„Kálócfa” változatai közötti eltérés
a (→3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.) |
a (→3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?) |
||
| 311. sor: | 311. sor: | ||
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
| − | + | Hajdinából készítettek gánicát, a lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, s az így kapott masszát forró vöröshagymás zsírba szaggatták kanállal. | |
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ||
A lap 2014. május 5., 18:29-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Kálócfa, 1985. október |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Szabó Ferenc |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1l%C3%B3cfa |
| weboldal: | http://kalocfa.eu/wp/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak, adatközlők elődeink elbeszélése szerint a falu lapban lévő része volt az eredeti település, ott volt a régi templom és a temető is.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Szente, Szép, Németh, Horváth a falu régi családjai.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak elköltözésről.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csesztreg, Zalabaksa. A lakosság összetétele, a község fekvése, a tájszólás azonos.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrségről: Magyarszombatfa, Velemér, Őriszentpéter Hetésről: Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a községet.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak Pórszombatról, Baksából, Pusztaapátiból nagyobb számban.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n. a.
b) Piacra:
n. a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n. a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n. a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér megyébe mentek summára, sokan. Répakapálásra, szedésre, aratásra.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Kutasról jöttek summások aratáskor, kevesen.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem csak saját használatra készítettek.
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi gerencsérektől vették a csesztregi, zalaegerszegi vásáron és a szekerezőktől.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsérek, meszesek, tyukászok, drótosok, teknősök. 1950 után már nem jártak.
b) Honnan jöttek?
n. a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
n. a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Gosztolán voltak szőlőik, elég sok gazdának. Itt más falubelieknek nem.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi és az új temető, külön nevük nincsen.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Késő-tavaszi fagy ellen: pünkösd utáni szerdán.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak 2 levelű boronát.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n. a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A falu 60 %-a géppel vetett.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Hajmókosat használtak.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe. 5-6 keresztet kepébe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
5-6 kereszt összekapcsolva a kepe. A kepét a termés mérésére nem használták, csak a keresztet.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180-200 cm volt.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Kölcsönösen mentek a rokonok és a szomszédok.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
3-4 m hosszú rúdakkal vitték, amiket egymás mellett vízszintesen tartottak, vagy 4-5 villás. Kb. 50-50 %-os volt a gyakoriságuk.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát a faluban.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1935-40 között már sokan vetették a burgonyát eke után.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált rendet szétterítették, többször forgatták, ágylásokba, majd petrencébe rakták.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával hordták.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel sokan használtak.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használták a szügyre erősített tartóláncot, később a nyaklót. Az uradalomban kezdték használni.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek nevezték a deszkásoldalú teherhordót, kocsinak a díszesebb, gyakran festett, személyszállítót.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 4-4,50 m, vendégoldalat nem használtak.
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak, 6-8 m hosszú kötél, amit a szénán lévő rúdra és a szekér hátulján lévő rúdra erősítettek.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglyát nem használtak, csak subert, kocsiba pedig díszes fonatú kocsikast.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A kocsikas 3 kifelé dőlő oldalú volt, és volt alja is.
b) Használtak-e kettőt is?
n. a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Patkolták tavasszal és nyáron, a tehenet, mert ökör csak az uradalomban volt.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
A becce nevet ismerik, de nem használják, csak a kisborjúnak
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Nejde hikk!
c) és balra
Nejde hokk!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne, ne.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne, ne.
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz, ne.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törőt, vágót, tilolót.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Néhány házból álltak: Rukica sorok (sarok), Kondor sorok, Maráci sorok.
b) Miért volt így?
Egy-egy ilyen kis egységben általában egy rokonság lakott.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig itt volt, kivéve az a néhány ház, ami a főút (Zalalövő-Lenti) mellé települt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Ma is van boronaház.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Csak zárt kéményessé alakították át, amit a szoba és a konyha közti falra építettek.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Pitvarba nyílt valamennyi ajtó, már zárttá tették.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerendás ház.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Adatközlők emlékezete előtt is volt már, kb. a századforduló előtt.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kontyolt tetejűt már a századforduló előtt, kockaházakat a 40-es évek elején építettek, sorház nincs a faluban.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen több is.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
70-80 cm magas padkára építették.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta. L alakú is, és lecsapott végű is. Ma már csak tégalapalapúak vannak.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Két ága közé fogták a fazekat.
3.12.
Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n. a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n. a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960-ban szűnt meg a házi kenyér sütése.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Hosszú kenyértartót használtak, 4 m hosszú rúd volt felerősítve.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. Egy füle volt.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört nyelűt használtak.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából készítettek gánicát, a lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, s az így kapott masszát forró vöröshagymás zsírba szaggatták kanállal.
