„Kányavár” változatai közötti eltérés
a (→3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.) |
a (→3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.) |
||
| 419. sor: | 419. sor: | ||
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
| − | + | A rajzok közül az a) típusú ütőt használták a faluban. (1,2,3) | |
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
A lap 2014. május 7., 18:50-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) Bedők József, 1909. Kányavár, Fő u. 81. |
| (2.) Bocskor Antal, 1919. Kányavár, Fő u. 28. | |
| (3.) Bocskor Antalné, 1923. Kányavár, Fő u. 28. | |
| (4.) Cselenkó Sándorné, 1923. Kányavár, Fő u. 32. | |
| Gyűjtötte: | Horváth Gyula |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1nyav%C3%A1r |
| weboldal: | http://www.kanyavar.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régi településnek tartják a falu lakói Kányavárt. Valamikor egy gróf birtoka volt, akinek itt volt a vára: Kányavárnak hívták, a falu is erről kapta a nevét. Úgy tudják, hogy később kisnemesi község lett. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tóth, Bocskor, Gerencsér, Cselenkó, Cseresznyés, Belső, Bedők. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az 1800-as évek végén német nemzetiségű iparosok jöttek a faluba. Kőművesek és egy asztalos. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Pördeföld, Lispeszentadorján, Dömefölde és Páka is kb. 400 lelket számlált korábban, az 1950-es évek tájékán. (1,2,3,4) Ezek a falvak gazdálkodásukban is sok hasonlóságot mutatnak. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Göcsejhez tartozik. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Az Őrség és a Hetés nevét hallották, de már újságból értesültek ezekről a területekről. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kányavár híres volt a kiváló minőségű rozsterméséről, Pördefölde és Maróc pedig a kiváló búza terméséről. Csörnyefölde és Dobri borairól nevezetes. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Göcsinek fővárosa Kissziget
Ortaháza gyomra
Kányavári a legmaflább
Mert az ajtót nyomja. – szokták verselni a kányaváriaknak. Egy mutatványos járt a faluban, aki fogadott a falu legerősebb embereivel, hogy bármennyire is nyomják belülről az ajtót, ő akkor is bejön rajta. Összeszedték a pénzt és nyomták is az emberek az ajtót – még kérdezték is, na jön má?, de a mutatványos ekkor már messze járt a falutól. Nem voltak restek a kányaváriak sem (lsd. később). A maróciaknak mondták – van szállás a trafónak! A villamosítás idején Marócban a tanácselnök felvetette falugyűlésen, hogy hova tegyék a trafót. Erre egy öreg bácsika felállt és azt mondta, hogy nála van hely bőven, csak küldjék. (1,2,3,4) „Híres falu Göcseiben Kissziget
Nevét hallván minden ember jót nevet
Ott virágzott hajdanában a káposztaszár
Ott nyújtotta meg a bürüt a kovács meg a kalapács
Halljuk hát ezt a hős históriát
Minden ember csendes legyen
Ami komoly ollast hát ne tegyen
Kisszigetnek várossága egykoron
Füles Ábel volt a bíró jól tudom
Csuka hája sövény háta nagy fejű
Cifra táncos hogyha szólt a hegedű
Esküdt ember volt mellette Koceáfes
Melynek az orra vinkótól volt veres
Hatvan éves tiszteletre méltó kor
Egyedülálló kívánsága csak a bor
Második esküdt ember volt Bús Tamás
Ez is okos ember és nem más
Falu szerte bodza sipos furuglás
Elhatározta egyszer ezen kupaktanács
Hogy Cserta vizén az átjáró bürü rosszú
Netalántán veszedelmet is okoz
Tehát a község csináltasson egy gyaloghidat
A fenyő szálat, amely erre a célra jó
Kiment megvásárolni a deputáció
Megvették a hatalmas rudat
Aztán faragának belőle egy gyaloghidat
De fájdalom észrevették hogy rövid
Füles Ábel megkurtitotta egy kicsit
De Füles Áber Koceáfes és Bús Tamás
Ez a három még segítséget is talált
Majd megnyújtja a bürüt a kovács meg a kalapács
Tüzet raktak a fenyő sudár alá
Közepét a kovács a kalapács alá
Várták várták hogy megnyullad
De hasztalan Pók Gyurának becsülete odavan
Ökröket és lovakat kell kihozni majd
Majd megfogják azok a bürüt nyújtani
A bürünek egyik végé táltosok
A másik végén négy szilaj ökör mozog
Füles Ábel kommandéroz
Csálé hü nyullad a híd és nagyot nő
Mivel az ökröknek párja erősebb
Beleránta a lovakat a vízbe
Lett is ám ott óbégatás izibe
Azért ha valaki Kisszigetbe előhozza a bürüt
Hamarjában átugorja a gyepüt
Úgy elverik döngetik a szóért
Nem adná egy százforintos bankóért.” (1)
