„Nagymákfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 19:27-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A faluban volt egy olyan régi templom, mint a vasvári. Ezt a templomot a törökdudálásban rombolták le. (1) Öregapja idejében még meg volt a kórus, aztán hamarosan ezt is elhordták. A falu határában sok makkos volt, innen kapta a falu a nevét. Gerebélyi Ferenc birtokában van egy 1821-es datálású térkép, ott így szerepel: Jobbágyi Geiger Ferencz Tábla Biró Ur Nagy Makkfai Birtokainak Rajzolattja. A 18. században Festetich birtokvolt ez a rész. A cselédségből szaporodott el a falu. Barabás Imre udvarán 1874-es ültetésű platánfa van. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu ősi családjai: Verebélyi, Csupor, Nyúl, Dala, Bodzai, Gallen. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Uradalmakba jöttek gazdasági cselédek. Egyéb bevándorlás nem volt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1956-ban 23 fiatal ment ki Nyugatra. 1960-ban a TSZ alakulásakor több család költözött el. A háború előtt kb. 380 lakója volt, most alig 80. 1941-ben vittek el egy zsidó családot (Weisz). (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Vasváron volt a jegyzőség. A mai bolt épületében régen volt egy táncterem, ide jártak a szomszédos falvak ifjúsága. Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Kismákfa, Gerse, Karátföld fiataljai ide jártak. Ezek a falvak „ugyanaz a gazdálkodó, testvérfalvak”. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Ez a falu a Hegyhát pereméhez tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hegyhát: Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Katafa, Nádasd, Petőmihályfa, Andrásfa, Gerse, Karátföld (ma Gersekarát), Oszkó, Telekes, Bérbaltavár, Hegyszentpéter, Nagytilaj, Győrvár, Csehi, Mindszent (ma együtt). Kém és Szemegye már a pereméhez tartozik. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Győrváron volt egy 1848-as csata. Rábahídvégen van egy barokk kastély. Szegény kis községek ezek mind. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Gersén volt 9 ördög: Déri, Döme, Domján, Kis Tubor, Dékán, Öreg Tubor, Kaposi, vén dörzögő Pék Pali. Ezek állítólag rontani tudtak, értettek a „füves dolgokhoz”. Rábahidvégen a gulyás is rontó ember volt, ereje volt az állatokra. Olyan is volt, hogy mákot loptak Gersén és csak söprűn tudtak elmenni. Valamikor garabonciás diák is járt ebben a faluban. Zölddolmányos Jáger törpe lovon járt. Nagymákfán lobot vetett a laska. Rábahídvégen kiharangozták a fahidat, amikor meggyulladt. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A 20-as évekig inkább falun belül házasodtak. Később aztán gyakran a szomszédos falvakból is. Ilyen falvak voltak: Kismákfa, Döröske, Rábahídvég, Sorokpolány, Gersekarát. Ide is jöttek, meg kerültek is el. Egyébként a házasságok nem túl gyakoriak, mert kicsi a falu. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvárra, Zalaegerszegre, Rumba jártak gyakrabban. Elmentek még Körmendre is. Ez is elég gyakori. Hosszúperesztegre ritkán jártak. A kupecek még Novára is elmentek.

b) Piacra:

Vasváron szerdán volt hetipiac. Tejterméket, gyümölcsöt vittek. Körmendre ritkán jártak a nagy távolság miatt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nagymákfa Vasvárral volt egy fárában (a múlt században teljesen tönkrement az itteni templom). Vasvárral együtt tartott búcsút. Ott augusztus 15-én és szeptember 12-én volt nagy búcsú. Volt olyan, hogy az Őrségből 10-15 „zászlóhad” is jött. Rábahídvégen Szent Háromságkor van búcsú. Dörösként Sarlós Nagyasszonykor, Egyházashollóson erre egy hétre, Püspökmolnáriban áldozócsütörtökön.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Cellbe szeptember első vasárnapján. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Néhányan eljártak Csornára, Somogy, Sopron megyébe summásnak. A nagycsaládokból jutottak. Szórványosan a püspökmolnári apátplébánoshoz. Egy-két lány Pestre ment szolgálni. A szálláshelyi majorba is mentek (Gerse határa). Lányok dolgoztak napszámosként a szőlőben. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Télen egy-két ember fátvágni részesként Rábahídvégről, Egyházashollósról, Hidasról. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra semmit sem készítettek, de mindig volt egy-két ember, aki fúrt-faragott. Minden parasztember maga kötött söprűt, zsombort, szakajtót, méhkast. Kenesei Lajos most is köt kosarat. (1,2,3)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az Őrségből hozták lovaskocsin. Piacon vagy kirakodóvásáron is vettek. Egylovas vándorcigányok is árultak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek jöttek az Őrségből, fazekat, tejesköcsögöt árultak. A múlt században vendek árultak deszkát, mert ez gyantás volt, és sokáig jó volt. a 14-es háború környékén kolompár cigányok, rézüstöt javítottak. A 30-as évekig teknővájó cigányok. Tyukász Vasvárról („Kárál János”). (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

