„Felsőberkifalu” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 5., 17:52-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Felsőberkifalu, 1991. december
Adatközlők:	(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
	(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
	(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
	(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4) Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1) Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4) Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1) Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1) Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.

b) Piacra:

Körmend (hétfőn, csütörtökön)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

na

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

na

d) Mit árultak?

na

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

2 VH között általános volt a kézi vetés

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritka

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2) Nem tudja. (3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) igafőszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták. Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

2.21.

Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne!

b) terelik jobbra

b) jobbra: Hig!

c) és balra

   balra: Hejsze!

Megállítás: Hóha! A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

2.29.

Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nem tud évszámot. (1) 1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

3.12.

Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

3.22.

1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal. 1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék: „ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty, tojjanak a tiktyok, luggyok, fejszéjek, furójok úgy megállon helibe, mint a fa a tövibe, szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz, pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs, hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag, Dicsértessék a Jézus Krisztus” Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1) Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1) A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1) Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1) Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

@@ 148. sor: / 148. sor: @@
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+ritka
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===