„Molnaszecsőd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 27., 23:37-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Eredetileg csak 2-3 ház állt itt. A faluba az 1600-as években telepedtek be. (Talán a szomszédos faluból – azt tartják, Magyarszecsőd régebbi település). Cigányok a Rábán túl, a fölső erdőben mindig laktak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A családok eredetét az 1800-as évek közepéig tudják visszavezetni. Ez azt jelenti, hogy a nagyapákról még biztosan tudják, hogy itt születtek. Kecskés József, Kecskés Imre, Horváth Lajos, Varga Gyula, Patkó Gyual, Buda Sándor, Buda Gyula, Bálint József, Végh Szidónia, Dobronis Lajos (ezek az emberek az 1910-es években születtek). (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Sosem telepedtek nagyobb számban a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem jellemző a faluból való kitelepülés. Csak nősülni vagy feleségnek mentek el. A TSZ óta a fiatalok városra költöztek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Molnaszecsőd, Magyarszecsőd és Egyházashollós egy fárába valók. Egyházashollóst azért is hasonlónak érzik, mert egymás határában voltak földjeik, így a gazdálkodás nagymértékben hasonlít. Magyarszecsődön nagyobb volt a társadalmi rétegződés. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rába-melléki falunak tartják Molnaszecsődöt. Ide sorolják még: Nádalját, Magyarszecsődöt, Püspökmolnárit, Egyházashollóst, Rábahídvéget. (1,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hegyhát: Döröske, Szarvaskend, Döbörhegy, Nagymizdó, Nádasd, Mákfa, Katafa. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyen faluról. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Molnaszecsőd és Döröske szomszédos faluk. Lakóik gyakran kiabáltak át egymásnak: – Molnaszecsőd lapban van, minden bolond abban van. – Döröske meg dombon van, minden bolond (szamár) abban van. Döröskén Déri István minden reggel ment áldozni, és hetente egyszer gyónni is elment, de esténként bizony kijárt a szőlőbe lopni. Szoknyásü ünnepekre járnak a pápisták. Ősszel a falubeli férfiak lementek lent őrízni, mert a Vasvárra vonuló búcsújárók gyakran tettek kárt. Ilyenkor ezt kiabálták: – Jaj, de szoros! (fiatalok) – Majd kitágul! (férfiak) – Úgy jár, mint a mienk! (öregek) (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hegyhátról nőt keveset hoztak. Magyarszecsődről sem igen házasodtak. Egyházashollósról gyakori volt a házasság. Leginkább egymás között házasodtak a falubeliek. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Vasvár – minden hónapban egyszer, kivéve január. Régen Nádasdon is volt vásár (1930-as évek).

b) Piacra:

Heti piac Körmenden hétfőn és csütörtökön, Vasváron szerdán volt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba a szomszédso falvakba jártak: Egyházashollós, Magyarszecsőd. Molnaszecsődön szeptember első vasárnapján van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely Vasváron volt. Ide évente kétszer mentek, Nagyasszonykor és Mária napján. Cellbe (ma Celldömölk) is jártak, előbb gyalog, később már biciklivel. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Uraságokba Baranyába, Fejérbe, Somogyba jártak summásként. Hat hónapra, tavasztól őszig mentek. Két hónapra ősszel cukorrépát szedni szerződött 5-6 család. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Döbörhegyről sokan jöttek nyári munkára. Amíg uradalom volt, aratni Hegyhátról, az Őrségből 15-20-an is eljártak. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek semmit. Télen, amikor (beszorultak a házba” készítettek a maguk számára kosarat, söprűt. (Molnár József ma is fon!) Falun belül cseréltek. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Körmenden a piacon vásároltak edényeket. A magyarszombatfai gerencsérek szekéren is árultak. Farkasfáról Sós Ferkó nevét ismerik. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A tyukászok szekéren jártak, tojást, csirkét vásároltak. A Sopron megyeiek malacot, disznót vettek. A drótos-tótok Trencsény megyéből jöttek. Járt a faluban még üvegező, meszes. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Döröskén. Majdnem a fél falunak volt valaha, 8-9 családnak még ma is van. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temető van a falu határában, az egyiket 1965-ben zárták le. A falu két vallású, a két felekezet ma is külön temetkezik. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2-3 levelű boronát. A három levelűt magtakarónak. Valaki hengert is használt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A gazdák 3/4 része már géppel vetett. Így gabonából is kevesebb kellett. (1,2,3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak. Kajmó vagy kamóknak nevezeik. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Jóska bácsi öregapja még megkövetelte a kévekötőfát, ő azonban inkább övbe dugva (használta”. Később külön volt a sarló és a kötőfa (gömbölyű kötőfa). (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kéve adott egy keresztet, de 20, 21 kévéből is raktak keresztet. Ilyenkor nagykeresztnek mondták. 14-es is volt, ezt hívták félkeresztnek. Ha magasan zsinoroztak, több belefért (20). A zsinorba 3-at rakták + 4 láb. A legfelső keresztláb volt a pap. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