Lakodalmakban szokták egymást ezzel „bosszintani” a kisszigetiek és a kányaváriak.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szemenyéről, Pördeföldéről, Tormaföldéről, Kisszigetről és Ortaházáról szoktak leginkább házasodni. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Alsólendvára, Letenyére (június 2.), Novára (4 vásár volt), Nagykanizsára, Zalaegerszegre.
b) Piacra:
Piacozni nem szoktak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Pákára (július 29.), Lispeszentadorjánba (szeptember 8.) szoktak búcsúra eljárni.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra (Fogolykiváltó Boldogasszony napján), Vasvárra szeptember 12-én szoktak búcsújáróhelyre menni. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogy, Baranya és Fejér megyékbe szoktak eljárni évente mintegy huszan summás munkára. (1,2,3,4) 6-8 férfi eljárt télen a Bakonyba fakitermelésre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba nem jártak sem a közelebbi sem a távolabbi vidékről dolgozni. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek a helybeliek eszközöket, szerszámokat, csak saját szükségletre.
a) kocsikasokat
szekérkasokat Szemenyecsörnyéről szerezték be. (1,2,3,4)
b) vesszőkosarakat
kosarakat Szemenyecsörnyéről szerezték be. (1,2,3,4)
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
Licsét, bordát Péntekfaluból hoztak a faluba. (1,2,3,4)
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szentgyörgyvölgyén készített cserépedényeket használtak a faluban. A fazekasok itt árulták. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, üvegesek, bádogosok, drótosok, fazekasok
b) Honnan jöttek?
Sümeg környékéről, Szlovákiából Szengyörgyvölgyéről jöttek. Kb. az 1950-es évekig jártak ezek. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
n. a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a maróci szőlőhegyen voltak birtokai, de nem jelentős számban. Egy-egy falu esetében 1-2 szőlőbirtokról volt szó. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A kányavári szőlőhegyen maróciaknak, pördeföldeieknek, ortaházaiaknak, pákaiaknak, dömeföldeieknek voltak szőlőbirtokaik. Ezek nem voltak jelentős számúak. Egy-egy falu esetében 1-2 szőlőbirtokról volt szó. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban 1 izraelita temető van és 1 katolikus. Ma már csak öt izraelita család él a faluban. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontok nem kerültek elő nagyobb számban az idő folyamán. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szentkereszt napja fogadott ünnep a faluban egy korábbi jégverés után ünneplik meg ezt a napot. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használtak a faluban 2-3 boronát összekapcsolva a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,4) Készültek favázas, vasfogú boronák is összekapcsolásra, de leginkább tisztán vasból készült boronákat szoktak összekapcsolva használni a szántás elegyengetéséhez. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között általánosan kézzel vetettek még a faluban. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n. a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Használtak a faluban kaszacsapót, a hajmókhoz volt ez leginkább hasonló, de itt két ágút szoktak a kaszára erősíteni. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak a faluban olyan kévekötő fát, amelyiknek a vastagabb végén egy lapos nyílás volt, de nem volt általános. Kb. fele-fele arányban kötöztek ilyennek és nyílás nélkülivel. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból is 21 kévés kereszteket szoktak rakni. Az alsó kéve neve talp kéve. A 21. kéve neve papkéve. A terület szélességétől függően 4-8 keresztet szoktak a mezőn egyvégtében lerakni, ezt kepének hívták. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározott számú keresztet jelentett a kepe szó, de a termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 170-180 cm volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát közelre villával vitték a kazalhoz. Ha távolabbra kellett hordani, akkor két szalmahordó rudat egy előre összevágott petrence szalma alá dugták, majd vigyázva a lépésre a kazal helyéhez vitték. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése az 1930-as évek legvégén szűnt meg. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1930-as években már a legtöbben eke után vetették a burgonyát. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden szárították a füvet, s ha nem ázott meg, akkor egyszer megforgatták, majd petrencébe rakták és onnan behordták. Előfordult, hogy két egymáshoz közeleső rendet összefordítottak, s nem rakták petrencébe, hanem egyből a szekérre. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi szálastakarmányt az istállóba „köcölé”-ben hordták, de előfordult egy-egy helyen, hogy nagyobb kosarat használtak erre a célra. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
