„Magyarszombatfa” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 08:11-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. szeptember
Adatközlők:	(1.) Danda Jenő, 1916. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 29.
	(2.) Danda Jenőné Németh Karolina, 1924. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 29.
	(3.) Zsohár József, 1914. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 31.
	(4.) Cseke Gyuláné Szabotin Kornélia, 1919. Pártosfalva, katolikus, Magyarszombatfa, Fő út 50.
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszombatfa
weboldal:	http://www.magyarszombatfa.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu régi magyar település, régi magyar neve is van. Dombra épült, mert a valamikor itt álló malmot gyakran elmosta az eső, gyakori volt az apály; ezért kellett magaslatra építkezni. Trianon előtt a magyarszombatfai járáshoz tartozott Magyarszombatfán kívül Velemér és Gödörháza. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Németh, Cseke, Zsohár László családok. Családok nem költöztek be a faluba, csak lányok, legények házasodtak, nősültek be. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be a faluba máshonnan nagyobb számban, csak házasodással jöttek vend fiatalok a ma már jugoszláv falvakból; Pártosfalváról, Kökényesről, Szerdahelyről. (1,2,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 50-es években (1950-52) több családot telepítettek ki az Alföldre, Vérteskozmára. Közüllük néhányan visszajöttek: Papp Gyula, Klujber Ferenc. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonlónak tartják magukhoz Velemért, Gödörházát fazekas múltjuk, jelenük miatt. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu az Őrség része. Ide tartozik még Velemér, Gödörháza, Őriszentpéter, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos, Szalafő, Kercaszomor, Kerjáskápolna. (1,2,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli népcsoport a határnál élő vendek. Falvaik: Pártosfalva, Damolosfa, Kökényes, Szerdahely. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres Velemér árpádkori temploma miatt, Magyarszombatfa kerámia gyára miatt. Szalafőn szép falumúzeum van. Nevezetes idegenforgalmi szempontból a Vadása tó. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut semminek, nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Vend falvakkal házasodtak általában, mert ezek gazdag falvak voltak. Ilyenek: Pártosfalva, Kökényes, Kisfalu, Szerdahely, Csekefa, Damolosfa. (1,2,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéter évente 2-3-szor marhavásár¬¬; Körmendre, Zalaegerszegre havonta, lóvásár; Szentgyörgyvölgye marhavásár

b) Piacra:

Szentgotthárdra szombaton, Körmendre csütörtökön, Zalaegerszegre nagyon ritkán

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Velemérre augusztus 20-án, Szentháromság vasárnapján, Bajánsenyére májusban

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

nem jártak búcsújáróhelyekre, református község révén (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A fazekasság miatt nem sokan jártak el máshova dolgozni. Akik elmentek, azok az 50-es években dolgoztak az uradalmi erdőben (Batthányiaknak volt uradalmuk a környéken), majd az erdőgazdaságba Őriszentpéterre, Szentgyörgyvölgyre. Ma Zalabaksára, Körmendre járnak el dolgozni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

Eladásra csak cserépedényeket készítettek, ezeket Zalában, Somogyban adták el.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A gazdálkodáshoz szükséges többi eszközt, favillát, gereblyét, faboronát, kocsikast, kosarakat mindenki önmagának készített. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Helyben készített cserépedényeket használtak. A faluban minden második háznál van egy fazekas (Zsohárok, Zughok), az 50-es évektől a kerámiagyár is működik. A fazekasok edényeiket Zalába, Somogyba is elvitték. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos tótok, oláh cigányok jártak.

b) Honnan jöttek?