7-8 kereszt egykepe. Volt, aki 10-12-ből rakta. Inkább keresztben számoltak (1 kereszt 30-35 kg gabonát adott). (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. 170-180 cm hosszú volt. A haderója 70-80 cm hosszú. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó munkások jártak, akiket a géptulajdonos fogadott részesnek. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal (3-4 m hosszú). (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát 1945 előtt néhányan (4-5-en) termeltek. 40 éve már biztosan megszűnt a termelése. Régebben a malomból vitték a hajdinalisztet.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-45 között már vetettek néhányan eke után. 1950-es évek legelejétől általános az eke utáni vetés. Ökrök után a 2., tehenek után a 3. ekehajtásba tettek krumplit. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Öregapja, apja idejében kaszálás után a szénát elterítették, 2. nap megforgatták. Jó idő esetén harmadnap már gyűjtötték. Következő nap hazaszállították. (Nem rakták boglyába.) (1) 1945 után már boglyába gyűjtötték a réten. Kinek hogy volt módja, úgy hordták haza. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Buritóval, párfödéllel (lepedő alakú vászon), talicskával. Említik még a köcölét, hozzátéve, hogy ezt inkább a Hegyháton használják. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölső fája

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg vagy rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A háború előtt egy-egy kis csalitot még összeszedtek, de kevesen. Általában volt elég szalma. Jóska bácsi már nem ment, utána meg már nem is engedték. Ha mégis szedtek, akkor tölgyfa levelet szedtek össze egy-egy szekérrel. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. A szügykarikába akasztott lánc tönkre tette a szerszámot. Nyakszíj eleinte kevés embernek volt, főleg a fuvarosoknak. Későbben a nyakszíj is elterjedt. Körmenden lakott a szijgyártó, attól vették. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. Későbben a nyakszíj is elterjedt.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret gazdasági munkára használták. A kisszekérbe lovat fogtak és vásárra mentek vele. Takarószekérnek nevezik a (rendes parasztszekeret”. A kocsit ünnepi alkalmakkor használták, inkább hintónak hívják. Két hintó volt a faluban. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400-500 cm hosszú a hosszú nyújtós oldal. Vendégoldalt csak a TSZ bejövetele óta használnak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. Használtak még csigát is, hogy jobban meg lehessen húzni, de ezt nem használta mindenki. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát volt, aki használt, de kevesen. A cigányok elől és hátul is. A parasztember hátul használt egyenest vagy gyengén íveltet. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak kast, de ezt mindig kocsikasnak nevezik. Vesszőből fonták, olyan hosszú volt, mint a szekér, 60-70 cm magas. Régen mindig ilyent használtak, most már nincs. Bedeszkázták az oldalakat, subert használnak. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

1. szerint csak ökröket, 3. szerint teheneket is szoktak. Az első két láb külső körmét patkolták. Tavasszal megkezdték a befogást, akkor még nem kellett, májusban már muszáj volt. Évente háromszor is patkoltak. 3. szerint nem általános, csak azt az állatot patkolták, amelyik fúrt a lábával. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. Volt fából is, később zománcos. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Neee... Na, menjetek. Nevén szólítják. Megállásnál: ho-he.

b) terelik jobbra

hikk vagy hiik

c) és balra

nejde A (beccét” nem kapcsolják az indításhoz. Így hívják a buta gyerekeket. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cuci-ne, poci-ne. Putyi.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi... Helyükre tereléskor: Hé-ba pittya. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilaló, kendervágó. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) típust használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?