„Hosztót” változatai közötti eltérés
a (→2.29.) |
a (→1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?) |
||
| 141. sor: | 141. sor: | ||
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | Valamikor a templom és a temető között volt a falu, onnan mindig jött elő cserép. (1,2,3) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
A lap 2014. május 5., 10:45-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Sidó István, 1920. |
| (2.) Kekk Ferenc, 1916. | |
| (3.) Radli Mártonné, 1922. | |
| (4.) Radli Imréné, 1932. | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoszt%C3%B3t |
| weboldal: | http://www.hosztot.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu temploma az Árpád-korból származik. Az adatközlők emlékezete szerint a falu nevét a letelepített tótokról kapta. Valamikor 6, majd 20 tót lakott itt. (1,3) A falu neve őrizheti a Hosszú-Tóth nevű birtokos nevét is. (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Hosszú-Tóth, Sidó, Moger, Kekk, Kraxner. (1) Perlaki, Sós, Gál, Kekk, Moger, Kraxli, Rádli, Kraxner. (2) Moger, Horváth, Rádli, Albert. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az adatközlők emlékezete, s a hagyomány szerint a faluba a tatárjárást követően települtek rohonci hospesek. Elsősorban németek. Az elmúlt évszázadokban jelentős betelepülés nem volt. 1944-ben ideiglenesen bukovinai székelyeket telepítettek le a faluban, mielőtt végleg Bátaszékre költöztek volna. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból a TSZ megalakulása után a 60-as években mentek el az emberek. Legtöbben Ajkára, és a környékbeli kisebb városokba mentek. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Galsa, Imrefalva. (1) Szegvár, Galsa, Meggyes, Rigács. (2) Zalaszegvár. (3) Mert dolgos emberek élnek a felsorolt falvakban.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Sümeg vidéke. (1) Bakonyalja, Marcal mente vidékén van a falu. (2) Bakony vidéke Bakonyalja. (3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Somló-vidék: Somlójenő, Vásárhely, Szőlős, Kup, Oroszi. (1) Somló-vidék: Somlószőlős. (2) Somló, Kőszeg-vidéke. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Imrefalva „jó verekedős vidék”. (1,2) Jánosháza „nagy téglagyára volt”. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A hosztótiak a „kacajgók”. (1,4) „A hosztóti kerácok.” (2) Nem tud ilyet. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékbeli falvakból – Galsa, Imrefalva, Szegvár. (1,3,4) „Jobbára helyből, de Orosziból, Somlójenőről is inkább, mint a nyugati részekből.” Sokat hoztak Imrefalváról. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza, Tüskevár, Sümeg, Csabrendek.
b) Piacra:
Jánosháza – szerda, marhát, disznót, baromfit, tejfelt vittek az asszonypiacra.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környékbeli falvakba mindenhová.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg – Mária nap, Jézus szíve búcsúra, volt hogy Máriacellbe is elmentek. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A falubeliek helyben a Lázár-majorban találtak munkát. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Imrefalváról, Szegvárról, Rigácsról jártak ide a majorba aratni, de a majorban szolgált néhány (8-10) család is, akik távolabbról kerültek ide. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem, csak a saját használatukra. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskevári cserépedényeket használtak, amelyeket helybe hozták, de lehetett a vásárokon is vásárolni. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Ablakos, drótos tótok Jánosházáról, meszesek Szentgálról, Csabrendekről, fazekasok Tüskevárról, tyukászok Ausztriából (Shauer Miklós), köszörűsök, paprikások az Alföldről, pékek Jánosházáról. „Most is járnak lengyelek.” (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Szentgálról, Csabrendekről, Tüskevárról,Ausztriából, Alföldről,Jánosházáról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ablakos, drótos tótok, meszesek,fazekasok, tyukászok, köszörűsök, paprikások, pékek, lengyelek.
d) Mit árultak?
Meszet, cserépedényt, paprikát, pékárut.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falubelieknek Galsa felé a kishegyen volt szőlőjük. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt volt a szegváriaknak, a galsaiaknak is. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Mindig egy temető volt a templom körül. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Valamikor a templom és a temető között volt a falu, onnan mindig jött elő cserép. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Flórián napján megtartják, egy egykori tűzvész emlékére. Szent Vendel. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan 2 levelű magtakarót használtak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általános volt a kézi vetés. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Az 1935-40-es években igyekezett mindenki vasekét, vasboronát beszerezni, akkor vettek vetőgépet is. (1)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A faluban a b) típust használták: takaró (1), aratókasza (3), takaruló (2,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát használtak, de a kérdezettet nem ismerik. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búza: 12 + pap, rozs: 16 + pap. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe összerakott kereszteket jelent, 3-5 kereszt került egy kepébe, volt, hogy búzából 10 is. Nem volt meghatározva. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm fölött (becslés). (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat a helybeliekből. Volt egy masina is a faluban. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az adatközlők már gyerekkorukban is eke után rakták. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, börzölgették, petrencébe hordták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, istállóruhával. (1) Bakszekérrel, villával, fűhordó ruhával. (2) „Idesapám bakszekérrel.” (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó, vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg, rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
„Szoktuk is, a rétet azzal trágyáztuk. A rossz termésnél takarmánynak is felhasználtuk.” (1)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Igen, ősszel. Akác és gyümölcsfa levelét. (2) Ősszel és tavasszal gereblyézték össze a levelet. (3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használták, de sok helyen volt tartólánc helyett kötél. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Tehén után szekér, ló után kocsi. A kocsit használták inkább személyszállításra. „Az már igen szegény volt, ha befogták a marhát.” (1) Nem volt ilyen különbség. Egy gazdának volt csak könnyűkocsija. (2) Mindegy volt, mindkettőt használták teherszállításra is, személyszállításra is. (3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 m hosszú volt a hosszúszekér, vendégoldalt csak a háború után kezdtek el használni. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul rudazókötéllel. Ritkaság volt a csiga használata. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A jobbmódú parasztoknál volt ilyen. Elől nyitott, hátul zárt kocsi vagy szekér nagyságú kosár. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Általában nem, csak azt, amelyik „tekeri”. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejődézsa vagy zséter. (1) Zséter. (2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na induljunk!(1) Nehő!(2) Tehén, ne erre!(3)
b) terelik jobbra
Hé! Hajsz!(1) Héhajsz!(2) Hé! Hajsz!(3)
c) és balra
Balra: Humek! (1) Balra: Humek! Huvissza! (2) Balra: Humek! (3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koc-koc-koc. (1) Koca ne! Koca ne! (2) Coca ne! (3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi! Pipi ne! Tyutyu ne! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide! Esz le! (1,2) Esz! (3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiló típusú kendertörővel. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
fekvő (1,3,4) ferde (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