Kercaszomorról, Böröcinről jöttek, a 60-as évek óta nem járnak ezek. (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőjük csak a faluban, a falu határában van. Általában mindenkinek van egy kevés. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak egy temetője volt/van a falunak, ennek külön neve nincs.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat nagyobb mennyiségben nem találtak. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak fogadott ünnepei nincsenek, református község. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között 2 faboronát használtak, majd a 40-es évektől terjedt el a fogatos vasborona, melyből ki-ki kettőt, hármat használt egymáshoz erősítve. (1,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a kézi vetés volt az általános.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgép csak a 40-es évektől volt a faluban. Ekkor is csak kevesen használták. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót és hajmókot használtak, a kaszacsapó volt a gyakoribb. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén levő nyílásba a sarlót bele lehetett helyezni. Sokszor az erdőn csináltak maguknak, ha otthon felejtették. Anélkül is használták a sarlót. (1,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. Annyi keresztet raktak össze egy kepébe, amennyi egy napi termés volt. (1,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe egy napi termésnek megfelelő keresztmennyiség. Termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm fölött volt, kb. 160 cm. (1,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor vagy a gazda állíottta ki a munkásokat, vagy kölcsönösen segítettek egymásnak. Mindkettő egyformán gyakori volt. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát kézi villával hordták kazalba. A 40-es években jelent meg az elevátor, ezt nem mindig tudták használni, a kazalt a hely miatt sokszor nehéz volt megközelíteni. (1,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es évek elején (talán 1951-ben) szűnt meg a hajdina termesztése a TSZ alakulása miatt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évektől jellemző, volt olyan, aki már előbb és volt, aki csak később alkalmazta ezt az eljárást. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet elterítették, száradástól függően forgatták (általában 2-3 napig), petrencézték, kupacokba rakták és behordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt kosárban, házilag szőtt szénás-, szalmásruhában hordták be az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

A rudat rögzítő szöget guzsnak nevezték, a többit együtt igának, járomnak. (1,2,3)

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak almozáshoz fák leveleit.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Mennyisége a terméstől függött. Ha volt elég takarmány, akkor kevesebbet, ha nem volt, többet. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Ősszel, tavasszal használtak.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak. Nyaklóba rúdon tartóláncot kapcsoltak, mely karikával kapcsolódott a szügyhöz. A szerszám így nem szakadt úgy. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi kisebb, ló húzza, szekér nagyobb, marha, ökör, tehén húzza. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. Csak nyújtott hosszúszekeret használtak, vendégoldalas szekérre nem volt szükségük. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján a nyomórúdat kötél, rudazókötél szorította le; elől láncot használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát csak akkor használtak, ha edényeket szállítottak a Somogyba, ez erősen ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettő vesszőből készült szekérkast használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ritkán megpatkolták a tehenet is, ha rosszul ment, sántítva, ilyenkor is csak elől, a külső részt. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve föjöke. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee, nee. Rajta Szőke!

b) terelik jobbra

jobbra: hopp

c) és balra

balra: csáli (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca. Coca ne, ne. Cocikám gyere ide. (1,2,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi. Pipi, ne, ne. (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát csak a nevén hívogatják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Csak lent termeltek, ezt fanyelű sukkal, sulykkal törték. (1,2,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő és álló rokkát használtak a faluban. (1,2,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Valamikor a hegyen (Öreghegy) volt 2 ház, 2 család lakott itt, ma már csak pincék vannak itt. 16 ház volt a hegyen.

a) Hogy hívták ezeket?

Külön düllőnevek a falu határában: Öreghegy, Újhegy, Csertahegy.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu helye mindig itt volt. (1,2,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Több boronából készült lakóház van még a faluban: az Öreghegyen áll még néhány, de ilyen a múzeumház (Fő út 52.) (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöskonyhás házak füstjét az ajtón engedték ki. Gyermek korukban már zárt kémények épültek (1920-as évek). (1,2,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi házak szoba, kamra, konyha részének egy-egy bejárata volt, ezek az udvarra nyíltak. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A boronából készült lakóházak keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek a füstöskonyhájú házakat váltották fel. Az 1900-as évek elején. A század 10-es, 20-as éveiben már általánossá váltak. (1,2,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es években lettek általánosank a „kockaházak”. Egysoros házakat is azóta nem építenek. (1,2,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A füstöskonyhás házakban a szobát mindenhol konyhából fűtött kemence melegítette. Ilyen ház a múzeumház (Fő út 52.). (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét kb. 70 cm-es padkára építették a faluban. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