felső fa: vonó; alsó fa: alfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
rúdszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ha a szalma elfogyott, akkor használták a fák levelit almozásra. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Az 1930-as években nyaklóval fogatolta a faluban. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Munkára erősebb szekeret használtak. Ünnepre hasonló alkalmatosságot használtak, csak ez egy kicsit kevesebb volt, mint a szekér. Az utóbbit kocsinak nevezték. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 400-420 cm hosszú volt. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján rudazókötelet használtak. A meghúzás könnyítésére és rögzítésére egy kampót is erősítettek a kötél egyik végére. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Szekéren egyik végén nyitott szekérkast használtak. Kocsin zárt szekérkast használtak, de elől csak feléig volt befonva. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n. a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhával csak akkor fogatoltak, ha meg volt patkolva. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
A becce nevet a kisborjúra használták. (1,2,3,4)
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hohe hok!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi, pi-pi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender töréséhez kendervágót és tilót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő típusú rokkát használták a faluban. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A falu határában Gacsház pusztán voltak cselédlakások és istállók.(1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n. a.
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1920-as években bontották le az utolsó boronából készült lakóházat. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek az udvarról egy-egy bejárata volt. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A füstöskonyhás házakba a fal mellé mászókéményeket építettek. Az 1930-as évektől kizárólag zárt kéményeket építenek. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, korábban általánosan elterjedt volt. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1920-as években kezdték a rakott sparhelteket használni – ez 1930-ra már teljesen teret hódított, majd rövid idő alatt lebontották ezeket. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1930-as években megszűnt az „egysoros” házak építése, de a kontyolt tetejű házak általánossá nem vált soha, az 1960-as években építettek néhányat. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A szobákban a konyhából fűtött kályhák voltak, de az 1. sz. adatközlő látott olyan házat még, amiben a szobájában kemence volt. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban az a) és az e) típusú pajták voltak elterjedve. Volt leeresztett oldalú pajta is, ami alatt a pelvakutyó helyezkedett el, de az általánosan nem volt jellemző. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villa két ága közé fogták a fazekat és úgy emelték ki a kemencéből. (1)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben is szoktak kerékrépát savanyítani – 4-5 darabot szoktak a legyalult répa közé tenni és savanyúként fogyasztották. (1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát, csak leszelve savanyítottak. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1940-es években már működött Bázakerettyén egy nagyobb pékség, de a téeszesítésig még sokan sütöttek kenyeret a házaknál is. Teljesen az 1970-es években szűnt meg. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és a b) típusú kenyértartókat használták a kamrákban. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt a faluban – egy füle volt. 81,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A rajzok közül az a) típusú ütőt használták a faluban. (1,2,3)
