„Vát” változatai közötti eltérés
a (→3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?) |
a (→4.1.) |
||
| 371. sor: | 371. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.(4,5,6) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | Nagyböjtben és adventkor nem volt egyáltalán semmi mulatság, a Katalin napi bál után nem lehetett táncolni, azt tartották, hogy akkor „letáncolják a barackot”. (4,5,6) | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
A lap 2014. április 28., 22:35-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. április, 1987. április, 1988. április |
| Adatközlők: | (1.)Kapui Károlyné, 1927. római katolikus, Vát, Fő u. 2. |
| (2.)Avár József, 1913. római katolikus, Vát, Fő u. 32. | |
| (3.)Valdinger Aladár, 1898. római katolikus, Vát, Fő u. 55. | |
| (4.)Amatics Ferenc, 1921. Vát, Lenin u. 19. | |
| (5.)Amatics Ferencné, 1920. Vát, Lenin u. 19. | |
| (6.)Nagy Istvánné, 1919. Vát, Lenin u. 13. | |
| Gyűjtötte: | Boros Anita, Csizmadia Edit, Simon Erika, Kónya Judit |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1t |
| weboldal: | http://www.vat.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Pontosan nem tudja, azt hallotta mesélni, hogy a falut nem ezen a helyen, hanem egy közeli dombon kezdték el építeni, innen terjedt aztán tovább. A dombot a régiek Viktorházi dombnak nevezték. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Horváth, Sali. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Vát magyar falu. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A fiatalok mind elköltöztek. Volt olyan osztály, ahol 34 gyerek tanult, talán 3 sem maradt itt közülük. Főleg Szombathelyre, Sárvárra mentek el lakni. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Közlekedés szempontjából hasonló Nemesbőd. Főútvonal mentén fekszik. Sárvári, győri, tatabányai járat átmegy rajtuk. Jó a közlekedés mindkét faluban. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik ilyenbe. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrséget ismeri. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szelete a kastélyáról híres. Állítólag egy Juszuf nevű török származású báróé volt és volt egy gyönyörű kertje csodálatos virágokkal. Az arborétum híres most. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Rózsavát a vendéglő az öt rózsához nevű fogadóról nevezték így, mert ez a faluban üzemel. Tuszkos zanatiak: télen a túzokoknak megfagyott a szárnyuk a nagy hidegben, mivel nagyon értékes madarak voltak, a zanatiak nagyon örültek, hogy micsoda jó fogást csináltak. Bezárták őket a pajtába, majd áldomást ittak a kocsmába. Ám a melegben a túzokok szárnya felengedett és elrepültek a zanatiak meg hoppon maradtak. (1)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szelestéről származik a legtöbb asszony. Bögötről, Porpácról meg Zanatról ritkábban házasodtak. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely, Sárvár
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vát-Szentkút (1)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Főleg Szombathelyre. Vasszilvágyra és Vassurányba répaszedésre, kapálásra. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem tudja. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szombathelyi. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Kópházáról (Sopron környéke) Matild néni ruhákat hozott bugyorban a hátán. Drótos-tótok egy háznál letelepedtek és ide hordták össze az edényeket. Szombathelyről friss péksümetényt háton kosárban hoztak ki. (1)
b) Honnan jöttek?
Kópházáról (Sopron környéke), Szombathelyről
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótos-tótok,
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A vátiak nemigen foglalkoztak szőlővel, régen volt itt egy szőlőhegy. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Csak régen volt itt szőlőhegy. (1)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Régen volt egy a templom mellett. Az új a falu szélén van. A szentkúti búcsújáróhelynél régebben ún. fehér barátok voltak, nagy épületekben, ott volt egy kripta is. Felszabaduláűs után nem tudni kik szórták ki a csontokat a kriptából. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A szentkúti búcsújáróhelynél régebben ún. fehér barátok voltak, nagy épületekben, ott volt egy kripta is. Felszabadulás után nem tudni kik szórták ki a csontokat a kriptából. (1)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Búcsú augusztus 20-án Szentkút-búcsú. Szeptember utolsó napján a templom védőszentje: Kozma Demjén búcsú. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, használtak, volt olyan gazda, aki 3 levelű boronával boronált, a szegényebbek 2 levelűvel. (2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Vetőgép a TSZ-ben volt vagy a módosabb családoknál. (2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót használtak, ez volt a legelterjedtebb ezen a vidéken. (2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak. (2,3) A kévekötő fa finom szilvafából készült. (3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy keresztbe 20 kéve tartozott. (2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, ismerik a kepe szót, a termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (2) Ismerik a kepe szót. A keresztgabonát hívták kepének. Használták a termés mennyiségének meghatározásához. (3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 140 cm hosszú volt. (2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Igen, gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárson hordták kazalba. (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem tudják melyik évben szűnt meg a termesztése. (2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1920-as években lett általános. (2) Már gyermekkora óta emlékezett a burgonya eke utáni barázdába vetésére. (3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát villával forgatták át, ha megázott akkor többször, ha nem ázott meg, akkor egyszer kellett átforgatni. Nem használtak állványt. (2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból az istállóba talicskával vagy kosárral vitték a takarmányt. (2) Hátaskosárban hordták a szálas takarmányt. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igafőszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták a fák leveleit az almozáshoz akkor, amikor kevés volt a szalma. (2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot. (2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordásra használták. Kocsi: utazni lehetett rajta. (2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Kb. 5 m-es volt. (2) Kb. 6 m-es volt. (3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak, mást nem. (2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya erősen ívelt volt. (2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Fűzfavesszőből készült a szekérkas.(2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Ha nagy volt a szekér, kettőt használtak. (2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, a sánta lábfájós tehenet vagy ökröt szokták patkolni. Leginkább nyáron, mert akkor ment a legtöbbet és akkor sántult le. (2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
No!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hejsz! vagy Hajsz! (2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coca ne. (2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne, pipi. (2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevén hívják. (2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendertörővel. (3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Nem használtak rokkát. (2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Igen, volt a község határán több elkülönült házcsoport. Ennek tulajdonosa, özv. Csillag Gézáné grófnő.Szentkútmajor, Emiliamajor, Afrikamajor
b) Miért volt így?
