„Nagypirit” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 21:07-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Korábban mezőváros volt, vásártartási jogát Ferdinándtól kapta. Csöglén még őrzik a község (egykori mezőváros) címerét. (1) Valamikor nem itt volt a község. Vásártartási jogot kapott Ferdinándtól. (2) Mezőváros volt. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Burján, Gál (leszármazott nemesi család), Hajmás (1) Burján, Hajmás, Nagy, Szalai (2) Burján, Dezsők, Hajmás, Gál, Szalai (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt nagyobb lélekszámú betelepülés egyszerre. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A TSZ szervezése idején. (1) 50 évvel ezelőtt. (2) Amerikába vándorolt ki néhány Gál család a század elején. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Talán Csögle, „de régóta folyik a vita”. (1) Kispirit, Csögle, Adorjánháza. Ezeket a falvakat is szorgalmas népek lakják. (2) Csögle, Adorjánháza, Kispirit. Ezek is református falvak. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Somló. „Inkább arra vannak a földek.” (1) Marcalmente. (2) Marcalmente. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak róla, össze van keveredve a nép. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egeralja híres a múzeum miatt. (Ott őrzik Nagypirit ládáját.) Iszkáz híres Nagy Lászlóról. (1) Iszkáz híres Nagy Lászlóról. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Bobai „kobak”. (1) Bobai „kobak”. „Nekidütek, mint a piritek a ködnek.” (2) (Eredete ismeretlen.)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Csögle, Adorjánháza, Egeralja, Boba – e falvakból jelentős mértékben. (1) Boba, Csögle – református falvakból házasodtak. (2) Református falvakból házasodtak. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánsoházán és Celldömölkön minden hónap elején volt vásár. Celldömölkön volt marhavásár. Nagypiriten májusban, júniusban és szeptemberben volt vásár. (2) Jánosházán heti vásár volt szerdán. Celldömölkön heti vásár volt csütörtökön. Állatvásár volt minden hónapban. Sümegen gabona és disznóvásár volt. (3)

b) Piacra:

Jánsoházán és Celldömölkön csütörtökönként volt piac (krumpli, kukorica, káposzta).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A búcsú katolikus szokás, a falu református. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fakitermelésre a károlyházi erdőbe. (1) A világháború után néhány család eljárt summásnak. (2) Nem jártak. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gérceiek jöttek masinálni. (1) Bobaiak jöttek cselédnek, gulyásnak. „Nyolc-tíz gazda tudott csak cselédet tartani.” (2) Nem jöttek sehonnan. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

„Voltak iparosok.” (Kocsikas, kosarak, söprű.) Más faluba nem készítettek, de helyi használatra igen (kocskas, kosár, kaptár). (3)

b) vesszőkosarakat

Burján János kosárfonó volt (Kossuth L. u. 26.). Vecsei Rezső kosárfonó volt.

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

A faszerszámok (favilla) a Bakonyból származtak. (2)

f) fagereblyét

Fagereblét minden háznál tudtak csinálni. (1)

g) faboronát

h) egyebet?

Bognárok is voltak a faluban. Volt bognár és asztalos.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári cserépedényeket használtak. Vásárokon vették őket általában, de járt a cserepes is a falvakban. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

szita, rosta javítók üvegesek, tótok Felvidékről paprikások Szögedről meszesek Ugadról fazekasok Tüskevárról gráblások Bakonybélből fonott csuha bobai cselédektől busuló bobai cselédektől (1)

kalapos Jánosházáról üvegesek felvidéki tótok tyukászok Ausztriából meszesek, paprikások Ugadról (2)

üveges, drótos tótok meszesek tyukászok (3)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek nem volt más falu határában földje, szőleje.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falu lakói sem tartottak földet Nagypirit határában. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temető az új mellett van, csontok a templomdombon jöttek elő. (1) A templomdombon van a temető. (2) A templomdombon van a temető. (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

csontokról nem tud. (2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak a falunak fogadott ünnepei. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, de ritkán fordult elő. Ez fonott kökénytüskés borona volt. (1) 3 boronát kapcsoltak össze. (2) 50 évvel ezelőtt került a használatba a 3-as borona. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt általános. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Takarónak hívták, a „b” betűjelű volt a leginkább használatban. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Rozs esetén: 16 + pap Búza, árpa esetén: 12 + pap (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A felrakott kereszteket hívták kepének. Használták a szót a termésmennyiség megjelölésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett. (1,2) 144-155 cm között. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,3) Gazda toborzott csapatot magának. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Nem emlékeznek, hogy mióta használatos. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem is terjedt el a hajdinatermesztés ezen a vidéken. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1938-ban kezdődött. (1) Mindig kapa után vetették. (2) 1930-as évektől. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták 3 naponként és petrencébe hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Törekes kosárral. (1) A pajtából vellával. (2) Szénapadlásról etették az állatokat, vellát használtak. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafelsőfa igabérfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszög, igaszeg vagy nyugszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

rúdszög (igaalsófa) (1), rúdszeg (2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A gabonaterméstől függött, ha elfogyott a szalma, akkor igen. Diófalevelet használtak. (1) Használtak, gyertyán, tölgy és akác levelét. (2) „Kimondottan nem.” (3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak ilyen láncot. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi és a szekér átalakíthatók egymásba. A kocsin van hámfa és ló húzza. A szekeret marhák húzzák. A szekér helybéli elnevezése: „förhinc”. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4 m hosszú a hosszúszekér, ez a gyakoribb. „Régebben mérték sukkban, de nem az én időmben.” (1) A hosszúszekér 3 m, nyújtóval hosszabbították. (2) 4-4,5 m a hosszúszekér hossza. A vendégoldal korábban volt használatos. (3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötélen kívül nincs más eszköz. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt a saroglya („zapos”, „hajtott”). (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem volt eleje, fonott volt. Csak a módosabb gazdák használták. Ünnepkor volt használatos. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem, inkább hegyes vidékeken. (1) Nem, csak ha lesántult (első lábán a külső körmöt). (2) Nem. (3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Csálide! Hajsz ne! Héhajsz! Némen!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hé! és/vagy ostor (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koc-koc (1) Koca-nene (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tik-tik! Pipi ne! (1) Pitye-pitye (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! Vagy a nevén szólítják. (1) Le! Gyere ide! (2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót és tilolót használtak, lábbal mozgatták. (1,2) Kendervágót és tilolót használtak. (3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az „a” betűjelű rokkát használták. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?