52 kat. hold szőleje volt a falunak. A rábahídvégieknek volt ebben a határban. Az ittenieknek nem volt falun kívül. A TSZ alakulásakor ezeket a szőlőket elvették. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak. A Tót mezőn, az Ótemető és mostani. Az ótemetőbe 1848-ig temetkeztek. Ennek a temetőnek a harangját a török elől a Fekete érbe dugták. Volt ott egy kút, abba eresztették bele. Az árvíz betemette iszappal, így nem tudták kivenni. Azóta már próbálkoztak, de még mindig nem sikerült. Ez az Ótemető jelenleg művelés alatt van, másik része kavicsbánya. Tömegsír is került itt elő, több gyerekcsont. Amikor megkötötték a vasvári békét, valamilyen török a két Mákfa között ásott el aranytárgyakat. „A keltáktól valamelyik Árpádházi király elvett 23 szekér kincset, az itt van valahol a környéken.” Ezt Járdányi professzortól hallotta. Ő pécsi professzor volt. 81,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Cellbe szoktak elmenni szeptember első vasárnapján, annak emlékére, hogy Vasváron egyszer nagy marhavész volt. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A múlt század vége felé már volt vasborona. A 30-as évekig tud visszamenni, akkor már nem használtak faboronát. Vasboronából kettes és hármast használtak. (1) Kettes és hármas vasboronát és egyes faboronát használtak. (2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Egy-két embernek volt csupán gépe. A falu zöme kézzel vetett. A II. világháborút közvetlenül megelőző években már inkább géppel vetettek. (1,2,3)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a három fajtát ismerik a faluban. A „b” fajta a leginkább elterjedt. Három generációra visszamenőleg biztosan használták. a) favillás kasza, b) gereblyés kasza, c) terelő. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A 20-as és a 21-es keresztet is ismerik. Valószínűleg a 20-as a régebbi. A 21 kévéből álló keresztnél a felső kévét papnak hívták. Nedves időben 30 kévéből is raktak keresztet. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem meghatározott számő kereszt, de 4-5 keresztet említenek minden esetben. A gabonát keresztben számolták. „Egy keresztkből 40-50 „kila” jött ki.” (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140-150-160 cm hosszú, az ember magasságától függött. (1) 210 cm – magasabb volt, mint az ember. (2) 200 cm. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgépnél részesek dolgoztak. A faluból fogadta fel őket a gép tulajdonosa. Ha végeztek, átmentek Kismákfára, Döröskére is. A cséplőgép tulajdonso 4,6 %-ot, a munkások 6,4 %-ot kaptak. A nyársaló egész, a kévehányó háromnegyed, a polvás feles részes volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Másodterményként a 40-es évekig vetettek. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A II. világháború után kezdtek „tőtőekét” használni. Előtte megtőtötte az ember maga. A TSZ-be már 7-8 ilyen eét vittek be. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

„Időjárás függvénye.” Elhintették, mert így előbb száradt. Vastag rendnél kétszer is forgatták, egyébként egyszer is elég volt. 3 nap múlva megszáradt, akkor petrencébe rakták. Forró időben nem is kellett a kevés füvet forgatni. Rendesen 1-2 nap múlva forgattak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, bakszekérrel, burittóval. A burittó oldala egyenes. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igagerendő vonófa, nyakfa igagerenda

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg vonószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1) nyakszeg (2) igaszeg (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Itt nem annyira, szalma szokott lenni. Olyan is előfordult, hogy 2-3 éves szalma is volt. (1) Sok állatnál gyűjtöttek csaritot. Tölgyfa, bükkfa, diófa levelet. (2,3) Gyümölcsfa levelet is. (3) (Valószínű a módosabb gazdák nem gyűjtötek.) (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Itt mind szügyellős szerszámok voltak, kumetot nem használtak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi „hintós szerkezetű”, féderes jármű. A szekér takarmányhordásra, trágyahordásra való. „Merev, döcögös a szekér.” (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszi vagy hosszú szekér 5-6 m (1), 4-4,5 m hosszú. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél 5-6 m (1), 8 m (2) hosszú volt. A szekér egyik végén oda volt csatolva, a másikban húzták meg. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A vasvári bognár ccsinálta, az itteni kovács vasalta föl. „Egy-két helyen láttam.” Egyáltalán nem gyakori. Ha volt, az enyhén íves. Lovas szekérhez használtak néha, piacozáshoz, almát, krumplit szállítani. Gyakoribb a suber. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Itt nem használták. Suberos és deszkás szekerek voltak. A féderes ülésű lovaskocsikhoz használtak hátul. Elől nem szerették, mert át kellett rajta mászni. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

„Nálunk köllött, mert kicsit fúrt a lába.” (1) Amelyik rendesen tette a lábát, azt nem kellett. Jobbára ökröket patkoltak, de előfordult teheneknél is. Leginkább féklkörmöt patkoltak. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee, Ne, Na gyere

b) terelik jobbra

Humek! Hikk! (2)

c) és balra

Nejde (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koca- ne. Coca-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne-ne. Tyutyum-ne-ne (főleg idősebbek). Pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiló, gereben. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) fajtát. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?