Ezek a házcsoportok majorsági területek voltak
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község helye sem volt mindig ott, ahol most. Korábban Porpác felé volt egy ófalu. (4,5,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem tudtak választ adni erre a kérdésre. (4,5,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A korábbi szabadkéményes és füstöskéményes házakat ledöntötték. Kb. 8-10 éve az utolsót is és ezeket teljesen újjáépítették. 1912-ben már csak zártkéményest készítettek. Magánházak építésekor kezdték a zártkémény építését. (4,5,6)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szabadba általában egy ajtó nyílt, a konyhára pedig egy vagy kettő. A szabadba nyíló ajtó közvetlenül a tornácra nyílott. (4,5,6)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Természetesen volt a faluban kereszt-mestergerendás ház. A földfalú házaknál is ez volt inkább a jellemző. A padlás egyben magtár is volt és ez tartotta. (4,5,6)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az ő idejükben már csak néhány ilyen létezett. Az első rakott tűzhely kezdeti időpontját a múlt századra tették. (Konkrét dátummal nem szolgáltak.) (4,5,6)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak”, „tömbházak” építésének időpontját a II. világháború utánra tették. Kb. az egysoros házak eltűnését is erre az időszakra tették. Az egysoros házak építésének legfontosabb okát a szűk telkekben látták. (4,5,6)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Tudnak, de azokat már elbontották. (4,5,6)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Konyhai kemencét különböző mélységre építették. Előfordult olyan hely, ahol a padlószintre és volt olyan, ahol 10-20 cm magas padkára építették. Volt olyan kemence, amelybe föl lehetett mászni és úgy tisztították. Ezt mászókéménynek vagy bőkéménynek is nevezték. (4,5,6)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Mindegyik előfordult. A leeresztett oldaltoldású pajtában az oldaltoldásban tartották a pelyvát, ezt nevezték pelyvakutyának. (4,5,6)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ezt már nem tudják. (4,5,6)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n.a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Savanyítottak káposztát, de egész káposztafejeket nem, viszont egész leveleket igen. (Ez a töltött káposztához kellett.) A káposzta közé kerékrépát is szeleteltek és mikor fogyasztás közben ezek a szeletek előkerültek, az mindenki számára csemege volt. (4,5,6)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Még 1949-ben is sütöttek otthon kenyeret. Ennek megszűnése a malmok államosításával volt kapcsolatban. (4,5,6)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A vesszőíves, és egyéb formájú kenyértartó volt használatban.(4,5,6)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak. (4,5,6)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem nagyon termeltek ezen a területen hajdinát, így nem is emlékeztek ezekre az eszközökre. (4,5,6)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Készítettek, de készítési módját már nem tudják. Volt hajdinapogácsa és gombóc. (Gánicának a kukoricából készült ételt nevezték.) (4,5,6)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra fonott kalácsot (itteni neve kalinkó), méghozzá kör alakú fonottat. Lakodalomra pedig hosszút készítettek, fonott hosszúkás alakút. (4,5,6)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Háború után kezdtek itt lecsót készíteni. Zöme paprika, tesznek bele ízesítésnek kolbászt. (4,5,6)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mióta él, ő már fogyasztja nyersen a paradicsomot és paprikát. Bár hangsúlyozta, hogy nyersen inkább a gyerekek csemegéje. A II. világháború előtt azért gyakrabban fogyasztották a hagymát és főtt cukorrépát kenyérhez. (4,5,6)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A „karácsonyi asztalra” a legfontosabb sült tészta a kalács volt. Ezen kívül készítettek kukoricából egy kicsi kenyeret, amit Jézus kenyerének hívtak. Ételek közül fontos volt az édeskáposzta. (4,5,6)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, hétköznapra is. Az 1920-as, 30-as évekre volt jellemző. (4,5,6)
b) Hány szélből készült?
A szélek számát nem tudták meghatározni. Illetve azt mondták, hogy ez már nem volt olyan nagyon széles. (4,5,6)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Talán az 1950-es évekig viselték a nagyanyák és az öregasszonyok. (4,5,6)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak, volt szövőszék is a faluban több helyen. (4,5,6)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Még az ő fiatal éveikben kötelező volt ez a viselet. (4,5,6)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
n.a.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.(4,5,6)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nagyböjtben és adventkor nem volt egyáltalán semmi mulatság, a Katalin napi bál után nem lehetett táncolni, azt tartották, hogy akkor „letáncolják a barackot”. (4,5,6)
