„Zalaerdőd” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 17:45-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Dénes Ferenc, 1923. Hetyefő, római katolikus, Zalaerdőd, Ady E. u. 20.
	(2.) Dénes Ferencné Somogyi Amália, 1930. Zalaerdőd, római katolikus, Ady E. u. 20.
	(3.) Somogyi István, 1899. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Petőfi S. u. 8.
	(4.) Somogyi Istvánné Molnár Irma, 1902. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Petőfi S. u. 8.
	(5.) Molnár István, 1914. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Árpád u. 37.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaerd%C5%91d
weboldal:	http://www.zalaerdod.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A megkérdezettek szerint kb. az 1500-as években jött létre Zalaerdőd. 1888-ig Nyavalád volt a falu neve. A szájhagyomány szerint Pálos szerzetesek voltak a falu első lakosai, ők alapították a falut. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Hogyor, Molnár, Németh, Bors, Somogyi és Kocsis. Ezek a családok olyan régen élnek Zalaerdődön, hogy ők maguk sem emlékeznek arra, hogy mikor, és honnan települtek ide őseik. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem emlékszik senki sem arra, hogy valamikor valahonnan nagyobb számban betelepültek volna Zalaerdődre. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak a faluban arról, hogy valaha jelentős számú elköltözés lett volna. (1,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A zalaerdődiek egyik faluhoz sem tartják magukat hasonlónak. Szerintük a környéken ez volt a legszegényebb falu. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek szerint a falu nem tartozik bele semmilyen nagyobb tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek mind a közeli Kemenesalját nevezték meg közeli tájegységként. Kemenesaljába sorolják Kemenespálfa, Boba, Egyházashetye községeket. (1,2) Kemenesalját és Göcsejt nevezték meg ismert tájegységként, de oda tartozó községeket nem említettek. (3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jánosháza híres község volt az iparosai miatt. (1,2,3,4,5) Zalaerdőd híres volt a szénégetőiről, az édesapjától hallotta ezt. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A zalaerdődieket cserebogarasoknak csúfolják a környékbeliek, azért mert egyszer egy zsidó gombát akart venni a zalaerdődiektől, de a zalaerdődiek mire visszajött a zsidó, már eladták másnak a gombákat magasabb árért. De a zsidó kifogott rajtuk és cselesen azt mondta, hogy most meg cserebogarat szeretne venni. A zalaerdődiek erre nekiálltak és rengeteg cserebogarat szedtek össze. A zsidó pedig úgy fogott ki rajtuk, hogy ez alkalommal ő volt az, aki nem tartotta be a szavát és nem vette meg a cserebogarakat, így az a zalaerdődiek nyakán maradt. A Dabronc községben lakókat pedig köduszóknak csúfolták, mert állítólag a ködben ha mennek, elesnek a kövekben. A Zalagyömörőn lakókat pedig görényeseknek csúfolták, mert állítólag valamikor régen cséppel üldözték a görényeket, hogy agyonüssék. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A más falvakból történő házasodás csak szórványos jelenség volt Zalaerdődön. Ha lehetőség volt rá, akkor falubelihez házasították a gyereküket a szülők. Szórványosan házasodtak azért Kelédről, Hetyefőről és Dabroncról. (2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza (március 19.), Zalaszentgrót (június 24.), Sümeg (november 2), Türje (február 24.) (1,2,3,4)

b) Piacra:

Jánosháza szerdánként (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaerdőd (május 3. Szentkereszt föltalálása), Dabronc (március 25.), Jánosháza (október 20.), Gógánfa (június 24.), Ukk (Pünkösdkor). (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (szeptember 8.), Vasvár (augusztus 15.) (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkára csak kevesen jártak el (csak a szegények) summáskodni napszámba Kelédre a Szentiváni és Ötvösre a Széchenyi birtokra nyáron. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalaerdődre nem jártak máshonnan munkára a megkérdezettek egybehangzó véleménye szeirnt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Volt régen a faluban 3 bognár, de azok csak a falubelieknek készítettek faszerszámokat. (2) Volt ugyan régen bognár a faluban, de eladásra más faluba azok se termeltek. E régi mesterek emléke él már csak, ők maguk már nem élnek és leszármazottjaik felkutatása is reménytelen. A megkérdezettek szerint ezeket a szerszámokat a falubeliek a piacon, vagy a vásárokon szerezték be. (ld. I.11 a,b) (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron készült cserepet használtak, amit vándorárusoktól szereztek be javarészt. E cserepek vásárlása az adatközlők személyes élménye volt. (2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A fazekas vándorárusok Tüskevárról hoztak cserepeket Zalaerdődre az 1930-as évekig. Az 1930-as években még jártak a Felvidékről Érsekújvárra (2) drótos tótok. Nem tudják pontosan, de az adatközlők szerint „azt beszélték” a faluban, hogy Szeged és Kalocsa környéki paprikások jártak az 1940-es évekig Zalaerdődre. Állítólag magukat erdélyieknek nevező ruhaárusok is eljártak a faluba a II. világháború előtt. A meszesek Sümegről a mai napig járnak és mindig is jártak, az informátorok szerint. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Tüskevár, Felvidék, Szeged, Kalocsa, Erdély, Sümeg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, drótos tótok, paprikások, ruhaárusok, meszesek

d) Mit árultak?

