„Veszprémgalsa” változatai közötti eltérés
a (/* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…) |
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
||
| 370. sor: | 370. sor: | ||
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Paprikából, paradicsomból fele-fele arányban tettek a lecsóba. Mást nem tettek bele a hagymán, zsíron és són kívül. (1,2,3) | |
| + | Tojást is szoktak beletenni. (5) | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
A lap 2014. április 30., 20:05-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.)Kis Jenő, 1902. Pinkóc |
| (2.)Kovács Gyula, 1914. Pinkóc | |
| (3.)Vér Gyula, 1907. Pinkóc | |
| (4.)Kis Sándor, 1912. Galsa | |
| (5.)Csalló Károly, 1905. Galsa | |
| Gyűjtötte: | Schvarcz Éva |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszpr%C3%A9mgalsa |
| weboldal: | http://www.veszpremgalsa.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
10-15 éve hívják Veszprémgalsának. Előtte Veszprémpinkóc és Zalagalsa néven két különálló falu élt itt. Veszprémpinkóc azt megelőzeően a Tornapinkóc elnevezést viselte. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kis, Horvát, Csontár Vér, Harczi. (1) Kis, Somogyi, Vér, Farkas. (2) Gál, Kis, Kovács, Kató, Polgár. (4) Stubán, Polgár, Seregély, Balog, Gruber, Csalló, Harczi. (5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt ilyen. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után költöztek el sokan. (1,2) A TSZ szervezése után a fiatalok elköltöztek. (5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nincsenek hasonló falvak. (1,2,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,2,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak más tájegységekről. (1,2,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községekről. (1,2,5) Sárosdiak (szentimrefalvaiak) verekedősek. (4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ha megkérdezték hova való, ezt válaszolta: „Pinakócru gyüttem.” (1) Hosztót onnan kapta a nevét, hogy húsz tót lakott ott. Szentimrefalva lakói: sárásdiak. (1,2) Nem tudnak csúfolkodásról. (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Pusztamiske, Külsővat. (1) Tüskevár, Torna, Imrefalva. (2) Imrefalva. (5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza, Devecser Sümeg. (1,2,3,4,5)
b) Piacra:
Jánosháza szerdánként (disznópiac, de vittek: baromfit, tejfölt, túrót). (1,2,3,4,5)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Minden faluba (kerékpárral messze eső falvakba is jártak mulatni a legények, egyébként a rokonokhoz). (1,2,3,4,5)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, Celldömölk (Mária napkor). (1,2,3,4,5) Vasvár, Csatka (szeptember 8.) (4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Szent György hegyre szőlőt kapálni. (1) Károlyházára mentek répát kapálni az 1930-as években. Szántani, aratni is jártak ide. (2) Nagyatádra mentek summásnak. Pestre mentek cselédnek. (4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem vették, mindenki magának készítette. (1,2,3,5) Valaki készített a faluban, de nem pénzért adta, és nem ezzel foglalkozott elsősorban. A nevére már nem emlékezik. (4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskeváron Tót nevezetű gelencsér készítette a cserépedényeket, ezeket piacon, vásáron (Jánosháza, Sümeg, Devecser) lehetett megvásárolni, de a portékát az utcán, helyben a faluban is meg lehetett vásárolni. (1,2,3,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekas , paprikások , tyukász , drótostót , meszesek . (1,2,3) WC-pucolók, tyukász (Csabrendek Dalfi nevezetű), drótostót, meszesek. (4)
b) Honnan jöttek?
