovak után, a tehenek után suber. (3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Meglévő vesszőből készült szekérkast nem láttam. (1,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
Igen, különleges alkalmakkor (pl. esküvő) használtak kettőt is. (1,3,4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Általános a vonómarha patkolása, patkoltak marhát is, tehenet is. (1,3,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ha! He! Hé! Hajsz!
b) terelik jobbra
Hajszt!
c) és balra
Hi! (1,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koca ne, ne. Coca ne, ne. (1,2,3,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi-pi. Pitye pity, pity. Pigyere ne, ne. Lili ne, ne. (1,2,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevük szerint hívják, vagy füttyel. (1,2,3,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender törő, csikó, len tiloló. (1,2,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
fekvő(1,2,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
Bük: A falu nyugati részén 8 ház.
Kisszőllős: A falu déli részén, 7-8 ház.
A hegy: Öreghegy, Kovácsi-hegy, a falutól észak-keletre. 8-10 család, szegényes lakás, a pincével egybeépítve. Kevés állattartás. (1,4,5)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Sobák házak: A falu keleti részén, a mostani TSZ istálló mellett. Szántáskor cserepek, téglák, ház maradványok kerültek elő. A hagyomny szerint török előtti település volt. (1,4,5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült lakóházra nem emlékeznek. A házak általában kőből épültek. Fonott falu istállók a hegyben. Egyedül Fodorék háza volt fonott, tapasztott, Kisszőllősőn a 2. ház, kb. 10 éve bontották le. (2,3,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A Kossuth L. u. 19. sz. ház szabad kéményét 1946-ban alakították át „mászó kéménnyé”, ezt a fal mellé építették. 1971-ben építették át a mászókéményt cilinder kéménnyé, az már a falban volt. Még álló, de lakatlan szabadkéményes ház a templommal szemben (Kossuth L. u.) (2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Szoba + konyha + kamra. Valamennyi helyiségnek a pitvarba nyílt az ajtaja. Ez a forma az általános. Egy sajátos földbe süllyesztett kő ház: szoba + konyha + benyíló. A szabad kémény a benyílóban, a füstöt a konyhából ide vezették el. (1,2,3,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Emlékeznek keresztmestergerendás házra. (1,3,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparheltek elterjedésének körülbelüli idejére sem tudtak semmit mondani. Az 1920-30-as években kezdték kirakni a rakott sparhelteket és terjedt el a csikó sparhelt. (1,3,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kontyos házakat (taraj = toré) a faluban ritkán építettek, inkább a hegyben épültek a múlt század végétől. A pincék fele. A faluban korábban egy udvarban 2-3 család lakott. Kocka házakat az 1960-as években kezdtek építeni. 1963-ban egyszerre 14 házat építettek át. (2,3,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1,2,3,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú (50-60 cm magas) padkára (c). (1,3,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egyenes, a házhoz épített pajta az általános. Hátul a pajtafiában a széna, elől a szekér. (2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Két ág közé fogták a fazekat (b), a kétágú villa. (1,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem, csak leszelve. (1,2,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem, csak leszelve. (1,2,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as években. (1,2,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
csillagos forma (1,2,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Fából készült hajdina- és kölestörőt nem használtak, ugyanúgy csépelték mint a rozsot. (1,2,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Csak hurkát készítettek belőle és ritkán egyszerű kását. (1,2,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra, lakodalomra fonott köralakú (b) és sima köralakú (c) kalácsot, valamint kuglófot cserépsütőben. Húsvétra fonott hosszúkás (a) kalácsot sütöttek. (1,2,3,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Leginkább paprika. 3 literhez 2-3 paradicsom, egy jó nagy fej hagyma, krumplit nem tesznek bele. (1,2,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nem emlékeznek arra, hogy ne ettek volna. (1,2,3,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kalácsot (kerek kenyér forma, kerek fonott...) (1,2,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, ünnepen abban mentek a templomba, az 1920-as évekig. (1,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
négy szélből (1,3,4,5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1950-es évekig volt általános a 3-4 szoknya réklivel, előtte kötény viselése, de idősebb asszonyok még most is hordják. (1,2,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Férfiak és nők is szőttek a faluban. Kb. 5 férfi takács dolgozott (Szuper, Takács), majd 1935 után, amikor szövőtanfolyamot vezettek a faluban, még úgy 8-10 ember tanult meg szőni. (1,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Idős asszonyok még ma is fejkendőt kötnek. (1,2,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Általánosan elterjedt volt a párhuzamosan egymás mellé tett ágy, még ma is megtalálható. (1,2,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor, májusban, októberben, novemberben. (1,2,4,5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben nem tartottak esküvőt. (1,2,4,5)