cserépedény, paprika, ruha, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek jelentősebb számban a türjei hegyen voltak szőlői. Máshol nem. (2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A környékbelieknek nem volt soha szőlőjük Zalaerdőd határában, mert Zalaerdődön nincs szőlő. (2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egy temető működik. A megkérdezettek szerint a templom környékén volt réges-rég egy korábbi temető. Ezt az információt az adatközlők apáiktól hallották. (2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb tömegben nem találtak sehol sem emberi csontokat.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak két fogadott ünnepe volt. Egyik január 20-án Fábián Sebestyén napkor, melyet betegség ellen fogadtak, a másik pedig október 20-án Szent Vendel napján, amit pedig a marhavész ellen fogadtak. (2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak a két világháború között egymáshoz erősítve 2 vasboronát (ritkán hármat) a szántás elegyengetéséhez. (A vasboronák kígyó alakúak voltak.) (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Az 1930-as évig a kézi vetés volt általános és a gépi vetés nagyon ritka. 1930-tól aztán ez az arány pár év alatt megfordult. (1,2,3,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1930-as évig a kézi vetés volt általános és a gépi vetés nagyon ritka. 1930-tól aztán ez az arány pár év alatt megfordult. (1,2,3,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Gereblyés (b) kaszacsapót használtak általánosan az egész faluban. („gráblás”) (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem, nem használtak olyan kévekötő fát, amelynek a vastagabb végén egy lapos nyílás lett volna. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt. (2,3,4,5) Raktak régen 14 kévéből álló keresztet búzából és 18 kévéből álló keresztet rozsból. (1) Zalaerdődön a keresztet „kepeláb”-nak nevezik. Az összekapcsolt „kepelábakat” hívták „kepesor”-nak. 5-10 összekapcsolt keresztet raktak. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de ők a „kepesor” kifejezést használják. (ld. II.5.) Ez 5-10-ig terjedhető meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet („kepelábat”) jelöl. Nem használják ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A faluban csak egy csépet találtam, annak a nyele 131 cm volt. A megkérdezettek elbeszélése (becslése) alapján valószínűsíthető, hogy a csépek nyele kb. 140 cm alatti hosszúságúak lehettek. (1,2,3,4) A társas cséplés esetén milyen szöveget mondtak a ritmus könnyebb betartása végett. Ha hárman csépeltek: „hol-az-eb”, ha négyen: „meg-jött-az-eb”, ha pedig öten, akkor: „csu-tor-ra-Pe-ti” volt a szöveg. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Zalaerdődön helyi, falubeliekből álló állandósult csapat csépelt géppel és ha a csapatból valaki kiöregedett, akkor az ő családjából valaki állt be helyette a csapatba. Irigyelt ember volt, aki tagja lehetett a csapatnak. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát általában nyárssal (a) hordták kazalba. A kb. 3,5 m hosszú nyársat egy ember vízszintesen tartotta és beleszúrta a szalma halomba. Két lány segített a nyársasnak a nyársat a feje fölé emelni, és a nyársas a feje felett vitte a szalmát a kazalhoz. (2,3,4,5) Az édesapjától halotta, hogy a nyársak az 1900-as évek elején terjedtek el Zalaerdődön, a cséplőgépek megjelenésével együtt. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A megkérdezettek már nem is emlékeznek még évitzednyi pontossággal sem, hogy meddig termeltek hajdinát, mert ez olyan régen lehetett. Egy adatközlő (3) az édesapjától hallotta, hogy valaha termeltek hajdinát is errefelé. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való barázdába vetése az 1930-as években kedzett gyorsan elterjedni és az 1940-es évekre már teljesen általánossá vált. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás a renden terítve történt, jó időben 4-5 nap elég volt hozzá. Ezalatt csak egyszer forgatták, a 3. nap után. Állványt nem használtak. A szénát „petrencébe” hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba „párfödő” ruhával hordták. Ez kb. 2x2 m-es lenből készült anyag volt. Ez volt az általános, és a megkérdezettek szerint a régebbi is. A „bakszekér” használata is ismeretes volt, de szűkebb körben újabb keletű elterjedéssel. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa (1,2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (1,2,3,4,5)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

rúdszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

A falu lakosságának kb. a fele. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Ősz végén, télen. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásához 1930 körül nyaklót használtak általánosan Zalaerdődön. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit mindig ló húzta, a szekeret pedig mindig marha. Az adatközlők egybehangzó állítása szerint ez alapján különböztették meg mindig a kocsi és a szekér elnevezését. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A hosszú nyújtott szekér volt az általános és a régebbi, a vendégoldallal való szállítás nagyon ritka volt és ez volt az újabb. (1,2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása elől lánc, hátul kötél és csiga segítségével történt. A csiga egy fából készült kerek keresztmetszetű rúd volt keresztbe a szekér hátulján, rajta két lapicka segítette a kötelek feszesre húzását. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Zalaerdődön erősen ívelt saroglyát használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) típusú volt az általános (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

kettőt nem használtak belőle sohasem. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát (tehenet is) évszaktól függetlenül talpalták, ha begyulladt a körömágya. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne te! (1,2,3,4,5)

b) terelik jobbra

Hi! (1,2,3,4,5)

c) és balra

Nejde! (1,2,3,4,5)

A kis borjút hívják beccének, a becce szót nem kapcsolják semmilyen indítószóhoz. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! (1,2,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu-ne! (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! vagy: Gyere ide! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használnak (kendertörő). (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a fekvő (a) típusú rokka volt használatos a faluban. Egyszerűen: „rokka” volt a neve. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?

A mai község határán nem volt soha több egymástól elkülönült házcsoport, sem korábban különálló falu. (1,2,3,4,5)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig a jelenlegi területén volt a helye. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó két favázas sövényházat 1950. körül bontották le. (1,2,3,4,5) Boronaházakra nem is emlékeznek az adatközlők.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Zalaerdődön füstöskémény nem volt. A szabadkémények füstvezetékét volt, aki teljesen lebontotta és új zárt (vagy zárt mászó-) kéményt épített a falba, vagy félig a falba. Volt, aki lepadlásolta a szabadkémény nyílását és a padláson meghagyta immár funkció nélkül a szabadkémény padlástérben lévő füstvezetékét. Emellett épített egy zárt kéményt a falba. Kizárólag zárt kémény 1930-tól. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon csak egy bejárat volt a konyhába. Ez az ajtó a „pitarba” vagy az „udvarba” nyílt. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban régen keresztmestergerendás ház. Földfalu házaknál is volt. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A megkérdezettek szerint az 1900-as években már voltak biztosan rakott sparheltek a faluban, de használatuk csak az 1920-as években vált teljesen általánossá. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű kockaházak építése az 1950-es évektől lett teljesen általános. A II. világháború óta nem építenek egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak az adatközlők olyan házról, amelynek a szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál masgasságú (50-70 cm) padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Zalaerdődön a háromosztatú pajta volt az általános esetleg leeresztett oldaltoldással. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem emlékeztek a fazékkiszedő villára. (1,2) A kiszedő villa egyik ágát akasztották be a fazék fülébe (a). (3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Savanyítottak tarlórépát, de mindig csak gyalulva, sohasem egészben. Előfordult a törköly között való savanyítás is és a fűszerekkel való savanyítás is. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Savanyítottak káposztát, de csak gyalulva. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 1950-es évek első felében általánosan megszűnt. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Régen a faluban két féle típusa volt a kenyértartóknak: a csillagos (a) és a két soros polcos (b). (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A fából készült hajdina- és köles törők ütőjére már sajnos egy adatközlő sem emlékezett, az emlékezetfrissítő ábrák dacára sem. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Sem kölesből, sem hajdinából nem készítettek liszttel sűrítve olyan kását, amit kiszaggatva fogyasztottak. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepekre fonott hosszúkás (a) töltetlen kalácsot sütöttek („puszta kalács”), vagy töltetlen kuglófot („kugli” vagy „kuglóf”). (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Gyakrabban 1945 után készítenek csak lecsót a faluban, összetétele: sok paprika és jóval kevesebb paradicsom és hagyma. Az adatközlők szerint 5 kg paprika, 1,5 kg paradicsom és 1,5 kg hagyma kell egy jó lecsóhoz. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A megkérdezettek mind gyerekkoruk óta esznek paprikát és paradicsomot (az 1899-ben született 3. adatközlő is). Úgy emlékeznek, hogy ebben a században már biztos, hogy sokan ettek nyersen paprika és paradicsom zöldségeket a századfordulótól kezdve. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A „karácsonyi asztalra” töltetlen fonott kalácsot és kuglófot ritkán tettek, az általános a mákkal, dióval vagy lekvárral töltött kalács volt. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, viseltek széles gatyát a férfiak az ünnepeken.(1,2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

A megkérdezettek szerint 3 szélből készültek ezek a gatyák. (1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1945-ig még viseltek derékban rögzített szoknyát blúzzal általánosan az asszonyok. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok sohasem szőttek a faluban, csak fontak. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