L alaprajzú zsuppos pajták voltak a faluban. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kerekes kiszedővillát használtak a kemencében, kályán, nyílt tűzön főzés esetén. Ezt séroklinak nevezték. (1,2,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak metszve savanyítottak káposztát és tarlórépát. Hordóban sóval vagy kenyérrel. (1,2,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 50-es években szűnt meg. (1,2,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos formájú kenyértartót használtak vagy csak egy fapolcra rakták fel a kenyereket. (1,2,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Ilyen hajdina- és kölestörőket használtak a faluban. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek hajdinából gánicát. Készítési módja: a liszttel elvegyített hajdinát tejjel, forró vízzel felengedve főzték, amikor megdagadt, elfőtte a vizet, hagymás zsírral összesütötték, kiszaggatták. (1,2,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Lakodalomra, ünnepekre, cséplésre, aratásra szoktak sütni fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsot. (2,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót gyermek koruk óta fogyasztanak. Sok paprikából, 3-4 paradicsomból, 1-2 fej hagymából készül rizzsel, krumplival vagy tojással tálalva. (1,2,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát, paradicsomot nyersen mindig (emlékezetük óta) fogyasztottak, hiszen megtermelték. (1,2,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonyra mákos, diós kalácsot, fonott hosszúkás, fonott köralakú töltetlen kalácsot, rétest, kuglófot szoktak sütni. (1,2,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Ünnepre nem, de munkára viseltek a férfiak széles, fehér, otthon szőtt, rojtos aljú gatyát. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok még a 30-as években is viseltek derékban rögzített szoknyát réklivel. Néhány öregasszonyon még ma is látható ilyen. (1,2,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Vásznat minden háznál szőttek, a legtöbbnél asszonyok. Az 50-es években szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok az udvarban is és bent a házban is fejkendőt viseltek. Az idősebbek még ma is. (1,2,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában a két ágyat régen nem, de ma gyakran teszik párhuzamosan egymás mellé. Szokás volt régen is. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöb esküvőt májusban tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem volt olyan évszak, amelyikben egyáltalán nem házasodtak. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat otthon a pajtában tartották, a lányos háznál és a legényesnél egyaránt. Két napig tartottak, egyik nap a lány otthonában, másik nap a legényében voltak a vendégek.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Két egyenrangú étkezés volt. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma a lakodalmakat már vendéglőben tartják, Bajánsenyén, Őriszentpéteren, Körmenden, Szentgotthárdon. Néha még most is előfordul, hogy otthon tartják. (1,2)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Egy héttel a lakodalom előtt vőfélyek, vendéghívók járták végig a falut egy üveg borral és egy szalagos bottal. „Házassággal léptünk e hajlékba...” kezdetű verset mondták, melyben szerepelt a vőlegény, menyasszony neve, a házasságkötés és a lakodalom helye és ideje.

b) 1930 körül:

Meghívókat küldenek, személyesen hív meg a jegyespár. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szokásban a lakodalom során a szándékolt edénytörés, de tudják, hogy Gödörházán igen. (1,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A 30-as években volt a faluban fúvószenekar. Őket és Kercaszomorról cigányzenészeket, Szentgyörgyvölgyről vonósokat szoktak a lakodalmakba zenélni hívni.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A cigányok hegedűn, cimbalmon, bőgőn, brácsán játszottak. (1,4)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Nem volt lucázás a faluban.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Régen volt, gyerekek jártak, szalmát vittek, ezt szórták szét a házakban, és mondták, hogy tojjanak a tyúkok... (csak erre emlékeznek), leszedték a kapukat és átvitték őket a szomszédba. (1,2,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölni nem szoktak Magyarszombatfán. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Csak 1-2 öreglegény volt/van a faluban. (1,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes az X-el jelölt tejesfazék.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

A fazekasok egy X-el jelölték tejesfazekaikat, hogy somogyi asszonyok megvegyék ezeket. Ő szerintük ugyanis az ilyen fazékban több tejföl lesz. (1,2,4)

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak az év semelyik napján égő fáklyát a levegőbe dobni vagy tüzet gyújtani. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Felnőttek szoktak bundát húzni, láncos bottal járni a házakat és jó kívánságokat mondani. Általában megkínálták valamivel őket. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemezés nem volt. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket az ördöggel, a kutyával, a cigányokakl szokták ijesztegetni. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt szokás a faluban. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak semmilyen alakot a holdban, ők reformátusok, nem babonásak. (1,2,3,4)

@@ 569. sor: / 569. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
+[[Kategória:Magyarszombatfai zenészek]]
+[[Kategória:Kercaszomori zenészek]]
+[[Kategória:Szentgyörgyvölgyi zenészek]]