„Alsónemesapáti” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
| 63. sor: | 63. sor: | ||
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
| − | ====a) Vásárra: | + | ====a) Vásárra:==== |
| − | + | n.a. | |
| − | ====b) Piacra: | + | ====b) Piacra:==== |
| − | + | n.a. | |
| − | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?): Búcsúszentlászló (1,2,3) | + | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== |
| − | + | Búcsúszentlászló (1,2,3) | |
| − | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? | + | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ==== |
| − | + | ||
| + | Búcsúszentlászló (1,2,3) | ||
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3) | A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3) | ||
| 80. sor: | 80. sor: | ||
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | ====a) kocsikasokat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====a) kocsikasokat ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====b) vesszőkosarakat A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====b) vesszőkosarakat ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====c) szalmafonatú edényeket A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====c) szalmafonatú edényeket ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====d) szövőbordát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====d) szövőbordát ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====e) favillát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====e) favillát ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====f) fagereblyét A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====f) fagereblyét ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====g) faboronát A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | + | ====g) faboronát ==== |
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
====h) egyebet? n.a.==== | ====h) egyebet? n.a.==== | ||
| − | + | A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3) | |
| − | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? | + | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ==== |
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| 133. sor: | 133. sor: | ||
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
| − | ====a) kézi vetés: A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3) | + | ====a) kézi vetés: ==== |
| − | + | A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3) | |
| − | ====b) a gépi vetés: A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3) | + | ====b) a gépi vetés:==== |
| − | + | A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3) | |
| − | + | ||
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ||
A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3) | A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3) | ||
| 215. sor: | 214. sor: | ||
===2.21. === | ===2.21. === | ||
| − | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | + | ===A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
| − | + | Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3) | |
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
| − | + | Zséter. (1,2,3) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| + | Nejde! (1,2,3) | ||
| + | |||
====c) és balra==== | ====c) és balra==== | ||
| − | + | Hide! (1,2,3) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
| − | + | Ne-ne. (1,2,3) | |
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
| − | + | A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3) | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
A lap 2014. május 9., 11:24-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. december |
| Adatközlők: | (1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti |
| (2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti | |
| (3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti | |
| Gyűjtötte: | Boronyák Ferencné |
| Wiki feldolgozás: | Hutvágner Anna |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúszentlászló (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
d) szövőbordát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
e) favillát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
f) fagereblyét
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
g) faboronát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
h) egyebet? n.a.
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés:
A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)
b) a gépi vetés:
A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs:
A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
n.a.
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)
2.21.
A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. =
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
n.a.
b) terelik jobbra
Nejde! (1,2,3)
c) és balra
Hide! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne-ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)