1945-ig az asszonyok nem mentek ki az utcára kendő nélkül. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kb. az 1960-as évekig volt szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele. (1,2,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt februárban tartották, farsang idején. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben soha nem volt esküvő, nyáron a sok munka miatt csak elvétve. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1980 körül:

Szombat volt az esküvő tartásának a hagyományos napja. (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt, a lányos háznál tartották. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A lakodalmat már mindig vendéglőben tartják, ahol a főétkezés a vacsora. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 1970-től szokás a lakodalom nem otthon való tartása és ez a szokás a 80-as évekre már majdnem teljesen kizárólagos jellegűvé vált. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül a „vőfény” 1 héttel a lakodalom előtt egyszer meghívta a vendégeket. (1,2,3,4)

b) 1980 körül:

1980 körül a jegyespár személyesen is és postai meghívóval is meghívja a vendégeket. A jegyespár már 1 hónappal a lakodalom előtt elkezdi a személyes meghívásokat. A meghívókat is kb. 1 hónappal a lakodalom előtt postázzák. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A lakodalomra a cigányzenét játszó zenészeket Nemeskeresztúrról, Tekenyéről vagy Szalapárról hívták. (1,2,3,4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

1 prímás, 2 kontrás, 1 cimbalmos, 1 bőgős. (1,2,3,4,5)

c) Hány főből állott a zenekar?

Öt főből állt a zenekar. (1,2,3,4,5)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A megkérdezettek szerint nem volt harmónika soha a zenekarban. Az 1970-es évektől előfordult, hogy a cigányzene helyett modern pop zenét játszó zenekart hívtak a lakodalomba. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A lucázás december 13-án reggel volt. (1,2,3,4,5)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Nem volt alakoskodás és zenélés, fatuskókat vittek a lucázók magukkal és töreket. „Szabad-e lucázni?” – kérdezték, és ha nem engedték be őket, akkor azt mondták: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” Ha beengedték őket, akkor letérdepeltek a magukkal hozott fára és úgy mondták el verseiket. A kötött szöveg még emlékezetben megmaradt része ez:

„Luca Luca kity-koty

ma van Luca napja

kendteknek annyi zsírjuk legyen

mint kútban a víz

annyi tojásuk legyen

mint az égen a csillag

annyi csibéjük legyen

mint a réten a fűszál

kendtek disznajának olyan vastag szalonnája legyen

mint a mestergerenda

olyan hosszú kolbászuk legyen

hogy a kertet körbe lehessen vel fonni

kendtek lányának akkora segge legyen

mint a kemence szája

kendtek lányának akkora csöcse legyen

mint a bugyoga korsó

kendtek lányának akkora picsája legyen

mint egy vadásztarisznya

a fejsze nyele úgy megálljon a hegyibe

mint X.Z. pöcse a helibe.”

A lucázók otthagyták a háznál a fatuskót és a töreket és ajándékba aszalt szilvát, diót, almát, pálinkát kaptak. (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

A megkérdezettek egybehangzó állítása szerint Zalaerdődön nem volt regölés. Csak a legújabb időkben a cigányok jöttek át Kelédről, hogy e szokás ürügyén pénzt kunyeráljasnak. (1,2,3,4)

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban mindig volt kb. 10 öreglegény. (Ma 380 fő a falu lakossága, de az 50-es években meghaladta a 800-at is). (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen, az adatközlők emlékeznek olyan tejesfazékra, amelynek a fülével szemben levő oldalán volt X-díszítés. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

Ezeket a cserepeket Tüskevárról vándorárusok hozták. (ld. I.16). (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

November 1-én a temetőben a gyerekek mindig gyertyával futkosnak. Az adatközlők szerint ez szokás. A levegőbe nem dobtak égő tárgyat soha. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A megkérdezettek szerint nem volt soha alakoskodás Miklós-napon. Csak a gyerekek a kipucolt cipőiket kirakták az ablakba és éjszaka a szülők egy kis ajándékot raktak bele (diót, almát, szilvát). (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Az informátorok szerint betlehemezés nem volt szokás, csak ritkán betlehemeztek a gyerekek. Ilyenkor volt egy „öregpásztor” és sok „pásztor” (5,6). (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel volt az összes állat védőszentje. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket krampusszal, csendőrrel, mumussal és kakassal („megcsíp a kakas!”) ijesztgették. 1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt szokás a diódobálás. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást!

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek fátvágó embert láttak a Holdban. (1,2,3,4,5)

@@ 565. sor: / 565. sor: @@
 [[Kategória:Zalagyaömörő]]
 [[Kategória:Zalaszentgrót]]
+[[Kategória:Nemeskeresztúri zenészek]]
+[[Kategória:Tekenyei zenészek]]
+[[Kategória:Szalapári zenészek]]