Tüskevár, Szeged, Nemeskeresztúr, Burgenland, Trencsén, Somlóvásárhely,Csabrendek, Sümeg,Ugod
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
azekas , paprikások , tyukász , drótostót , meszesek , WC-pucolók, tyukász
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Karakószörcsökön is volt, de nem volt jellemző. (4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt idegennek szőlője, földje a falu határában, a pinkciaknak sem volt földje idegen határban. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Kettő temető volt, ma is ezeket használják. (1,2) Egy temető van, fele részt használják a katolikusok, másik részét az evangélikusok. (4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak fogadott ünnepek. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem használtak. (1,2) Volt, hogy használtak. (4) Kevesen használtak. (5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
a legtöbben kézzel vetettek. (1,2,3,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Általában géppel. (4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A kaszacsapó fajtát mindenki használta, takarónak hívták. (1,2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
16 + pap, vagy 20 + pap. Árpából 12 + pap. (1,2,3) 16 + pap, vagy 12 + pap. Minden gabonából. (4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Mindig a föld szélességétől függött, nem volt meghatározva a száma (5-15 egy sorba). (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
170 cm. (1) 150-160 cm. (2,5) 2 m. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt, a masinatulajdonos szervezte. (1,2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal vagy petrencével, nem tudják, hogy melyik volt előbb. (1,2,3) Nyárssal. (4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1930-as évekig termeltek hajdinát. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930-as évek után vetették eke után a krumplit. (1,2,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, petrencébe hordták. Időtartama az időjárástól függött. (1,2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, kosárral. (1,2) Kézzel. (4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg,(1,2,3)középső szeg(4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel gráblálták össze, amikor megcsípte a dér (akác, tölgy, nyár). Levelesnek hívták. (1,2,4,5)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot. (2,4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Csak a rúd különbözött. (1) Kocsinak volt förhénc, juhafa. Ha messzire mentek, lovat fogtak be. (2) Terhet szállítani lovat fogtak be, mert az jobban bírta, mint a marha. (4) Lakodalomba lóval, hintóval mentek. (5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m hosszú volt a hosszúszekér, vendégoldalt ritkán használtak, inkább csak az uradalomban. (1,2,3,4) kevesen használtak vendégoldalt. (5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel, egy embernek volt csigája is. (1,2,4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Két embernek volt a faluban. 2 m hosszú volt, elől 50 cm magas, hátul kb. 1 m. Elől nyitott volt. (2) Akkora volt, mint a kocsi, elől nyitott, hátul zárt. (4)
b) Használtak-e kettőt is?
csak egyet használtak.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak akkor, ha a marha lesántult, mindig a rossz körmét. (2,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Néven. (1) Hi-Hajsz! (2) Ne! (4) Na! (5)
b) terelik jobbra
Hi ne! (1) Hi! (4,5)
c) és balra
Hajsz ne! (1) Hajsz! (4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne-ne! Cuppog. (1) Koca ne! (2) Hücs te! (4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu! (1) Pipi! (2) Hessegették csak. (4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén szólították. (1,2,3,5) Gyere ide! (4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó. (1,2,3,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő típusút használták. (1,2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Kümalom és a hozzá tartozó major, 1922-ben lett Robogányi Ede százados tulajdona (vitézi telek volt). (1,2,3,5) Hosztót irányában a Bogaras család tanyája állt külön. A tanya nem a család nevét viselte, eredeti elnevezését az adatközlő elfeledte. (4) n.a.====b) Miért volt így? ====
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem voltak boronaházak és sövényházak a faluban. (1,2,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kémény a fal mellé került. (1,2,3) A kémény a falba került. (4,5) 1910-es évektől zárt konyhákat építenek. (1,3,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
4-5 háznál volt gádor, egyébként az udvarról nyílt a bejárat. Minden helyiségnek külön bejárata volt. (1,2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a földfalu házaknál is mestergerenda. (1,2,3,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1920-as évek óta. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az adatközlők szerint ebben a faluban olyan nincs. (1,2,3) Az 1950-es években. (4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Cserépkályhák voltak inkább, ezeket a konyhából fűtötték. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-60 cm magas patkára építették a kemencét, a nyílása ilyen magasságban volt. (1,2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt ilyen. (1,3,4,5) Az uradalomban volt ilyen. (2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem ismerik az edénykiszedő villát. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Kerékrépát reszelve savanyították, ecettel.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát szeletelve, hordóban. (1,2,3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1945 után. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A vesszőíves fajtát (1,2,3), Csillagos forma fajtát (4,5).
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak. (1,2,3) Cserép vajköpülőt (4), dongás vajköpülőt (4) használtak, de csak egy füle volt.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A hajdinát a malomban darálták. Nem emlékeznek, hogy kölest vetettek volna. (1,2,3) Nem használtak ilyen eszközt. (4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A hajdinát takarmányként használták föl. (1,2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A fonott hosszúkás és a kifli alakút sütötték (1,2,3,4), A sima kör alakút is készítették. (5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Paprikából, paradicsomból fele-fele arányban tettek a lecsóba. Mást nem tettek bele a hagymán, zsíron és són kívül. (1,2,3) Tojást is szoktak beletenni. (5)
